Az alkotói szabadság végtelensége – Alföldi Róbert fotógyűjteményéről

Hajas Tibor "Tiltott, űrt, támogatott" c. munkája | A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata
Hajas Tibor “Tiltott, űrt, támogatott” c. munkája | A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata

A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből. Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig

 „Aki megnézi a kiállítást vagy az albumot vagy a könyvet látja, hogy ezek egyáltalán nem ártatlan képek, sőt. Mai szemmel azt lehet mondani, hogy ezek durvák, önkínzóak, öncsonkítóak, perverzek, tiszteletlenek, káromlóak, tisztességtelenek, romlottak: minden olyat el lehet erről az anyagról mondani, amit manapság a művészettel kapcsolatban szoktak sokat mondani. És mégis azt gondolom, hogy ez egy ártatlan anyag…”

Alföldi Róbert

 A Mai Manó Ház aktuális, két szinten megjelenő kiállítása Alföldi Róbert közelmúltban megjelent fotókönyvének tartalmából tár egy válogatott gyűjteményt a látogatók elé. A Jászai Mari-díjas színész, rendező majdhogynem a semmiből lepte meg a nagyközönséget kiterjedt, minőségi, nemzetközi kontextusba illeszkedő, markáns hangulatú fotográfiai gyűjteményével, mely az 1960-as évektől egészen napjainkig terjed. Elmondása szerint azokra a képekre hegyezte ki figyelmét, és azokat válogatta be gyűjteményébe, amelyek elindítottak benne valamit, ami a szabadság érzésével kapcsolatos. A végeredményen, természetes módon, érezhető ez az összefogó kéz, ami a tárlat és gyűjtés karakteres hangulatát eredményezi – a munkák összességéről lerí a testi és lelki szabadság eszménye, az önfeledt alkotás beteljesült vágya. Ha viszont utánagondolunk, hogy az 1960-as évek magyar művészetében miként jelenhetett meg a szabadság maga, rájöhetünk, hogy majdhogynem sehogy: az Aczél-féle „TTT” nagyban befolyásolta magyar művészeti produktumok tartalmát és megjelenését, a súlyos cenzúra szigorú keretek közé szorította a művészek kibontakozását. A fotográfia ebben az időszakban csöppent be országunk művészeti világába: amatőrök által is könnyedén használható, a pillanat megragadására alkalmas eszközként hamar nagy népszerűségre tett szert. Az eleinte performanszok, land-artok és egyéb, időhöz és helyhez kötött művészeti produktumok dokumentálásához használt technika által nyújtott lehetőségeket gyorsan felismerték az alkotók, és a kísérletezés, önkifejezés, szabadság műfajává avatták a fotográfiát. Mivel a fotók (mint kevésbé elismert művészeti produktumok) kívül estek a „TTT” szigorú kategóriáin, így a szabad kísérletezés, önreflexió, őszinteség, kitárulkozás és az emberi test szabad bemutatásának a médiumává válhatott.

Kolozsváry Marianna igényes kurátori munkája nagyban befolyásolja a látogatói élményt, fekete-fehér-piros színkódok vezetik a nézőt keresztül a termeken. A többek között Attalai Gábor, Galántai György, Hajas Tibor, Halász Károly, Pauer Gyula, Pinczehelyi Sándor, Szilágyi Lenke, Tót Endre, Ujj Zsuzsi, Vető János és Károlyi Zsigmond munkáit bemutató tárlaton külföldi alkotók is helyet kaptak (Arnulf Rainer, Günter Brus), akiknek munkái hangulatos kiegészítései a hazai alkotók fotográfiáinak.

A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata
A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata

Központi képként, a kiállítás első termének főfalán jelenik meg Halász László Tiltott, tűrt, támogatott című alkotása, mely három részből áll: két képből és egy objektből. A képek Halász testét mutatják deréktól lefelé, elől és hátulnézetből. Nemi szervét egy négyzet alakú textil borítja, mely továbbfut a hátrészre, ahol egy kötény látszatát kelti. A fallosz és a kéz szimbolikája mellett Malevics, az orosz avantgárd egyik kísérletező és merész képviselője, is eszünkbe juthat a képeket és a tárgy geometriáját vizsgálva, aki fekete négyzetével forgatta fel, és definiálta újra a modern művészetet. A férfi-női karakter összemosása, nemi szerepek és különbségek vizsgálata érhető tetten a hátul megkötött kötényt ábrázoló fotográfián.

A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata
A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata

Hajas Tibor munkái nagy számban jelennek meg a tárlaton – a tragikus hirtelenséggel elhunyt művész saját gesztikuláló testével foglalkozik, annak módosult felületét vizsgálja. Ő az amerikai absztrakt expresszionimus gesztus-szerű jellegéből és bécsi akcionizmus test-központú művészetéből merítő alkotói szemléletet képviseli, mely a saját testtel való kísérletezést, annak vérig menő bemutatását helyezi középpontba. A saját test erőszakos módosítása mellett a fotográfia felületét érintő roncsolások, színezések, utólagos módosítások és a kollázs-technika is megjelenik az alkotásokon, melyek mind az experimentális karaktert erősítik, bemutatják az alkotók végtelen kísérletező szellemének eredményeit.

A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata
A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből | fotó (c) Untsch Kata

A nemzetközi platformon megjelenő, különböző kisebbségek szabadságával foglalkozó lázadások és tüntetések nagyban befolyásolták a hazai művészvilágot is, ennél fogva számos olyan munkát találhatunk a gyűjteményben, ami például a nőkkel és homoszexuálisokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A szexualitás és testnyílások különböző formájú bemutatása, azok felértékelődésének, ellentétes irányú működésének bemutatása szintén a repertoár részét képzi, úgy, mint a gender-kérdés, az identitás és az azzal való játék, amit a női és férfi testrészek kavalkádjában érhetünk tetten. A férfiak művészetbeli kánonalkotó szerepét kiforgatva számos női alkotó munkáját köszönthetjük a gyűjteményben.

// /

A Mai Manó Ház árpilis 3-ig várja a látogatókat ezzel a felszabadító és inspiráló kiállítással.

Untsch Kata írása