Think Global, Build Social! – Építészek egy jobb világért

Thing global, build social! | FUGA| fotó (c) Nagy Tamás
Thing global, build social! | FUGA| fotó (c) Nagy Tamás

Még hétfőig megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központban a Think Global, Build Social!, valamint annak kísérő tárlata a Builders/Építők című kiállítás, melyek a szociálisan elkötelezett építészet hazai és nemzetközi példáit mutatják be.

A projektek ismertetése mellett mindkét kiállítás felvet különböző kérdéseket is. Képes-e az építész szakma társadalmi felelősségvállalásra? Milyen megoldásokat tud kínálni az építészet azok számára, akik nem tudnak megbízóként fellépni például saját házuk felépítésekor? Hogyan működik a részvétel alapú tervezés, képesek-e a projektek a helyi lakosok, közösségek valódi bevonására?

A nemzetközi rész öt tematikus fejezetből – anyag, participáció, lakhatás, design and build programok, valamint kultúra – épül fel, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A tizenöt projektet tartalmazó válogatás olyan épületekre összpontosít, melyek 2000 után készültek el, és lokális szinten jelentős befolyást gyakoroltak.

Green School | fotó (c) enterpriseforkids.com
Cynthia Hardy, John Hardy | Green School | fotó (c) enterpriseforkids.com

Az iparilag gyártott építőanyagok (acél, üveg, beton) használata helyett a fejlődő országokban a helyileg rendelkezésre álló anyagok (agyag, bambusz) és hagyományos építési technikák alkalmazása sokszor sokkal kézenfekvőbb lenne. Ezen elfeledett tradíciók újjáélesztésében vagy éppen megteremtésében nagy szerepe van az olyan projekteknek, mint John és Cynthia Hardy indonéziai Zöld Iskolája. Az 1,8 hektáros kampuszon több mint harminc épület – osztálytermek, a személyzet lakásai, irodák – helyezkedik el. Az épületkomplexum számára elsődleges építőanyagként a helyi bambusz szolgált, így az iskola szívét jelentő, háromemeletes főépület is abból készült.

Kibera | fotó (c) kounkuey.org
Kounkey Design Initiative | Kibéra | fotó (c) kounkuey.org

A szociális építészet jellemzően egy építész iroda vagy alkotócsoport és egy marginalizált, építészeti szempontból (is) elmaradott közösség egymásra találásáról és együttműködéséről szól. A helyi lakosokat mind a tervezés, mind a kivitelezés folyamatába bevonják, hogy valódi igényeik ténylegesen megvalósuljanak. A Kounkuey Design Initiative építészei Afrika legnagyobb nyomornegyedében, a kenyai Kibérában a helybéliek segítségével újra élhetővé tették a hulladékkal teli Ngong-folyó egy partszakaszát. Az így létrejött területen parkot, játszótereket, szárítóhelyeket, valamint esővízgyűjtő tartályt létesítettek.

Elemental | fotó (c) www.elementalchile.cl
Elemental | Quinta Monroy lakótelep | fotó (c) www.elementalchile.cl

Napjainkban a globális migráció és a növekvő lakáshiány olyan megoldási javaslatokat hívott életre, melyek testre szabhatók, a fejlesztők számára gazdasági vonzerővel bírnak, és a szegényebb rétegek számára is finanszírozhatók. Jó példa erre a chilei Elemental építészcsoport által kialakított Quinta Monroy telep, mely típusházainak lakótere 50%-kal bővíthető. A régióra jellemző földrengésveszély miatt erős betonszerkezetű házak nyitott tereit a lakók mára teljesen beépítették, és a korábban veszélyes környék közbiztonsága is sokat javult az elmúlt években.

Baupiloten | fotó (c) supertacular.com
Baupiloten | fotó (c) supertacular.com

Az 1990-es évek elejétől számos építészképző intézményben elterjedt az az oktatási metódus, amely nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is igyekszik felhívni a hallgatók figyelmét építészeti tevékenységük társadalmi aspektusaira. A „design and build” programok során a diákok többek között külföldi iskolák és óvodák építésében vesznek részt. Például a TU Berlin projektje, a Baupiloten keretében az építészhallgatók egy berlini általános iskola felújításában működtek közre, melynek belső tereibe a kisiskolások együttműködésével egy fantáziavilágot kreáltak játékos ülőbútorokkal, szekrényekkel.

Peter Rich | fotó (c) www.igloo.ro
Peter Rich | Alexandra “township” | fotó (c) www.igloo.ro

A nyomornegyedekben az infrastrukturális hiányosságok mellett nincsenek meg azok a városi terek, melyek hozzájárulnának a lokális kulturális gyakorlatok kialakulásához, ezért napjaink szociálisan elkötelezett építészei kismértékű beavatkozással olyan kulturális létesítményeket építenek, melyek elősegítik a helyi lakosság önazonosságának megerősödését, az esélyegyenlőség kialakulását, valamint megkönnyítik a képzéshez való hozzáférést. Johannesburg feketék által lakott részén, Alexandra „township”-ben Peter Rich tervezett a városnegyed gazdag múltját előtérbe helyező információs központot. Az utca felett átívelő építményben kiállítótér, könyvtár, üzletek, AIDS-es gyerekeket ellátó otthon található.

Hello Wood | Bódvalenkei Sárkányeregető | fotó (c) hg.hu
Hello Wood | Bódvalenkei Sárkányeregető | fotó (c) hg.hu
BME | Monori biobrikett manufaktúra | fotó (c) epiteszforum.hu/
BME | Monori biobrikett manufaktúra | fotó (c) epiteszforum.hu/

A Builders/Építők a hazai szociális építészeti munkák egy-egy karakteres darabját a nemzetközi jelenségekkel összevetve mutatja be. A tárlaton helyet kapott többek között a Hello Wood bódvalenkei Sárkányteregetője, mely a textilek mosását könnyíti meg, a BME oktatói és doktoranduszai által tervezett monori biobrikett manufaktúra, mely a fűtés problémájára nyújt megoldást, a Tarcsi László tervei szerint készült Górészínház, mely szabadtéri-közösségi programoknak biztosít helyszínt, valamint Köninger Szilárd, Kupi Adrienn és Péter Zsuzsanna bogyoszlói piaca, mely kettős funkcióval bír: piaci napokon stand, más napokon jellegzetes térelem.

Tarcsi László | Góré Színház | fotó (c) epiteszforum.hu
Tarcsi László | Góré Színház | fotó (c) epiteszforum.hu
Köninger Szilárd, Kupi Adrienn, Péter Zsuzsanna | Bogyoszló piac | fotó (c) faluepites2012.blogspot.hu
Köninger Szilárd, Kupi Adrienn, Péter Zsuzsanna | Bogyoszló piac | fotó (c) faluepites2012.blogspot.hu

A Hello Wood, a budapesti Goethe Intézet és a MOME együttműködésében megvalósult tárlat installálása három napba telt. MOME-s hallgatók és a Hello Wood csapata építette fel a Durisol téglákból és fagerendákból álló installációt, mely a szociális építészet témáját hűen visszaadta, és látványos keretet biztosított a plakátok számára. A csapat megdolgozott a kiállításért, de a rengeteg érdeklődőt látva úgy tűnik, a tárlat elérte kitűzött célját: nemcsak a szakmabelieket, hanem egy szélesebb közönséget is megmozgatott.

// /

Dekovics Dóra írása