Campusfejlesztés a MOME-n: megépült a Műhelyház

muhelyhaz4w
Az új Műhelyház belső tere | Fotó: Oravecz István | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ©
muhelyhaz3w
Az új Műhelyház a MOME zugligeti campusán | Fotó: Oravecz István | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ©

Április 15-én átadták a MOME campusfejlesztés program keretében elsőként megépített Műhelyházat, amely a 2016 őszi szemesztertől közel 2000 négyzetméteren ad otthont mind a hagyományos, mind pedig a leginnovatívabb tárgy- és téralkotási tevékenységeknek.  A Műhelyház 2017-re kiegészül a Média- és Műteremházzal, ez az épületegyüttes alkotja majd a Technológiai Parkot. A 2018-ra várható teljes megújulás végállomása pedig a MOME Campus – Kreatív Innovációs Tudáspark: jelenleg ez Magyarország legjelentősebb kreatívipari beruházása, melyet a Magyar Kormány finanszíroz. Az építkezésről, a kihívásról és a személyes motivációkról kérdeztük Csomay Zsófia és Németh Tamás építészeket (CET Budapest Kft.), a Technológiai Park tervezőit és Ambrus Györgyöt, az egyetemi campus ingatlanfejlesztését koordináló MOME Beruházási Iroda vezetőjét.

Több mint 60 éves problémát oldott meg a parkban emelt fekete épület, és a Műhelyház elkészülte még csak a nagyívű beruházás első állomása. Hogyan vágtak bele ebbe a nem mindennapi projektbe?

Cs. Zs. : 1952-ben költözött a MOME jogelődje a zugligeti campusra, és már ekkor lehetett tudni, hogy szükség lesz egy olyan épületre, ahol elhelyezhetőek az egyetem oktatási tevékenységéhez szervesen hozzátartozó textil-, kerámia-, fém-, üveg- és asztalosműhelyek. Az 1960-as évektől kezdve számos építészeti terv született erre, de az anyagi forrás egészen 2014-ig nem volt biztosított. A férjem, Reimholz Péter építész 2008-ban kapott megbízást egy minden igényt kiszolgáló műhelyház megtervezésére, azonban akkor még korántsem volt szó ilyen léptékű fejlesztésről. Péter halála után az egyetem akkori vezetése engem és Péter építésztársát, Németh Tamást kérte fel a Műhelyház terveinek befejezésére.

N. T. : Ellentétben Zsófiával én akkor még semmilyen szálon nem kötődtem a MOME-hoz, eleinte számomra ez is egy munka volt a sok közül. Ma már máshogy gondolom. A Műhelyház és az egész Technológiai Park egy életre szóló tapasztalattal látott el: bármilyen közhelyesen hangzik is most, hogy a sok nehézség és akadály ellenére látom állni az épületet, már úgy érzem, tényleg nincs lehetetlen.

csomay_nemethw
Csomay Zsófia, Németh Tamás | Fotó: Lakos Máté | Moholy-Nagy Művészet Egyetem ©

Cs. Zs.: Ez így van. Én viszont 55 éve, amióta először idejöttem felvételizni, koptatom a főbejárathoz vezető lépcsőt, így én lényegesen jobban féltem attól,  mit szólnak majd a kollégák és a hallgatók a felépülő Műhelyházhoz. Jogosan, mert életemben nem volt még egy olyan tervezési munkám, amelybe ennyien és ilyen mértékben beleszóltak, ez azonban, amikor megvalósul a ház, már nem számít. Menet közben én is sok dolgot elleneztem, ami végül, elkészülve jónak bizonyult.

A. Gy.: Mivel a MOME portfóliójában az ingatlanfejlesztés nem szerepel, az egyetem vezetése úgy határozott, létrehozza a Beruházási Irodát. Engem Fürjes Balázs kormánybiztos kért fel arra, hogy a campusfejlesztés projektben ezt az egyetem, a vállalkozók, a tervezők, a kivitelezők és a kormánybiztosság igényeit összehangoló szervezetet vezessem. Hazánkban a felsőoktatási ingatlanfejlesztésben példaértékű ez az átfogó fejlesztés. Óriási megtiszteltetés, hogy egy európai szintű egyetem teljes megújulását végigkövethetem.

Hogyan alakult ki a Műhelyház végleges formája?

Cs. Zs:  Amikor 2008-ban  átvettük a tervezést, az épület víziója még egy 20×20 méter alapterületű kocka volt, kiegészülve egy szabálytalan formájú kubussal, és szalagablakos, fémburkolatos homlokzattal.  Megtartottuk a ház eredeti formáját, de rögtön átfordítottuk és az üzemi bejáratot áttettük a Budakeszi útra, így a Műhelyház és később az egész Technológiai Park két irányból is megközelíthető lesz. Ezzel tehermentesítettük az ősfás campust a gazdasági forgalomtól, és egy egészséges műhelyudvart hoztunk létre, ahova az összes „piszkos” tevékenység összpontosul. A Zugligeti út felől a campus  csak a személyforgalom számára lesz nyitott.

N. T.: Ahogy haladtunk a projekttel, egyre inkább láttuk, hogy ez az egyetlen ház az oktatási tevékenység széles spektrumához kapcsolódó funkciókat nem fogja elbírni, újabb épületekre lesz szükség. A MOME vezetőségével elkezdtünk gondolkodni egy jóval nagyobb volumenű átalakításon: ez lett végül a mai Technológiai Park alapja. A tervezési folyamat nem volt átlagos: a potenciális pályázati és anyagi lehetőségek függvényében voltak nagyon termelékeny, intenzív időszakok és hosszabb érlelési szakaszok. Talán éppen ezért szerintem nagyon meglátszik a Műhelyházon, hogy ez egy kiforrott, átgondolt koncepció, és nem az első terv alapján épült fel.

Melyek voltak a főbb elvárások az egyetem mint megrendelő részéről az új épülettel szemben?

A.Gy. :  A Műhelyházban összpontosul gyakorlatilag minden olyan manuális funkció, amely eddig a főépület alagsorában, a lebontásra kerülő „C” épületben és a campustól igencsak távoli Kinizsi utcai telepen működött: fém-, asztalos-, textil-, festőműhelyek és az autólabor. Ezen szerteágazó tevékenységeknek nagyon különböző technológiai és építészeti igényei vannak – komoly kihívás volt olyan ágazati szakértőket találni, akik mindenben tudták segíteni a tervezők munkáját.  Bonyolult technikákat építettünk be, mint például a központi sűrített levegő és porelszívó vagy az ipari gáz, illetve a műhelyeket is a legkorszerűbb technológiákkal szereljük fel, például 3D nyomtatókkal és CNC géppel a digitálisan végzendő munkák számára.

Cs. Zs. : Egyértelmű elvárás volt a transzparencia és a variálhatóság: a nagy műhelytereket minden szinten gipszkarton falakkal tagoltuk, hogy a későbbiekben a funkciók könnyen variálhatóak legyenek. Az ablakokkal kapcsolatban  kifejezett kérés volt, hogy minden műhely sok természetes fényt kapjon, és a termek között minél nagyobb legyen a vizuális kapcsolat.

N.T.: Már a szoliter Műhelyház kapcsán is azt kaptuk feladatul, hogy az épület jellegében, hangulatában erős üzenetet közvetítsen, és különüljön el a főépülettől, de azért összességében egy építészeti egységet képezzen vele. Ezt például a tömegformálással, a homlokzat és a nyílászárók a főépülethez hasonló osztásával értük el. Nagyon fontos szempont volt, hogy a ház és később az egész Technológiai Park egy intenzív központ legyen a campuson, semmiképp ne egy „hátsókert”.

nemeth tamasw
Csomay Zsófia, Németh Tamás | Fotó: Lakos Máté | Moholy-Nagy Művészet Egyetem ©

Ahogy már említették, a Műhelyház nem tudott minden igénynek megfelelni,  így született meg a több épületből álló Technológiai Park ötlete. Miben jelentett ez előrelépést?

Cs.Zs.: Annak érdekében, hogy a média szakok stúdiói, eszközparkja és az építészek, a tárgyalkotók kísérleti laborjai számukra megfelelő elhelyezést kapjanak, a Műhelyház mellé eredetileg két másik „kockát”,  a Médiaházat és a Műteremházat terveztünk az egyetem kérésére. Ezek a Budakeszi útról nyíló műhelyöbölben a Műhelyházzal építészetileg és vizuálisan egy egységet alkottak volna – illetve alkotnak így is, csak változtatnunk kellett egy nagyon lényeges ponton.

N.T. : Igen, ugyanis az egyre növekvő funkcionális és az ebből adódó térigények már fizikálisan nem fértek volna el a megadott területen, és anyagilag is jóval túllépték volna a Kormány által megítélt támogatás  Technológiai Parkra szánt keretét. Ezért az intézmény- és campusfejlesztés stratégiáját felügyelő MOME Laboratory és az egyetem vezetése úgy döntött, hogy ökonomikusabb a két épületet összevonni. Így jött létre a Média- és Műteremház koncepciója, ahol a közös kiszolgáló funkcióknak és közlekedőknek köszönhetően megtarthattuk a szellős, nagy tereket, mégis minden, időközben megnövekedett igényt ki tudtunk szolgálni.

A.Gy.:  A Média- és Műteremház további körülbelül 3400 négyzetméterrel bővíti a gyakorlati oktatás tereit. Itt kapnak majd helyet a kerámia- és üvegműhelyek, egy hazánkban egyedülálló, 1:1 arányú, kísérletezésre is alkalmas, hatalmas belmagasságú térkísérleti labor, a fotólabor és fotóstúdiók, filmstúdió, elő- és utómunkahelyiségek, illetve egy professzionális mozi körülményeket biztosító vetítőterem. Ezek közül néhány csak annak eredményeként valósulhat meg, hogy az egyetem végül a Médiaház és a Műteremház egyesítése mellett döntött. A Technológiai Park második épülete jelenleg kivitelezési közbeszerzés alatt áll, terveink szerint 2017 második felére fel is épül.

ambrus gyuriw
Ambrus György | Fotó: Lakos Máté | Moholy-Nagy Művészet Egyetem ©

Ha csak néhány dolgot emelhetnének ki: mitől különleges a Technológiai Park?

A.Gy.:  Szinte példa nélküli, hogy egy helyen ennyire szerteágazó funkciók létezzenek, és lefedjék az egyetem széles körű oktatási palettáját az animációs filmgyártástól a bútortervezésen át az  ékszerkészítésig. Lehetőleg mindenhol a legújabb technológiát építjük be, de külön kiemelném a legszigorúbb akusztikai feltételeknek megfelelő hangstúdiót, ahol koncert- és élőzene felvétel is lehetséges, illetve a filmstúdiót, ahová akár autóval is be lehet állni. Kevés épített filmstúdió mondhatja el ezt ma magáról Magyarországon.  A Média- és Műteremház stúdiói és vetítőterme professzionális produkciók befogadására és piaci igények kielégítésére (így például reklámfilmek forgatására) is alkalmasak lesznek, míg a Műhelyház egyedi termékek és prototípusok gyártásának tud helyszínt biztosítani külsős partnerek számára.

Cs.Zs.: Különlegességként mindenképpen megemlíteném a homlokzatot fedő fekete téglaburkolatot, amely már most az épületegyüttes védjegye, és  erős kommunikációs szerepe mellett hőtechnikai szempontból is nagyon jó választás volt.  Büszke vagyok a kertkapcsolattal rendelkező coffice-ra is.

N.T.: Szerintem sikerült megvalósítani azt, hogy a két épület egyszerre önálló entitás, ugyanakkor  egységet is formál: ezt nagyban segítette a szinteltolás és a házakat összekötő híd. Úgy gondolom, egy jól megalapozott igény szerint megtervezett épületegyüttest hozunk létre, melyben minden négyzetméter megtalálja a maga helyét.

A.Gy.: Ha csak a számokat nézzük, már ezek is figyelemre méltóak: a Műhelyházban körülbelül 120 fő, a Média- és Műteremházban mintegy 250 fő tud majd egyidejűleg dolgozni. Ez hatalmas előrelépés és lehetőség a MOME hallgatóinak.

Beszéljünk egy olyan tényezőről is, ami a kortárs építészetben és a jövőre nézve is elengedhetetlen: a fenntarthatóságról.  Hogyan jelenik ez meg a Technológiai Park házaiban?

Cs.Zs.: A fenntarthatóságot nem csak a napkollektorok számában és a földből nyert energia mennyiségében mérhetjük.  Nagyon sok múlik egy épület szerkezetén, a tájoláson és azon, hogy vannak-e benne felesleges terek. Ebben a két épületben egy négyzetcentiméternyi sincs… Természetesen figyeltünk a megfelelő árnyékolásra, és mindenhová a lehető legjobb szigetelést terveztük.

N.T.: Mindkét ház mélyen a föld alatt is funkcionális, így a hűtés-fűtés spontán jó hatásfokú lett. A fenntarthatóság jegyében a csapadékvíz gyűjtése és a Média- és Műteremház 80%-os zöldtetős fedése is a koncepció része.

A Technológiai Park második ütemével párhuzamosan a teljes campus felújítása, fejlesztése is megkezdődik. Ennek melyek a főbb mérföldkövei?

A.Gy.:  A MOME Campus – Kreatív Innovációs Tudáspark létrejötte valóban nem áll meg a Technológiai Park megépülésével. 2015 őszén az egyetem egy nyílt építészeti tervpályázatot írt ki a teljes campus megújítására. Hosszas tanakodás után végül az a döntés született, hogy semmi egyébhez nem kötjük a részvételt, mint egy építész diplomához. Így lehetőséget adtunk akár egy frissen végzett építésznek is, hogy ötleteivel segítse Magyarország vezető művészeti-kutató központjának megépülését. Összesen huszonkét pályamű érkezett be határidőre, a tervpályázat elbírálására pedig 2016. januárban került sor.  A győztes pályázatról a MOME szakértőin kívül a Kormánybiztosság, a Főváros, a kerület és építészeti szakmai szervezetek neves képviselői döntöttek. A tizennégy tagú zsűri döntése alapján a 3h Építésziroda terve részesült első díjban.  A nyertes feladata a meglevő épületek (főépület, „B” épület, Gondűző-villa) felújítása, a kutatási, fejlesztési és projekt-alapú működéseket magában foglaló Tudásközpont és az egyetem kiemelt fontosságú közösségi funkcióit (könyvtár, kantin, kávézó, közösségi tér) ellátó MOME Szíve létesítmény építészeti megtervezése lesz. Ehhez kapcsolódik még egy teljes park- és környezetrendezési terv. Egyszóval mindez óriási és egyedülálló szakmai kihívás. A kiválasztott pályamű jelenleg közbeszerzési eljárás alatt van, ezután elkezdődhet a campusfejlesztés harmadik üteme. Ennek keretében a MOME 2016 nyarán átmenetileg teljesen el is költözik a zugligeti campusról, ahová csak 2018-ban, a felújítás végeztével tér vissza.

Cs.Zs.: Egyetértek abban, hogy ez hatalmas kihívás .Tamás és én is nagyon reménykedünk, hogy a nyertes pályamű képes lesz integrálni a múltat, a jelent és a jövőt, hiszen van a campusnak egy műemlékvédelem alatt álló Gondűző-villája, egy Farkasdy Zoltán tervezte jellegzetes főépülete, és itt van az épülő a Technológiai Park is. Számomra nagy öröm részt venni ebben a programban, és nem csak azért, mert 50 éve itt kezdtem tanulni, és 35 éve itt tanítok. Egészen különleges látni, hogy készül el az, amit az ember megtervez: ahogy épül a ház, úgy épül bele az ember lelkébe.

// /

Készítette: Löbl Krisztina