“Kapcsolódási lehetőséget akarunk nyújtani” – korszaknyitó kiállítás az Iparművészetiben


SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016 © designisso

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016 © designisso

Különös térben találhatja magát, aki ellátogat az Iparművészeti Múzeum Színekre hangolva kiállítására. Az első terem egy digitális SzínTükörrel várja a közönséget, ami rendhagyó módon a látogatók öltözékéhez társít színben hozzájuk passzoló kiállítási tárgyakat. Az interaktív installáció a TechLab Fellows munkáját dicséri, és a látogatók öltözékének színelemzésén alapul. A kapott eredményből összesítő kép készül, ami online nyomban megosztható. Emellett látványos vizualizációk mutatják, hogy melyek a legjellemzőbb ruhaszínek egy adott időszakban, ki volt a legszínesebb látogató, vagy, hogy miként változik öltözködésünk színpalettája napszakra és évszakra tekintettel.

A Színekre hangolva kiállítás azonban nemcsak emiatt érdekes: a tárlattal az Iparművészeti Múzeum egy korszaka zárul le. Ez az utolsó időszaki kiállítás, ami az épület rekonstrukciója előtt még helyet kap a Lechner Ödön által tervezett falak között. A gyűjteményt egy szokatlan rendezőelv, a szín mentén gondolták újra a kiállítás kurátorai, így a Színekre hangolva az iparművészet valamennyi műfaját átfogva egy eddig nem ismert arcát mutatja a múzeumi kollekciónak.

A SzínTükör kapcsán a MOME TechLab vezetőjével, Ruttkay Zsófiával, valamint a múzeum munkatársaival, Semsey Balázzsal és dr. Serfőző Szabolccsal beszélgettünk.

SzínTükör videó | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

SzínTükör videó | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

Bizonyos értelemben zárókiállításnak tekinthető ez a mostani… Ősztől beindul az építkezés itt, az Üllői úton.

Semsey Balázs: Igen, az épület rekonstrukciója és a múzeum megújulása kapcsán beszélhetünk egy korszak lezárásáról. Ugyanakkor valami nagyon újat is mutat ez a kiállítás: a szín mint esztétikai kategória ugyanis csak ritkán kerül előtérbe kurátori rendezőelvként.

A múzeumi gyakorlatban valóban kézenfekvőbbnek tűnik történeti kategóriák vagy anyagok mentén szervezni a gyűjteményt. Az Iparművészeti Múzeumban ez az első alkalom, hogy a szín felé nyitottatok?

Semsey Balázs: Teljes biztonsággal nem merném állítani, hogy ez az első ilyen alkalom. A 70-es, 80-as években is voltak designkiállítások, ahol a szín hangsúlyos elemként került előtérbe, de az biztos, hogy az utóbbi 10-15 évben ehhez hasonlót nálunk nem csináltak.

Honnan jött az ötlet, hogy most egy ilyen új szemponttal “hozzátok játékba” a gyűjteményi anyagot?

Serfőző Szabolcs: Először egy virtuális kiállítás ötlete merült fel kék-fehér tárgyakból, ami főleg a kerámiára jellemző. Néha előfordul, hogy a múzeum gyűjteményi adatbázisából tematikus válogatásokat teszünk közzé, ha úgy tetszik, virtuális kiállításokat rendezünk. Balázzsal beszélgettünk a kék-fehér témafelvetésről, és kiderült, hogy neki is régóta volt olyan terve, amiben színek szerint kezdhettünk volna el gondolkodni a gyűjteményről. Balázs fejében ez mint térbeli kiállítás fogalmazódott meg, nálam pedig mint virtuális tárgyválogatás jelent meg. Tavaly kezdett el körvonalazódni, hogy ezt valóban meg lehet csinálni kiállításként; van rá lehetőség és idő.

Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016 © designisso

Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016 © designisso

A digitális és analóg megjelenési forma kettőssége tehát már az elejétől fogva adott volt.

Serfőző Szabolcs: Igen, és ez végig is kísérte az előkészületeket. Tudtunk támaszkodni a gyűjteményi adatbázisra, és tudtuk modellezni, hogy mi az, ami az egyes termekben helyet kaphat – előre láthattuk, hogy milyen tematikus egységeket képezhetünk.

Ruttkay Zsófia: Ehhez még hozzátenném azt, hogy ma már sok múzeumnak, így az Iparművészetinek is van digitális archívuma, és a virtuális kiállításoknak is van már gyakorlata itthon. Ebben az adatbázisban akár szín szerint is kereshetőek lehetnének a tárgyak.

A TechLab hogyan kapcsolódott be a munkába? Zsófiékat már egy konkrét elképzeléssel kerestétek meg vagy teljesen szabad kezet kaptak?

Serfőző Szabolcs: Már korábban is nyomon követtem a munkájukat, de amikor a PIM-ben (Petőfi Irodalmi Múzeum) rendezett Weöres Sándor kiállításon találkoztam a Gondolatfújás installációjukkal, az nagyon megérintett. Ott fogalmazódott meg bennem, hogy egyszer szeretnék ezzel a csapattal együtt dolgozni. Technikailag jól kitalált, jól működő módon, ugyanakkor intuitívan és érzékenyen nyúltak hozzá a témához. Zsófival tavaly ősszel beszélgettünk először az együttműködés lehetőségéről, és utána rögtön felpörögtek az események. A tervezésben egyébként szabad kezet kaptak.

Ruttkay Zsófia: Ez most is úgy történt, mint általában a TechLab többi együttműködésénél. Konzultációk során alakítjuk a koncepciónkat, a csapatunk ötleteket fogalmaz meg, és általában több felvetés kerül az asztalra, mint ami aztán meg is valósulhat. A Színekre hangolva kapcsán is egy ötletcsomaggal álltunk elő. A végső szót pedig a múzeum vezetősége és a kurátorok mondták ki.

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum |2016 © MOME TechLab

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum |2016 © MOME TechLab

Alapkérdés volt, hogy interaktívabbá kellene tenni a kiállítást?

Serfőző Szabolcs: A TechLab legalább négy ötletet mutatott nekünk, és mind a négynek fontos eleme volt a látogatói interakció.

Ruttkay Zsófia: Igen, de a múzeum és mi sem úgy indultunk neki a munkának, hogy egy képernyő előtt egy tükörszerű dolgot vagy Kinectet akarunk alkalmazni. Eleinte soha nem a konkrétumok szintjén mozgunk, hanem a látogatónak akarunk valami új élményt, érzelmi kapcsolódási lehetőséget nyújtani.

A SzínTükröt a kiállítás szerves részének tekintitek vagy ez egy kiegészítő elem?

Serfőző Szabolcs: Ez egy kísérő projekt, ami térben is elkülönül, de tartalmilag nagyon szorosan kapcsolódik a kiállítás anyagához. A lényege, hogy a látogató a külvilágból megérkezik a múzeum épületébe abban a ruhában, amit épp aznap reggel magára öltött, és ez a tükör lényegében átvezeti a külvilágból a kiállítás terébe. A saját ruhatára az eszköz arra, hogy ráhangolódjon a kiállított tárgyakra. Ezt egy nagyon szép, lírai átvezetésnek tartom a hétköznapok világából a kiállítás világába.

Ruttkay Zsófia: A kiállítás nagyon gazdag tárgyanyaggal dolgozik; közel négyszáz darab tekinthető meg. Az installációnk hozzásegíti a látogatót, hogy a belépéskor egy-egy tárgyra tudjon fókuszálni. Kialakuljon a személyes kapcsolat, és többször hallottuk mi is, hogy „hú, akkor most keressük meg ezt a tárgyat!”

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016 © MOME TechLab

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016 © MOME TechLab

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum |2016 © MOME TechLab

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum |2016 © MOME TechLab

Serfőző Szabolcs: Igen, ez egy nagyon fontos dolog és jól működik. Elég vonzó felütés, hogy a látogató kap egy képet, egy tárgyat, ami az „ő” tárgya, és úgy léphet be a kiállítótérbe, hogy azt keresi és szeretné viszont látni. Ezáltal tartalmilag nagyon jól kapcsolódik a két dolog. És fontos az is, amit Zsófi mondott, hogy ennek van egy erős érzelmi töltete. Azt hiszem, a TechLab nagyon jól ráérzett, hogy nem feltétlenül ismeretterjesztő elemre van szükségünk, hanem ráhangolódást segítő megoldásra.

Ruttkay Zsófia: Érdemes hangsúlyozni, hogy itt egy projektben valójában három valósult meg. Eredetileg az volt az ötletünk, hogy csak a szkenneléssel kezdjünk valamit, és képileg hívjunk elő egy-egy tárgyat. De mit csináljunk azzal a sok adattal, ami felhalmozódik a használat során? Lehetőségünk van rá, hogy megtudjunk valamit az emberek öltözködéséről, és ezt vizualizáljuk a térben. Párhuzamosan az is felmerült, hogy a képeket, a személyes tárgyakat valahogyan meg is tudják osztani a látogatók. Az egyes elemek menet közben még formálódtak, és a végeredményben összekapcsolódnak.

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

SzínTükör | Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

A szkennelés, a tükör mind a négy javaslatotokban szerepelt?

Ruttkay Zsófia: Nem, mindegyik ötlet teljesen más kiindulópontból építkezett. Volt nyelvi és színérzékeléssel kapcsolatos megközelítés is. Az interakció viszont mindenhol lényegi szempont volt. A TechLab munkáira egyébként ez általában jellemző. A SzínTükör esetében azt szeretem nagyon, hogy az interakció azzal kezdődik, hogy a látogatónak meg kell állnia és figyelnie kell – csak így hívhat  elő választ. Érdekes dolog, hogy az ember kap egy „ajándékot”, egy képet egy tárgyról, és önkéntelenül kapcsolatot teremt magával a valódi dologgal is. A legizgalmasabb talán mégis az, hogy elgondolkozhat az ember, miért pont az adott tárgyat kapta. Olyan kapcsolat ez, ami minden embernél más, és erős hatása van.

Említetted, hogy a TechLab projektjeire jellemző az interaktivitás. Zsófi, veled kapcsolatban gyakran felmerül a „digitális kurátor” kifejezés. Tudsz erről és a Lab működéséről kicsit bővebben mesélni?

Ruttkay Zsófia: A TechLab már 2009 óta létezik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Informatikusként azért hoztam létre, mert izgalmasnak tartottam, hogy milyen új lehetőségei vannak a technológiának a standard – biztonsági, egészségügyi, pénzügyi – területeken kívül. Részben hallgatókkal, kollégákkal, alumnusokkal dolgozunk együtt, de bevonunk programozókat és egyéb kompetenciákat is. Egy évvel ezelőtt alapítottuk meg a “TechLab Fellows” státuszt, ami többé-kevésbé stabil, bizonyos kritériumoknak eleget tevő csapatot jelent. Az innováció, a kísérletezés és a minőség alapelvek nálunk, és majdnem minden munkában van egy csomó öröm, meglepetés és siker. A kulturális örökségmegőrzés – a legtágabb értelemben – az egyik fő alkalmazási területünk. Indítottunk egy digitális múzeum kurzust még 2010-ben, aminek kapcsán megismerkedtünk múzeumokkal, és hallgatói projektek keretében kipróbáltuk, hogy milyen kurátorokkal együttműködni. A kurzus azóta is minden évben fut, és mind az egyre sokasodó partner múzeumok, mind a hallgatók körében népszerű. A BME Amorg csoportjával is stabil együttműködés alakult ki, aminek köszönhetően BME-s hallgatók is erősítik az interdiszciplináris hallgatói csapatokat. Az évek során kapcsolatokat építettünk és tapasztalatokat gyűjtöttünk – és persze mi magunk is sokat tanultunk, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Most már szaporodnak a valódi, éles megkeresések, vagyis a múzeumi szakma és a múzeumok is nyitnak felénk. Látják a digitális technológiákban rejlő lehetőségét.

[Ezen a ponton a TechLab Fellows csapata is csatlakozik a beszélgetéshez. – szerk.]

Projektenként változik a csapat összetétele?

TechLab Fellows: A team tulajdonképpen két csapatból forrt össze, és ennek a mostani felállásnak ez az első közös kiállítási projektje. Többen a MOME-ra jártak vagy a Kitchen Budapestből ismerik egymást. A vizuális kommunikáció, a programozás és az építészet területéről egyaránt vannak tagjaink, de lényegében mindenki több mindenhez is ért. Mindenki valamennyire programozó és designer egyszerre! Sok terület összpontosul, és segíti egymást, például az építészet nagyon jól jön a kiállításépítés, az installálás vagy a 3D tervezés során. Ugyanígy sokat számít a képalkotási gyakorlat a vizualizációk vagy a látványtervezés területén.

Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

Itt, az Iparművészeti Múzeumban ez egy új dolognak számít vagy korábban is szerepeltek már digitális installációk a kiállításokon?

Serfőző Szabolcs: A gyűjtemény digitalizációja pár éve már elég fontos területet jelent a múzeumon belül. Ebből a szempontból vannak előzményei a mostani projektnek, de kiállításba integrálva ehhez hasonló interaktív projekt nem volt az utóbbi időben. Ebből a szempontból új ez a felállás, amivel kapcsolatban a vezetőség is lelkes volt az első perctől fogva.

Friss a kiállítás, de el tudtok képzelni már most jövőbeli együttműködéseket?

Serfőző Szabolcs: Abszolút! Annál is inkább, mert az épület rekonstrukciója nemcsak arról szól, hogy a múzeumot új, attraktív helyszínként szeretnénk prezentálni, hanem magában foglalja az állandó kiállítás újragondolását is. 2019-2020 körül a jelenleginél jóval nagyobb területen kell majd bemutatnunk a gyűjteményt. Azt hiszem, fontos része ennek a muzeológiai munkának az is, hogy ne csak a lehetséges narratívákat találjuk ki, de azt is dolgozzuk ki, hogy milyen interaktív helyzetek várják majd a látogatókat. Hogy hogyan tudjuk érdekessé tenni magát az élményt! Azt hiszem, az új állandó kiállításban nagyon fontos helye kell, hogy legyen a digitális elemeknek is. Akár hasonló játékos installációkról, akár edukatív, ismeretterjesztő alkalmazásokról legyen szó. Szerencsés esetben tehát a mostani együttműködésünk a TechLabbal első lépése egy hosszabb távú közös munkának.

Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

Színekre hangolva kiállítás | Iparművészeti Múzeum | 2016

A rekonstrukció tehát tartalmi megújulást is takar?

Serfőző Szabolcs: Így van. Az építkezés egy szükséges lépés, amit az épület állagának megóvása és helyreállítása érdekében meg kell lépnünk, de az igazi tét a gyűjtemény jobb láthatóságának a biztosítása. A jelenleg rendelkezésre álló kiállítóteret megnöveljük. A múzeumi kollekció közel 60.000 tárgyból áll, amiből most nagyjából 1000 tárgy látható itt, az Üllői úton és a Nagytétényi Kastélyban együttvéve. Ez csak töredéke a teljes kollekciónak, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi kérdés is. Hogy ezt a gyűjteményt valóban élményszerűen tudjuk megmutatni, és az idelátogatás olyan kulturális program, olyan attrakció legyen, ami miatt a hazai és a külföldi közönség is eljön ide, ahhoz az is kell, hogy megfelelő módon prezentáljuk, és élményszerű legyen a befogadás.

Balról jobbra: Hajdú Gáspár, Papp Gábor, Samu Bence, Csík-Kovács Zoltán, Ruttkay Zsófia, Serfőző Szabolcs, Nagy Ágoston, Semsey Balázs | Iparművészeti Múzeum | 2016 © designisso

Balról jobbra: Hajdú Gáspár, Papp Gábor, Samu Bence, Csík-Kovács Zoltán, Ruttkay Zsófia, Serfőző Szabolcs, Nagy Ágoston, Semsey Balázs | Iparművészeti Múzeum | 2016 © designisso

// /

Színekre hangolva: Magyar Iparművészeti Múzeum | 2016.04.01. – 2016.09.04.

“TechLab Fellow” munkatársak: Csík-Kovács Zoltán, Hajdú Gáspár, Nagy Ágoston, Papp Gábor, Samu Bence.

Az interjút készítette: Schneider Ákos

MOME_TechLab_logo_k

ipar_logo_k