„A harmadik fordulóba bejutni önmagában dicsőség” – Felvételi Insider 2016

Interjú Németh Tündével a MOME tanulmányi igazgatójával

Ma este jelennek meg a felvételi ponthatárok – mindenki tűkön ülve várja, hogy megugrotta-e azt a bizonyos lécet. Az alábbi beszélgetésből kiderül, hogy mik voltak az idei év tapasztalatai, mitől jó a csoportos felvételi, és érdemes-e újra próbálkozni, ha valakinek most nem sikerül bejutni.

Németh Tünde a MOME Tanulmányi Igazgatója| 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Németh Tünde a MOME Tanulmányi Igazgatója| 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Gyakran hallani ijesztően magas túljelentkezési számokról a MOME kapcsán. Idén mennyire volt szoros a mezőny?

Az igazán nagy számokat az alapképzés (BA) mozgatja, ott a tavalyi 1482 felvételizőhöz képest idén 1585-en jelentkeztek, tehát hét százalékkal emelkedett a számuk. Nagyjából százötven gólyával indulunk ősszel, ebből látszik, hogy átlagosan tízszeres a túljelentkezés. Idén is a fotó, az animáció és a tervezőgrafika iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ezeken a szakokon kétszázötven felett van a jelentkezők száma – közel húszszoros tehát a túljelentkezés…

És ezek még csak az államilag támogatott helyekre vonatkozó számok?

Nem, az alapképzésben nincs külön ponthatára a támogatott és a költségtérítéses helyeknek. Keretszámok helyett kapacitásszámokkal dolgozunk, vagyis ha minden felvételiző megjelölte az államilag támogatott helyet, akkor mindannyian arra is nyernek felvételt. A mesterképzésben (MA) ez másként van: ott külön keretszámok vonatkoznak az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Az utóbbi évek adataiból ki tudtok olvasni valamilyen tendenciát?

Évről évre kis mértékben növekszik a felvételizők száma. Volt egy visszaesés, amikor 2012-ben bevezették az új felsőoktatási törvényt, és elterjedt a hír, hogy csak részösztöndíjas helyeket hirdethetünk majd meg. Ez végül nem bizonyult igaznak, és minden úgy ment tovább, mint azelőtt. A valóságban a helyzet még javult is, mert akkor törölték el a hivatalos keretszámokat az alapszakokon, és tulajdonképpen a kapacitásunknak megfelelő számú jelentkezőt vehetünk fel. Ez pedig a fenntartó és az intézmény közötti megállapodástól függ – az a kérdés, hogy az állami költségvetés mennyi hallgatót bír el, és mi hány emberrel szeretnénk dolgozni.

MOME Felvételi | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
MOME Felvételi | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Örülnétek, ha több embert fel tudnátok venni?

Mi – a művészeti intézmények – külön csoportot alkotunk, mert nem akarunk több hallgatót felvenni, mint amennyivel jól lehet dolgozni egy olyan közösségben, ahol kreatív munka folyik. Erre a kérdésre azonban különböző profilú felsőoktatási intézmények különbözőképpen válaszolnának. Egy közgazdász- vagy bölcsészképzésben, mondjuk, elsősorban az szab határt a hallgatószámnak, hogy mekkora az auditórium. Nálunk szakmai szempontok diktálják, hogy tizenöt főnél több hallgatóval nem működik jól egy évfolyam. Nem jutna elég figyelem az egyes diákokra, pedig mi egy folyamatosan oda-visszaható jelenlétre törekszünk. Ezért sokszor ki sem töltjük a kapacitásszámainkat – lehet, hogy több hallgatót is felvehetnénk, de nem minden esetben szeretnénk.

És mi a helyzet a mesterképzéssel?

Ott sokkal kisebb a jelentkezőszám, de ott sem szeretnének hatalmas létszámokkal dolgozni az oktatóink. Az évfolyamonkénti tizenöt fő a mesterképzésen is ideálisnak tűnik, viszont itt külön ponthatára van az államilag finanszírozott és az önköltséges helyeknek. Idén 582-en jelentkeztek körülbelül 150 helyre. A tavalyihoz képest ez ugyanolyan emelkedést jelent, mint az alapszakokon, de itt csak négyszeres a túljelentkezés.

MOME Felvételi | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
MOME Felvételi | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Régóta tartja magát a szóbeszéd, hogy a mesterszakokra külsősként szinte lehetetlen bekerülni. Igaz ez?  

Erre valóban sokan rákérdeznek… Úgy tapasztaljuk, hogy körülbelül a fele a jelentkezőinknek saját hallgatónk, a másik fele pedig „külsős”. A végeredményt tekintve nincs olyan szignifikáns különbség, ami arra engedne következtetni, hogy mindenkit felveszünk, aki hozzánk járt alapképzésre, és – ha esetleg marad még egy-két hely – akkor „külsősök” is bekerülhetnek. Ez az egyenlet a gyakorlatban nem áll meg, de a saját hallgatóink valamivel könnyebben hozzák a felvételi követelményeket, mert ismerik az intézmény működését és az elvárásokat. Egyáltalán nem ritkaság azonban, hogy saját hallgatót nem veszünk fel, miközben más intézményből érkező jelentkezőt igen.

A MOME alapszakjain végzettek nagyrésze itt tanul tovább? 

Jelentős részük igen, de az is előfordul, hogy külföldi intézményt választanak. Az nem jellemző, hogy tőlünk más magyar felsőoktatási intézménybe mennének mesterképzésre.

Más magyar intézmények felvételi számaihoz képest hol helyezitek el magatokat?

A művészeti intézmények közül mi vagyunk a legnagyobbak, de nagyjából mindenhol hasonlóak a jelentkezőszámok. Azt tapasztaljuk, hogy aki a mi szakjaink iránt érdeklődik, az hozzánk is akar jönni, vagyis első helyen minket jelölnek meg. Általában nagyon elhivatottak a felvételizőink – különösen az alapképzésben.

Mi van azokkal, akiket nem vesznek fel? Az utolsó fordulóban kiesni, például, nagy csalódás lehet…

A legtöbb alapszakunkon három fordulós a felvételi, és azt tapasztaljuk, hogy már a harmadik fordulóba bejutni, és egyhuzamban eltölteni itt 3-4 napot kreatív feladatokkal, olyan nagy élményt jelent, hogy aki végül nem kerül be, legtöbbször megpróbálja a következő évben. Sok tapasztalatot nyernek a felvételizők abból, hogy itt jártak már egyszer, ezért sokszor könnyebb második vagy harmadik próbálkozásra bekerülni. Fontos kiemelni, hogy aki már itt volt a harmadik fordulóban, és azt látja, hogy közel van a felvételi ponthatárhoz, nagyon jó eséllyel jön jövőre! Ha megnézzük a túljelentkezési számokat, akkor bent lenni a harmadik fordulóban, és közel lenni a ponthatárhoz, az azt jelenti, hogy az illető kiemelkedően tehetséges.

Lipóczki Ákos a Tárgyalkotó Tanszék vezetője az új Műhelyházban | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Lipóczki Ákos a Tárgyalkotó Tanszék vezetője az új Műhelyházban | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

A harmadik fordulóban tehát már résnyire nyitva az ajtó…

Igen, és ezek mellett a jelentkezési számok mellett harmadik fordulóba kerülni már önmagában dicsőségnek számít.

A felvételiztető tanároktól mit hallottál, milyen volt az idei felvételi?

Nagyon erős mezőnyről számoltak be. Kifejezetten emlékszem az építészekre, akik azt mondták, hogy rendkívül nehezen tettek különbséget az egyes jelentkezők között. Valószínűleg magasak is lesznek a ponthatárok.

Voltak különös esetek?

Extrém példa volt, hogy az egyik jelentkező ügyesen vett részt a szakmai munkában, és a csoportban is jól megállta a helyét, de amikor egyéni beszélgetésre került sor, teljesen leblokkolt. Ilyenkor azt is tudja mérlegelni a bizottság, hogy egy ilyen típusú személyiség mennyire lehet érdekes a leendő évfolyam számára, vagy mennyire mehet a szakmai munka rovására, adott esetben a diplomaszerzés után az érvényesülés rovására, ha nem tudja valaki eladni azt a terméket, amit egyébként nagyszerűen el tud készíteni.

Előfordult olyan eset is, hogy egy felvételizőnek a szülei telefonáltak a negyedik nap reggelén, hogy megbetegedett. Végigcsinálta az első három napot, de nem biztos, hogy el tud jönni az utolsóra. Tudni kell, hogy a harmadik fordulóban részpontszámokkal dolgozunk, vagyis nem esik ki valaki a felvételiből, ha a negyedik napon nem jelenik meg. Csak azt a részpontszámot nem tudja megszerezni vagy később pótolni. Végül a jelentkező eljött, és megcsinálta a negyediket is, mert nem akarta elengedni ezt az esélyt. Aki hozzánk jelentkezik, jellemzően nem akar mást csinálni csak ezt, és megható volt látni az elhivatottságát. Minden azon a három-négy napon múlik, ugyanakkor ezt a helyzetet szeretnénk kicsit elviselhetőbbé tenni a felvételizők számára.

MOME Felvételi | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
MOME Felvételi | 2016 © Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Ennek érdekében két újítás is van a felvételiben: tavaly a csoportos feladatokat, idén pedig az elektronikus felvételit vezettétek be.

Igen, érdekessége volt az ideinek, hogy átállunk az alapképzés első fordulójában az elektronikus felvételire. Nem kell személyesen eljönniük a jelentkezőknek a kampuszra, és bemutatni a rajzaikat, hanem egyszerűen feltölthetik a portfóliójukat az online rendszerbe. Én úgy gondolom, hogy ennek az összeállítása másfajta tudást igényel, rugalmasabb, és több idő van a csiszolgatására. A bizottság számára pedig azért érdekes, mert új szempontokat is mérlegelhetnek, és nekik is több idejük van átnézni a portfóliókat. Az egész folyamat kevésbé stresszes. Ez a generáció az interneten nőtt fel, sokkal egyszerűbb valamit elektronikusan prezentálni, mint személyesen.

A másik friss elem valóban a csoportos felvételi. Ezt tavaly kezdtük el, és idén már egyre több szak élt vele. A felvételizők és a tanárok számára is nagyon érdekesek a tapasztalatok. A jelentkezők jobban megismerhetik egymást, a bizottsági tagok pedig személyes kapcsolatot tudnak kialakítani velük, és látják, hogy valaki mennyire képes csapatban működni.  Ez egy emberibb, közvetlenebb rendszer, mint a korábbi.

A pontszámok is beszédesek lehetnek, de kapnak részletesebb visszajelzést a felvételizők?   

A felvételi bizottság döntése egy autonóm döntés, amit nem kell megmagyaráznia a tagoknak. Viszont, ha egy felvételiző nem érti, hogy miért kapott kevesebb pontszámot, mint amire számított, és szeretne segítséget kérni, hogy miben fejlődjön a következő évre, akkor megkeresheti utólag a szakon tanító tanárokat. Azonban van itt egy nagyon fontos különbség: a jelentkező nem kérheti számon a felvételi bizottság tagjait, de a szak segítségét kérheti a szakmai fejlődése érdekében.

A gyakorlatban előfordul, hogy élnek ezzel a lehetőséggel?

Abszolút! Gyakran visszajönnek kérdésekkel. Közvetlenül mindig csak a TIOK-ot (Tanulmányi, Információs és Oktatási Központ) kereshetik meg, és mi irányítjuk őket tovább a tanárokhoz, ha erre igény van.

A csoportos felvételinek milyen pozitív hatásait látjátok az egyéni fejlődés szempontjából?

Ahogy korábban utaltál rá, a felvételi pont, az egy egzakt visszajelzés. Ugyanakkor azáltal, hogy több napig együtt dolgoznak a felvételizők óhatatlanul kapnak egyéb visszajelzéseket is. Sokszor már a harmadik forduló napjaiban érzik, hogy elég volt-e a felkészültségük, és látják egymás munkáit is. Tavaly úgy tapasztaltuk, hogy ez a helyzet inkább inspirálta a felvételizőket. Benne voltak egy csoportban, közel kerültek a ponthatárhoz, és ez elsősorban nem visszautasítást, hanem inspirációt jelentett. És én is azt domborítanám ki, hogy aki itt volt már a nyári fordulóban, az higgye el magáról, és tudja magáról, hogy nagyon jó, függetlenül attól, hogy hány pontot kapott. Nem szabad feketén-fehéren gondolkodni, és nagyon jó eséllyel jön legközelebb.

// /

Schneider Ákos interjúja