Mustra: Hajdu Levente munkái

Portfóliókat áttekintő Mustra sorozatunkat Hajdu Leventével folytatjuk. A harmadéves média designer a MOME előtt sokféle dolgot kipróbált: gimnáziumban dráma szakos volt, majd grafikát tanult és bölcsészkarra is járt. Sokszínű érdeklődése – amely idővel egyre fókuszáltabb lett – vezette őt a média design szakra, ahol a filmművészetben találta meg önmagát, azon belül is a rendezés és a vágás vonzza leginkább. A képzőművészet területén festészettel, valamint szociális, köztéri projektekkel foglalkozik.

Mivel Levente bölcsész vonalról érkezett a művészeti praxishoz, a művészetfilozófia különösen érdekli. Az alkalmazott munkáknál legfőképp az emberekkel való együttműködés inspirálja, vagyis egy másik ember nézőpontjának megismerése a közös munka során. Ilyen értelemben Levente nem is tesz különbséget a fizikai és kreatív feladatok között – ahogy mondja: sok szobát festett már ki másokkal.

Picit hadd

Leventéhez a konceptuális művészet elvei állnak legközelebb. Egy műalkotás létrehozása során a legfontosabb számára, hogy elgondolkodtató legyen a végeredmény. Az interaktív párna esetében – a maga iróniájával együtt – a komplex (érzéki, érzelmi és fizikai) igények kielégítése is a célkitűzés részét képezi.

A Picit hadd egy iskolai tervezési feladat eredménye. Az ölelés/szorítás minőségétől függően a tárgy különböző hangokat ad ki: ha nem nyúlunk hozzá – nem törődünk vele – akkor csak ásítozik, minimális ölelésre viszont elkezd aludni. Azonban, ha nem öleljük át eléggé, akkor rosszul alszik: horkol és fogcsikorgat. A nyugodt alváshoz a párnának szüksége van a szoros, erős ölelésre.

A funkcionalitása mellett terápiás célja is volt az alkotásnak – a párna három lány pólóiból készült, három lány történetét, alkotóval való kapcsolatát foglalja magába.

Kamera Kontroll

A Kamera Kontroll egy köztéri művészeti projekt, melynek alapgondolata a köztéri kamerák lekapcsolásán nyugszik. Az elméleti síkon működő munka azt a kérdést teszi fel, hogy mi történne, ha a kamerák által figyelt nagyvárosokban a polgárok lekapcsolhatnák a térfigyelő rendszert? A projektet Levente két társával, Erdély Jakabbal és Lados Dáviddal együtt vitte véghez. Mivel a munkafolyamat során mindenki másra koncentrált, a csoport tagjai a számukra leginkább kielégítő művészeti szegmenssel foglalkozhattak. A projekt az utca emberének véleményével egészült ki, végül pedig a Műcsarnok falai közt került kiállításra. Ez az alkotás inspirálta az alkotócsoport Szókratész a Bánki Tóga című happeningjét.

Festmények     

Levente az Erasmus-félévét Nizzában töltötte, itt került közelebbi kapcsolatba a festészettel. Az üres vászontól való rettegése idővel kíváncsiságba csapott át, melyet főleg az önmegismerés inspirált. Igyekezett mindent kipróbálni, ami a festékhez, a textúrákhoz, az ábrázoláshoz, a figurativitáshoz és az absztraháláshoz köthető. A festmények a nizzai utca mindennapi jeleneteit mutatják be; ez az alkotói megközelítés fontos szerepet játszott abban, hogy Levente a várossal való személyes kapcsolatát kiépítse.

// /

Untsch Kata írása