Testhangolás – Fiatal ékszertervezők formakísérletei


Az ember ősidők óta kommunikál saját teste megváltoztatásával és díszítésével. Ennek a “test-beszédnek” és a hozzá kapcsolódó jelképrendszereknek különböző történeti korokban, földrajzi elhelyezkedéstől függően, számos variációja létezett és létezik ma is. Lássunk néhány kortárs példát! 

A MOME fémművesség szakán az emberi test arányait és karakterét megváltoztató elemeket terveztek az elsőévesek. A testképi kommunikáció jegyében több izgalmas és néha radikális eredmény született. Szempont volt a papírkiegészítők viselhetősége, elsősorban mégis a szabad formai kísérletezés határozta meg a tervezési folyamatot. A koncepciók Ádám Krisztián témavezetése mellett születtek meg, és a diákok első lépését jelentik az ékszertervezés felé vezető úton.

Ujvári-Zsiga Luca

Ujvári-Zsiga Luca a tervezés kezdetekor az emberi tekintettel, annak manipulálásával, hiányával kezdett foglalkozni. Gyűjtőmunkája kiindulópontját a muszlim női ruházat, a hijab, az adaja és a nikáb adták. Ezek a ruhák fokozatosan egyre többet takarnak el az arcból, míg végül csak a szemek maradnak, majd a végén azt is eltakarják – megszüntetik a pillantást. A gyűjtési folyamat közben Luca kiszélesítette a témáját, és a pillantáson kívül a fej méretének, formájának változtatásaival kezdett foglalkozni. A végeredmény a két kutatási irányt ötvözi, és a tekintet, illetve az arc tükrözésével, megvilágításával éri el ezek testtől való elválasztását.

Sümegh Anna

Sümegh Anna fotókartonból és dipából készített fejen hordható tárgyakat, amelyeket egyaránt inspiráltak a középkori fejfedők, henninek, cornette-k, fityulák, koronák és a madártollak is. Annát nemcsak a kivitelezés módja foglalkoztatta, hanem a viselet lélektani hatása is. Miként befolyásolja az ember tartását, megjelenését, önbizalmát? Vajon tehernek érzi, vagy erőt ad számára? Nyomatékosítja vagy zárójelbe teszi a személyiségét?

Réz Zsófia

Réz Zsófiát a papír mint alapanyag, illetve annak mozgása és könnyedsége ragadta meg a tervezés során. A test tárggyal való viszonya, a viselhetőség, a hatás és az észlelés egyaránt fontos szempontok voltak számára. A megvalósult modelleken sorolható mintákat használt a tárgyak felületén.

Széles Dániel

Széles Dániel az emberi test egészének áthangolását tűzte ki célul. Mi történik, ha a testet nagyobb tömeggé növeljük, és csak az olyan fontosabb részeket hagyjuk meg, mint a lábak, kezek, az arc, esetleg a fej? Dánielt nemcsak a test tömegének látványszintű megnövelése, de a test optikai felszeletelése is foglalkoztatta. A kivitelezés során elsősorban a test formájához valamelyest alkalmazkodni képes, jól nyútható krepp papírt használt alapanyagként.

Tóth Katalin

Tóth Katalin a fény és az árnyék testfelületeken való megjelenésével foglalkozott. A munka során elsősorban Thomas Mailaender fényképsorozata inspirálta, amelyben a fotós különböző negatívokat jelenített meg az emberek más-más testrészein. A fiatal tervező által létrehozott, nyári hangulatú kiegészítők a mellkason, vállakon és a karon vetnek árnyékot. A koncepció célja, hogy a felsőtesten megjelenő árnyékminták feltűnően és szokatlan módon díszítsék a kiegészítők viselőjét.

// /