Helyszínek, amik nem léteznek, karakterek, akiknek nincs személyiségük


Virágh Ádám animációs sketch-mappájában böngészünk, aki szívesebben firkál rajzpadra, mint papírra. Mielőtt elkezd sketchelni, általában nem szokta megtervezni, mit is fog rajzolni. Geometrikus formákat firkál, majd azokból építi fel improvizatív, random módon a munkáit. Ha egy téma megmozgatja, az visszaköszönhet a rajzaiban, de ez sem történik feltétlenül tudatosan nála. Bár figurái bírnak saját karakterisztikumokkal, fiktív kreációihoz sosem társít történetet vagy személyiséget.


Concept arthoz hasonló terei szintén teljesen kitalált helyszíneket ábrázolnak, amelyeket a rajzolás kezdetén még egyáltalán nem tervez meg előre; ugyanúgy építi fel őket, mint karaktereit.

„A természeti elemek utánzása és az atmoszféra megragadása céljából szeretnék majd referenciák alapján is rajzolni. Átültetni egy az egyben azt, amit látok, mert a legtöbb munkám egyelőre random, fiktív.”

Digitális sketchbookjához általában azért nyúl, hogy egy kicsit kikapcsolja magát, de mégse essen ki a ritmusból. Felfrissülést jelent számára, ha csak tét nélkül firkálhat Photoshopban.

Ádám egyébként azért preferálja a digitális sketcheket, mert nagyon görcsösen és frusztráltan éli meg, ha a manuális rajzolásnál nem tud „visszalépni”, amikor elront valamit, és ezáltal elveszik számára a sketchelés öröme.

„Néha el tudom engedni magam annyira, hogy manuálisan is szívesen rajzoljak, és elfogadom, hogy esetleg „csúnya”, amit csinálok. Viszont sokkal jobban fenntartja a motivációmat, ha tényleg olyanra tudom kihozni a rajzot, amilyenre akarom.”

// /

Virágh Ádám további sketcheit, animációit Instagram oldalán tudjátok megnézni.

Szerző: Hermann Renáta