„Sosem a technikán múlik, hanem az elbeszélésmód tónusán”


Vácz Péter neve korántsem ismeretlen animációs körökben: Nyuszi és Őz című bábanimációs filmjén kívül számos rövidfilmet rendezett itthon és külföldön, jelenleg pedig az MMA ösztöndíjasaként szintén egy animációs rövidfilmen dolgozik. Mindezek mellett a Filmteam produkciós cég megbízásából Hartung Attila rendezővel állt össze, hogy egy szokatlan, vegyes technikájú reklámot készítsenek.


A Mantaro kávé reklámjához hasonlóan több munkád is bábanimációval készült. Miért különleges számodra ez a technika?

Talán azért, mert tökéletlen, ahogy mi is azok vagyunk. Jó esetben mindegyik része emberi, kétkezi alkotási folyamat eredménye, így mindig kerülnek bele apróbb hibák, amiket utólag nem lehet javítani. De vajon kell-e javítani? Pontatlan a festés, rövidebb az egyik keze, mint a másik, néhol darabos a mozgása… És mégis, amikor képkockáról képkockára, pózról pózra beállítva lassan megmozdul, elkezd érzéseket kifejezni; megijed vagy elszomorodik, hirtelen azon kapom magam hogy együtt érzek vele…

Mondhatjuk, hogy viszonylag új dolog reklámokban bábanimációt használni?

Nem mondanám, hogy új, inkább csak nagyon ritka. A magyar származású George Pal már az 1930-as években több vagány bábanimációs reklámot készített Amerikában a Philips cégnek. Ezért is szuper, hogy a Filmteam és a megrendelők is nyitottak voltak arra, hogy kipróbálják. Külföldön egyre több alkotó és produkciós cég készít friss, egyedi bábanimációs reklámokat, rövid- vagy akár egész estés filmeket – és nem csak gyerekeknek!

Itthon valamiért mégsem annyira elterjedt…

Magyarországon az elmúlt évtizedekben sajnos nem készült egyetlen nagyobb produkció sem ezzel a technikával, nincs kifejezetten erre fókuszáló képzésünk sem, ezért a profi szakemberből hiány van.

A bábanimációról sokak még mindig valamilyen kisgyerekeknek szóló tartalomra asszociálnak, pedig sosem a technikán múlik, hanem az elbeszélésmód tónusán.

Az a bizonyos tónus pedig attól függ, hogy milyenek a karaktertervek, a színek, a film mondanivalója, formaisága, tempója és hangi világa.

Milyen üzenetet szerettetek volna átadni a reklámmal?

A fő célunk a felszabadultság, a szabadság érzésének megragadása volt. Izgalmas kihívás például, hogy miként lehet belesűríteni harminc másodpercbe egy olyan ívet, amiben egy lány a kávéjába kortyolva bekerül egy másik világba, ahol a dzsungel állatai misztikus módon elvezetik egy olyan ponthoz, ami a belső megnyugvást, szabadságot jelképezi. Ezt végül a bábanimáció és az élőszereplős film keverésével értük el.

Hogyan nézett ki az alkotói folyamat? Gondolom, a bábanimáció miatt nem a megszokott ütemben zajlik ilyenkor az előkészület és a forgatás.

Közel három hónap állt rendelkezésünkre az ötleteléstől a kivitelezésig. Elsőként el kellett dönteni, hogy milyen stílusú legyen a bábanimációs világ. Ehhez végül a realisztikusabban kidolgozott filmek adták az inspirációt, mint az Ó ez a csodálatos torta, a Kutyák szigete, illetve a Kubo és a varázshúrok. Elég magasra tettük a lécet. A forgatókönyv megírása után nekiláttam a storyboard megrajzolásának, ami alapján Bertóti Attilával elkészítettük a reklám digitálisan megrajzolt mozgóképes vázlatát, amit már a zeneszerző, Konsiczky Dávid által megkomponált zenéhez időzítettünk. Ahhoz pedig, hogy a látványterveket minél karakteresebben meg tudjam tervezni, egy nagyobb gyűjtést csináltam dzsungel fotókból, inka kultúráról, jaguárokról, majmokról…

Ezután következik a műhelymunka?

Igen, ilyenkor áll össze a csapat. A bábok és a díszletek elkészítésén több tehetséges művész és szakember dolgozott. A bábok vázszerkezete alumínium drótból készült, amikre egy tűnemezelő művész gyapjúból építette fel a jaguár és a majom testét. A lány elkészítése volt a legösszetettebb.

A miniatűr szilikon végtagjait maszkmester öntötte, majd jött a ruha varrása, festése. A lány külön pozicionálható hajszálait egyenként építettük fel a fejére.

A hetekig készülő díszletek gyártásával párhuzamosan hozzáfogtunk a jelenetek felépítéséhez. A bábok mozgását képkockáról képkockára egyenként lefotózva hoztuk létre. Körülbelül tizennégy jelenet volt, így a díszlet felépítésének, szétszedésének, újraépítésének folyamatát nagyjából ennyiszer ismételtük meg. A forgatás pont egy hónapig tartott úgy, hogy kétnaponta egy-két másodpercnyi jelenetet animáltunk le. Külön csapat dolgozott az utómunkálatokon, amibe a bábok tartószerkezetének digitális kiretusálása, a vágás, hangkeverés és végül a fényelés tartoztak.

Mi volt a kedvenc részed a munkában?

Az állatok megtervezését, kivitelezését nagyon élveztem. Izgalmas a gyűjtőmunka közben megérteni, hogy az adott állatnak mik a karakterjegyei, hogyan mozog, hogyan viselkedik, mindezt hogyan lehet bábanimációban stilizálni. Animálás közben is sok apró, de fontos kihívás van: például sikerül-e úgy beállítani a jaguár testtartását és tekintetét, hogy az a vérmes fenevadsága mellett egy bölcs mentorra emlékeztessen.

Rendezőként hogyan élted meg ezt az új helyzetet?

Az elmúlt időszakban sok energiát fektettem önismereti folyamatokba, aminek köszönhetően egyre érettebben tudok kommunikálni.

Érdekes volt ezt itt is megtapasztalni, hogy mennyire fontos része a sikeres alkotási folyamatnak a jó kommunikáció.

Rendezőként a lényegre koncentrálva, előre gondolkodva igyekeztem mindenkinek visszajelzést adni az aktuális munkafolyamatára. Van még hova fejlődnöm, de az irány biztató.

Mik a jövőbeni terveid?

Az elmúlt három évben több egyéni filmtervet is elkezdtem fejleszteni, aminek az egyik fontos hozadéka egy másfél éve tartó önismereti út lett. Ennek az útnak a fontosabb gondolatait, a tanulási folyamataimat, és az ezekhez kötődő hétköznapi szituációkat írással és rajzokkal folyamatosan dokumentáltam egy naplóban. Most ezeket dolgozom fel, miközben egy új, kísérletezősebb animációs rövidfilmnek kezdek neki, ami jobban reflektál a jelenemre. Az a célom, hogy egy felszabadult, könnyedebb alkotás szülessen, ami akár egy animációs nagyjátékfilm tartalmi és technikai előtanulmánya is lehet. Ennek augusztusig kell elkészülnie, mert akkor ér véget a három éves MMA művészeti ösztöndíjam, ami ezt a folyamatot támogatja.

// /

Péter további munkái: INSTAGRAM | HONLAP

Producer: Iványi Petra & Major István | Rendező: Hartung Attila | Animációs rendező: Vácz Péter

Operatőr: M. Deák Kristóf | Vágó: Duszka Péter Gábor | Zeneszerző: Konsinczky Dávid | Animáció gyártásvezető: Huszár Dániel | Animáció operatőr: Kovács Tamás Sándor | Colorist: Tőtszegi Szilárd | Felvételvezető: Surányi Dávid

Szerző: Tarcsi Dóra