Nagyvárosi üvegházaktól a hegyvidéki menedékig – Építészeti koncepciók a MOME frissdiplomásaitól
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei építész mestermunkáit szemléző cikkpárunk második részére is jellemző, hogy a bemutatott tervek túllépnek a szűken vett téralkotás kérdésein, és összetett szociális programok rajzolódnak ki a koncepciókból. A fiatal tervezők jellemzően meglévő épületek újragondolására, kiegészítésére, illetve különböző funkcióváltásokra vállalkoztak: láthatunk elhagyott vasútállomásból kialakított menedékházat, remízből létrehozott kollégiumot, félig bontott épületek között megjelenő városi kertet is a válogatásban.
Váradi Botond: A Kert
Váradi Botond idealizált kertje a városi élet állandó feszültségét ellenpontozza. A pihenés és az otthonosság érzésének ebben a téregyüttesében a mára már kiveszőben lévő közöségi tevékenységek is feléledhetnek. A koncepció szerint a Dohány utcai zsinagóga mellett félig lebontott épületek köztes tereit egy pillérváz töltené be, a vázhoz pedig olyan üvegházak csatlakoznának, amelyek a növénytermesztésnek és az épületek gépészetének is helyet biztosítanának, így egyfajta szimbiózisba lépnének a meglévő épületekkel. Az ismert közösségi kertek ideiglenességével szemben A Kert állandóságot biztosítana a folyamatosan változó urbánus szövetben, az üvegházak pedig új építészeti formával gazdagítanák a városképet.
Kovács Áron: Menedék a Zsil-völgyében
A Déli-Kárpátokban található Zsil folyó mentén hegycsúcsok, barlangok, vízesések várják a természetjárókat és a sportolókat. Az ide tervezett központ a különböző túraútvonalak és a vadvízi ki- és beszállóhelyek csomópontjában helyezkedne el. A környéken korábban jellemző bányászati tevékenység a 90-es évektől folyamatosan csökkent, a völgyben funkcióvesztett építmények maradtak hátra. Kovács Áron koncepciója is egy ilyen, használaton kívüli vasúti épületegyüttesre és a mögötte húzódó támfalra épít. A terv a helyszín és a funkció összhangját tartja szem előtt, és a lehető legkisebb beavatkozásra törekszik. A régi vasúti épület menedékházként, a melléképületek kiegészítő helyiségekként működhetnének, a támfalon pedig bivakok kerülnének kialakításra.
Király Csenge Jolán: A zebegényi ‘forfa’ telek revitalizációja
Zebegény történeti magjában, az ó-faluban ma egy – a hagyományos, sváb parasztházaktól drasztikusan elütő – elhanyagolt, lapostetős iskolát találunk, amit a helyiek csak „forfa torzónak” gúnyolnak. Király Csengét személyes kötődése motiválta, hogy ennek a szocializmusból itt maradt épületnek és területének revitalizációjára tegyen javaslatot. A terv a hagyományos és a modern építészeti megoldások átfedésében jött létre. Az iskola könnyűszerkezetes szárnyát lebontanák, a magaskéményű kazánházban kerámia műhely kerülne kialakításra, a patak mentén állna a szabadiskola csűr jellegű központi épülete és az alkotóház, a telek északi részén pedig egyszintes szállásépület várná tűzrakóval és nyári konyhával az iskolás csoportokat.
Nagy Zoltán: MOME TOWN
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem utóbbi években lezajlott campusfejlesztésének továbbgondolásaként értelmezhetjük Nagy Zoltán kollégiumi épületegyüttesét, amely az egyetemhez közel eső Szépilona kocsiszínt ruházná fel merőben új funkciókkal. A tervek szerint a központi lakóépület 166 kollégista elszállásolására lenne alkalmas, emellett egy közösségi- és egy műhelyház is helyet kapna a területen. A remíz épületébe költöző műhelyekkel az egyetemi műhelykapacitást bővítené a tervező, egy diákok által vezetett klubbal és egy kávézóval pedig a szélesebb közönség felé nyitna. A javasolt téri beavatkozással egy volt ipari terület válhatna átjárhatóvá és belakhatóvá, és megtalálhatná a kapcsolatot a közvetlen környezetével.
Novák Máté Lénárd: Art Factory Óbuda
Az egykori óbudai Harisnyagyár revitalizációs lehetőségeivel foglalkozott Novák Máté Lénárd, aki kulturális és szociális funkciókat egyaránt tömörít a tervében. A jól megközelíthető gyárterületet művészeti inkubációs helyszínként, valamint találkozóhelyként gondolná újra, és ezzel pótolná a III. kerület ezirányú hiányosságait. Az Art Factory ideális esetben új központja lehetne a kerület életének, és magához vonzaná a lakosokat. A meglévő épületek nagyvonalú terei alkalmasak lehetnek rá, hogy otthont adjanak közösségi tevékenységeknek, alkotásnak, sportolásnak. A koncepcióban a külterek, udvarok ugyanolyan fontosak, mint a zárt helyiségek, a meglévő építészeti szövetet pedig egy Duna feletti gyalogoshíddal és egy könnyűszerkezetes struktúrával egészítené ki a tervező. Idén a Hegyvidéki Önkormányzat Novák Máté Lénárd mestermunkáját ismerte el az Árkay-díjjal.
Réti Eszter: Közösségi gondoskodás terei a csarnoknegyedben
Réti Eszter egy olyan helyet tervezett a VIII. kerületben, ami biztosíthatja a fiatalabb és az idősebb generáció találkozását. Az idős emberek elmagányosodására reagálva a közösségi élmények játszanak kulcsszerepet a koncepcióban, aminek fontos eleme egy óvoda, amihez közvetlenül kapcsolódik az idősek lakásszövetkezete. A terv közösségi terei több lépcsőben férhetőek hozzá: a teljesen publikustól a belső használatú közös térig. A tervező olyan funkciókkal is felruházta a belvárosi telket, amelyek a kerület lakói számára is hozzáférhetőek. A felvetés részét képezi egy kerámia- és szövőműhely, egy közösségi konyha, egy veteményeskert, egy játszótér és egy vadvirágos terápiás kert is.
Nóra Beatrix: Zug
Nóra Beatrix építészeti koncepcióját szakdolgozati kutatására („Érzékelési formák”), illetve a Vakok Intézetében tett látogatásaira, megfigyeléseire alapozta. Egy látássérült gyermekeket befogadó, földszintes épületegyüttest tervezett, amiben az oktatás terei olyan közösségi funkciókkal egészülnek ki, amelyek érzékenyítő tevékenységeket is támogathatnak. A budai zöldövezeti helyszínre szánt program egyik célkitűzése, hogy a látássérülésből adódó mozgáshiányt építészeti eszközökkel csökkentse, és önálló mozgásra ösztönözze a gyerekeket. Az intézmény épületeit átriumok, közösségi terek és zárt belső udvar egészíti ki.
// /
A tervek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművész MA szakán készültek.
Váradi Botond témavezetője Marián Balázs, konzulense Tihanyi Dominika, szakdolgozati konzulense German Kinga volt. / Kovács Áron témavezetője Kovács Csaba, konzulense Vass-Eysen Áron, szakdolgozati konzulense Haba Péter volt. / Király Csenge Jolán témavezetője Marián Balázs, konzulense Csomay Zsófia, szakdolgozati konzulense Haba Péter volt. / Nagy Zoltán témavezetője Marián Balázs, konzulense Takács Ákos, szakdolgozati konzulense Schneider Ákos volt. / Novák Máté Lénárd témavezetője Göde András, konzulense Máté Tamás, szakdolgozati konzulense German Kinga volt. / Réti Eszter témavezetője Molnár Beáta, konzulense Bene Tamás, szakdolgozati konzulense Schmidt Andrea volt. / Nóra Beatrix témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Marián Balázs, szakdolgozati konzulense Schmidt Andrea volt.
A szakon készült további mestermunkákról itt olvashattok: Modern fórumtól az újragondolt gimnáziumig – Építészeti koncepciók a MOME frissdiplomásaitól
