Fehérneműtől a csocsóasztalig – A Deák17 Galéria inkluzív design kiállítása
A design szélesebb körű adaptációjával egyre nagyobb hangsúlyt kap az inkluzivitás kérdése: hogyan tudunk olyan technikákat, szerkezeteket és használati tárgyakat létrehozni, amik teljesebb életet tudnak biztosítani azok számára, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek? A cél, hogy ne csupán újabb és újabb formavilágú objektumokat hozzunk létre, hanem olyan eszközöket is, amik széleskörben hozzáférhető segítséget képesek nyújtani. A Találkozások. Ösvényeinken: Veled II. projekt ezekre a problémákra igyekszik választ adni. A kiállítás a MOME, a Magyar Paralimpiai Bizottság, az EGYMI – Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és a Millennium Háza közreműködésével jött létre.
A galéria tereiben olyan formatervezett tárgyak sorakoznak, amik ép fizikumú embereknek magától értetődő tapasztalásokhoz párosulnak. Sokszor bele sem gondolunk, hogy ezeknek az élményeknek mekkora része elérhetetlen a fogyatékossággal élők számára. Az Inclusive Tools kezdeményezés is olyan tárgyakat és berendezéseket szeretne alkotni, amik segítik a mobilitási nehézséggel élők integrációját. Az eredeti ötlet egy egyetemi kurzus folyamán született, amikor is Galavits G. Mátyás és Berzsák Bulcsú közös munka keretén belül lehetőséget kaptak, hogy egy paralimpikonnal dolgozzanak együtt. A beszélgetések során kiderült, hogy a végtaghiány mára már nem sok dologban hátráltatja a paralimpikont, de régebben például a csocsómeccseken szinte kivétel nélkül a nézők sorát bővítette. Bulcsú és Matyi úgy gondolta, hogy ez egy konkrét, orvosolható probléma, így neki is láttak a munkának. Létrejött tehát a csocsóasztal, melynek 3D tervezett karjai lehetővé teszik, hogy úgy tudjuk azt könyökünkkel irányítani, mintha csak a csuklónkat használnánk. A felvetés azóta kinőtte magát, a csapat bővült, a mendzsmenttel Gosztom Enikő foglalkozik, a MOME Proof of Concept programja pedig szakmai és anyagi támogatást is nyújt a további fejlesztéshez.
Hasonló tervezői attitűdöt képvisel Pázmány Lili UNOBSTRUCTED című alkotása is. Az inspirációt a mozgáskorlátozottak egyedi öltözködési igényei adták. Lili szeretett volna olyan ruhákat létrehozni, amik kifejezetten kerekesszékes embereknek készülnek. Az öltözködést és mozgást segítő elemek kifejlesztése lehetővé tette stílusos, kortárs darabok létrehozását, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy magabiztosnak és vonzónak érezze magát viseletében. A kollekció talán legkülönlegesebb részei az akadálymentes fehérneműk. Ezeket variálható megoldásokkal, és mágneses kapcsokkal sikerült a mozgáskorlátozottak számára is kényelmes viseletté tenni.
A kiállított tárgyak között szerepel egy hátizsák is, ami szintén Berzsák Bulcsú nevéhez köthető. Első látásra egy teljesen hagyományos táskának tűnhet, és a cél valójában pontosan ez is. A csavar abban rejlik, hogy a pántok különleges kialakításának köszönhetően tartásjavító-hevederként funkcionál. Jelenlegi, főként ülő életmódunk mellett szinte népbetegséggé vált a hanyag, rendkívül rossz tartás, ami a későbbiekben akár gerincferdüléshez is vezethet. Az orvostudomány megoldásként a tartásjavító-hevedereket kínálja, ám ezeket steril megjelenésük miatt az emberek általában nem hordják. A hátizsák viszont magába rejti a hevedert, így annak használata nem feltűnő. A 27. Tudományos és Innovációs Tehetségkutatón a zsűri kiemelt dicséretben részesítette Bulcsú munkáját.
A kiállított darabok mellett azért is érdemes ellátogatni a galériába, mert nem csupán az egyes tárgyakkal ismerkedhetünk meg, hanem részletes leírást kapunk arról, hogy a hallgatók hogyan működtek együtt a Mozgásjavító Intézet diákjaival, milyen módszertan alapján dolgoztak, és hogyan épült fel a kiállítás anyagának egy része.
// /
A tárlat november végéig várja az érdeklődőket, további információ ITT
A projekt koordinátora Djogni Sédégbé Ábel, kurátora pedig German Kinga volt
