Teret nyitni a diskurzusnak – Interjú a POV Budapest konferencia alapítóival
Idén szeptemberben egy különleges dolognak lehetünk szemtanúi Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban. A főváros ad otthont ugyanis az ország első hazai alapítású, ámde nemzetközi designkonferenciájának. Az eseményt máris nagy érdeklődés övezi; néhány hét leforgása alatt a világ négy kontinensének 25 országából közel 150 érdeklődő váltott jegyet. A konferencia apropóján beszélgettünk a POV Budapest alapítóival, Czél Mátyással és Mátyás Boldizsárral, média designer alumnikkal a konferencia gondolatának körvonalazódásáról, a hazai designszféra változásairól és kihívásairól, az esztétika fontosságáról és a teljes Budapest-élményt kínáló terveikről.
Azoknak, akik nem hallottak a POV Budapest-ről, hogyan mutatnátok be a konferenciát?
MB: A POV Budapest egy vizuális művészetekkel foglalkozó design konferencia, amely immerzív kulturális élményt kínál a látogatóknak. Célunk, hogy teret nyissunk a diskurzusnak, valamint inspiráló közeget teremtsünk a kreatívipari szereplők és design iránt érdeklődők számára. Esztétikára fogékony vendégeket várunk, akik kíváncsiak a nemzetközi szcéna legjobbjaira.
CM: Emiatt is született meg a Conference for visual practices definíció; mindenkit meg szeretnénk szólítani, aki design iránt érdeklődik, akkor is, ha nem szakmabeli. Az idei évben ugyan nagyobb hangsúlyt kapnak a grafikai stúdiók, hosszú távon szeretnénk bekapcsolni több fotós, filmes, animációs szakembert is, illetve nyitni egyéb, vizualitással foglalkozó szakmák irányába. A koncepció alappillére, hogy egy teljes körű, turisztikai élményt kínálunk az idelátogató külföldi vendégek számára kedvenc éttermeink, bárjaink, parkjaink és múzeumaink felsorakoztatásával, hogy ezekkel együtt formálhassuk a magyar vizuális kultúráról alkotott képet. Fontosnak tartjuk, hogy az átlagközönség is észrevegye, hogy sokszor olyan hétköznapi dolgok mögött is tervezői gondolatok és szakértelem állnak, mint egy utcatábla vagy metrótérkép.
Milyen lesz a program felépítése?
CM: A hivatalos program két napos lesz. A prezentációk kora délutántól késő estig zajlanak majd a Nemzeti Táncszínház nagytermében, a The Brand Identity Stage-n. A második nap délelőttjén kerekasztal beszélgetések, kötetlenebb prezentációk és portfolio review-k is lesznek. Fontos eleme a programnak a We Love Budapest magazinnal közös szerkesztett Budapest Guide, amely a korábban említett, közkedvelt helyeinket listázza. Igyekszünk a vendégeket a konferencián túl is programjavaslatokkal ellátni, illetve lehetőséget adni arra, hogy egy friss perspektívából, a design szemüvegén keresztül fedezzék fel a várost az ittlétük alatt.
MB: A konferencia keretrendszerében tudatosan egy színpadra fókuszálunk. Az olyan nemzetközi nevek, mint a Pentagram, Porto Rocha, Snøhetta, BUCK, KOTO vagy a Wise, megkövetelik a figyelmet, így nem szeretnénk ezen a téren elaprózódni. Folyamatosan keressük azonban azokat az együttműködő partnereket és külsős helyszíneket, akikkel közösen tudjuk még színesíteni a POV univerzum programkínálatát – erre remek példa a KÉK-el közös kollaboráció, melynek keretében design sétákat is kínálunk a vendégeknek.
A brand identity-ről mesélnétek kicsit?
CM: Próbáltunk olyan “magyaros” identitást készíteni, amelyben visszaköszönnek a mi vizuális kultúránkat meghatározó elemek – legyen az az Utasellátó logója, kocsmák, utcatáblák tipográfiája, és ennek az egész céhes világot idéző bódézás organikusan alakuló vizuális rendszere. A nagy kihívás az volt, hogy ebből hogyan tudunk olyan rendszert kreálni, ami adaptív, reszponzív, könnyen skálázható és gyártható, miközben továbbra is olyan vizuális hatást kelt, amivel az idelátogatók szembesülhetnek Budapest utcáin.
MB: Mivel a konferencia esztétikára érzékeny célközönséget targetál, kikötés volt, hogy minden fizikai és digitális érintkezési pont a lehető legmagasabb minőségben készüljön el. Munkaórák ezreit tettük bele a projektbe, és jó látni, hogy ennyire pozitív fogadtatása van a nemzetközi porondon is. Virálisak lettünk Awwwards-on, LinkedIn-en, X-en, és a weboldalunk néhány hét alatt több tízezres nézettséget ért el. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy ilyen jegyeladási mutatókat produkáljunk zéró marketing költés mellett.
Mit gondoltok, a média designerségeteknek van abban szerepe, hogy ilyen multi-diszciplinák között egyensúlyozó vállalkozásba kezdtetek?
MB: Minden bizonnyal. Ez egy olyan műfaj, ahol nagyon szerteágazó dolgokkal kell foglalkozni. Nem csak identitást építünk és weboldalt fejlesztünk, de kommunikációs stratégiát tervezünk, üzleti tervet írunk, partnerekkel tárgyalunk, projekteket és csapatokat menedzselünk, és még sorolhatnám. A média design képzés diverzitása jó alapokat adott ehhez; képben vagyunk a különböző szektorokkal, értjük az azok közötti kapcsolatokat, szinergiákat tudunk alkotni, komplex folyamatokat átlátni és menedzselni.
CM: Azt gondolom, hogy meghatározó szerepe van a gondolkodásunkban is. Sokkal nyitottabbak vagyunk, amit talán az is mutat, ahogy a konferencia célközönségét próbáltuk belőni: mindenki, aki kreatív-vizuális termékekben érdekelt az értelmezhető számunkra. A média design szak előremutató képzést biztosít, és egy egészséges, befogadó, mindenkire nyitott szemléletet közvetít.
Meglátásotok szerint mi változott az elmúlt években az iparágban, és ti milyen változtatásokat üdvözölnétek a jövőre nézve?
CM: Meglátásom szerint a design termékek médiumává, formátumává vált a social média. Nagyon sok mindent látunk, ami eleve oda készül: néhány tökéletesre polírozott Instagram slide, amit fel lehet kapni, mindenki lájkolgat, mindenki követgeti a másikat, de sokszor nincsen lenyomata a valóságban. Ezt én negatív fejleménynek érzem és a POV Budapestet pedig egy lehetőségnek, hogy visszahozzuk a kreatívokat a valóságba és közös élményeket éljünk át.
MB: Amit én látok, hogy kevés olyan szereplője van a hazai piacnak, aki képes holisztikus márka identitások létrehozására. Van itthon egy nagy szakadék az arculattervezés klasszikus formáját művelő grafikai stúdiók és a digitális felületeket megalkotó UX stúdiók, digitális stúdiók, fejlesztő cégek vagy akár kreatív ügynökségek között. A szakadék között húzódó híd hiánya inkonzisztens márkaélményt és romló esztétikai minőséget okoz. Az szerintem tök nagy baj, hogy az esztétikára itthon ilyen kevés hangsúly jut, és előszeretettel reprezentáljuk alul a funkcionalitással szemben. A nemzetközi porondon ilyen tekintetben más megközelítések vannak. A POV Budapest programkínálatával, a szakma csúcsának felsorakoztatásával igyekszünk ezekre a kérdésekre is válaszokkal, megoldással és inspirációval szolgálni a hazai döntéshozók számára.
Milyen víziótok van a POV jövőjével kapcsolatban?
CM: Szeretnénk közösséget építeni, együtt részt venni a nemzetközi szcénában, megmutatkozni, megismertetni és bemutatni a hazai és külföldi szereplőket egymásnak. Már most is észrevehetően sokan írnak, vagy bukkannak fel olyan stúdiók, akiket eddig mi nem ismertünk, pedig nagyon színvonalas munkákat végeznek itthon és a nagyvilágban is. Egyben platformot is szeretnénk nyújtani azoknak a döntéshozóknak, akik ilyen stúdiókat és tervezőket foglalkoztatnának: az az érzésünk, sokszor nem is tudják, hogy itthon mi minden rejlik ebben a világban, és talán a konferencia segítségével erre nagyobb rálátásuk lesz.
MB: Szeretnénk rávilágítani továbbá a hazai szakmai hiányosságaira, fejlesztendő területeire, és ezekre együtt, diskurzust kezdeményezve megoldásokat találni. Szeretnénk továbbá újra cool dologgá formálni a konferenciára járást itthon is, megmutatni, hogy ez nem csak a corporate világ kiváltsága, és igenis egy jó platform a kapcsolódásra, inspirálódásra. Ami a konkrét jövőt illeti; hosszútávban gondolkodunk, de az idei siker elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható vállalkozást formáljuk a projektből. Egyelőre a saját stúdióink és csapataink menedzselése, valamint ügyfeleink kiszolgálása mellett ez egy izgalmas platform, egy játszótér a kísérletezésre. Az, hogy ebből a játszótérből tudunk-e hosszútávon vállalkozást stabilizálni, a következő hónapok kérdése. A közhangulat és az érdeklődés a konferencia iránt egyelőre nagyon jó, így van okunk bizakodónak lenni.
Mire vagytok a legbüszkébbek ezen a ponton, és mit szeretnétek, mit vigyen majd haza a közönség a POV Budapest-ről?
CM: Arra, hogy már most bebizonyítottuk, hogy tudunk olyat mutatni amire a világ bármely részéről kíváncsiak. Bárkihez fordulunk felkéréssel, mindenki nyitott, mindenkit el tudunk érni, nem kell ehhez New Yorkban vagy Londonban lenni. Többeknél kiderült, hogy régóta szerettek volna ide utazni, de szakmailag nem volt elég vonzó számukra Budapest. Most van egy jó indok a város vonzerején túl. A konferenciával felraktuk Budapestet a design világ térképére.
MB: Jó visszajelzés azt látni, hogy mennyire virális lett a projekt. Véleményvezérek a legkülönbözőbb közösségi csatornákon osztják meg az arculatot, elemzik a weboldal tipográfiáját, beletesznek minket hírlevelekbe. Hatalmas büszkeség még, hogy a The Brand Identity magazin, a világ egyik legnagyobb online grafikai magazinja teljes vállszélességgel beállt a projekt mögé. Most ott vagyunk a 650 ezer(!) ember által követett instagram fiókjuk biojában is. Kiemelném még a különleges lineupot; ilyen együttállásban, ilyen koncentráltságban ezeket a nemzetközi neveket kevés helyen látni a világban. Az, hogy mindezt egy induló konferenciánál, itt Budapesten, Közép-Kelet Európában csináljuk meg, egészen egyedülálló. A konferenciával, a kapcsolódó kulturális programokkal, és kedvenc helyeink listázásával Budapestet egy új, friss szemszögből szeretnénk bemutatni, és rávilágítani arra, hogy mennyire gyönyörű, pezsgő, lehetőségekkel teli városban élünk.
// /
A POV Budapest konferenciával kapcsolatban ITT találsz több információt.
CZÉL MÁTYÁS A MOME Média design MA szakán szerzett diplomát, majd a londoni Central Saint Martins egyetemen végzett mesterképzést. Több külföldi stúdióban dolgozott, köztük a rotterdami studio de Ronners-ben, a bécsi Bleedben és a berlini FIELD-ben, majd a bécsi moodley-nál helyezkedett el design leadként. Időközben egyre több freelancer projektet vállalt, ezért két évvel ezelőtt elindította saját vállalkozását, a CM.SUPPLY stúdiót, melyben a mára négy főre bővült csapat elsősorban olyan brand identity projektekkel foglalkozik, ahol az interakción van a hangsúly.
MÁTYÁS BOLDIZSÁR a MOME Média Design BA szakán szerzett diplomát. Gyakornokként megfordult az HBO-nál és a POSSIBLE-nél, egyetemi évei alatt pedig saját stúdió építésébe kezdett üzlettársaival. A 2017 óta működő, stratégia-vezérelt digitális stúdió, a COMET társalapítója és kreatív igazgatója. A 30 fős szervezet mára a hazai piac jelentős szereplőjévé vált holisztikus, digitális termékekhez köthető tanácsadás, tervezés és fejlesztés szolgáltatásaival.
Fotók: Lakos Máté, Gaál Dániel
