Szóba hozni a designt – IDE Est
Az Inspiráló Designelmélet (IDE) estjein nem először bizonyosodhattunk meg róla, hogy az elméletalkotás nemcsak az asztalfiókok megtöltésére szolgál. Az IDE vendégei rendszerint aktuális és a szakmai közegen kívül is releváns témákra világítanak rá nem hétköznapi nézőpontból. Az applikációk világa után most a könyv került górcső alá.
// /
Milyen irodalmi vonatkozásai lehetnek a designnak? Hol ér össze az írott szó és a tervezett környezet? Van-e jövője a könyvnek mint kézbe vehető tárgynak?
Épületek olvasása
Purkarthofer Benedek Sebastian a városi, építészeti térélmény irodalmi vonatkozásairól tartott előadást. Az utcákat járva, felmérve mozgásunk térbeli lehetőségeit és akadályait, megütközve a látványon vagy megérintve az épületek falát, nemcsak fizikailag lépünk kapcsolatba a környezetünkkel, de folyamatosan különböző leírásait is adjuk a tapasztalatainknak.
És fordítva: egy szöveg is mindig nyitott a nem nyelvi tapasztalat felé. Benedek elsősorban Marcel Proust és James Joyce regényeit alapul véve mutatta meg, hogy a megértés és tapasztalat létrejöttében nem húzhatunk éles határt fogalmi és nem-fogalmi dimenziók között. A városi tér irodalmi reprezentációiban egyértelműek a fizikai tér és a textuális tér átfedései.
Proust például egy katedrális építéséhez hasonlította saját szerkesztési módszerét. Olvasása közben érdemes megfigyelnünk azokat a kapcsolódási pontokat, ahol egy tárgyról egy arcra, egy illatról egy emlékre, vagy egy szóról egy helyre ugrik a szöveg. Az egyes elemek, szavak és nem-nyelvi tapasztalatok elválaszthatatlanul állnak össze egy nagyobb egésszé – a regény építkezik.
Könyvtrailerek
Csáki Lászlót Kőrösi Boglárka kérdezte a hazai könyvtrailerek aktuális helyzetéről. Olyan műfaj ez, ami Magyarországon egyelőre légüres térben találja magát. Kevés pénzt fordítanak rá a gyártók, és az elkészült filmek nehezen jutnak el a szélesebb közönséghez. Az alkotók még csak most próbálgatják a műfaj határait. Izgalmas kísérleti terep ez mindazoknak, akik a szövegek és az animáció határán szeretnének valami újat létrehozni. Valódi kihívást jelent olyan mozgóképi arcot kölcsönözni egy könyvnek, ami nem akar egy film ígéretével előállni, és nem fut bele a jelenetábrázolás zsákutcájába. Csáki szerint egy könyvtrailer akkor sikerült jól, ha a hangulat és vizualitás szempontjából önmagában, a könyv olvasása nélkül is megállja a helyét.
Beolvashatatlan könyv
Hogyan képzeljük el a jövő könyvespolcait? Megmaradnak-e egyáltalán a könyvespolcaink az elkövetkezendő évtizedekben? Sipos Máté kiáll amellett, hogy a klasszikus könyvformátum több, mint az írott szövegek semleges foglalata. A könyvnek mint tárgynak vannak ugyanis olyan tulajdonságai, amelyek az eBook-ok korában is “beolvashatatlanok” maradnak. Beolvashatatlanok: vagyis nem digitalizálhatóak. És itt nemcsak a könyv illatára vagy súlyára kell gondolni… Nem lényegtelen ugyan, hogy jó érzéssel tölt el bennünket egy tárgy kézbevétele, de ennél fontosabb, hogy a könyv az olvasásélmény szintjén is képes olyat nyújtani, amit nem helyettesíthetünk a digitális kijelzőkkel.
Máté szokatlan kötetekre hozott példákat, amikben a nyomtatott szöveg szerkezete az olvasás módját is erősen befolyásolja. A könyv lehet labirintus – a olvasás lehet felderítés és kutatás. Könyvet forgatni ebben az értelemben azt a lehetőséget tartja fenn, hogy elvesszünk a szövegben. Nem biztos, hogy erről érdemes lemondanunk.
Irodalom & képzőművészet
Az est zárásaként Borda Réka Falvai Mátyás íróval, kommunikációs szakemberrel és Fillér Máté média művésszel beszélgetett közös projektjeikről. Mátyás és Máté a Nemmivoltunk Crew konceptuális köztéri munkáival és a MIVAN? animációs sorozattal váltak ismertté. Olyan csapatot alkotnak, amiben a tagok túllépnek saját szerepkörükön és kölcsönösen egészítik ki egymást.
