Földvári skiccek – Válogatás fiatal építészhallgatók balatoni koncepcióiból (I.)

Ha ebben a pillanatban kinézünk az ablakon, nem biztos, hogy a fürdőgatya és a hullámzó Balaton jut eszünkbe, pedig a ködfátyolon túl már közeleg a szezon. A földvári Spartacus Vitorlás Egyesület, például, már a hetekben kihirdette a versenyidényt, a MOME elsőéves építészei pedig a tó partjára, vagy éppen vízére terveztek különböző építményeket. A felvetések egy része a vitorlásklub területére összpontosít, de minden terv értelmezhető tágabb balatoni környezetben is.

Függesztett stég – Kéry Dorka

Kéry Dorka egy vízközeli tér kialakítását tűzte ki célul, amiből megszületett az itt látható stég makettje. A szerkezetet a függesztett hidak inspirálták, a lefedéséhez pedig a hajóvitorlák, és Frei Otto ponyvatetői adták az ötletet. A stég nem érintkezik közvetlenül a Balaton vizével, így akár egész évben használható. Olyan közösségi térelem, ami kis költségvetésből, egyszerűen megépíthető, akár házilag is.

Hullámtörő – Domokos Kázmér

A földvári Spartacus telkének nagyrészét a Balaton szegélyezi, mégis csak két kiépített ponton van közvetlen kapcsolata a tó vízével. A part többi szakaszán sem lehetetlen lejutni ugyan a vízhez, de sok kényelmetlenséggel jár. Domokos Kázmérban ezért az a benyomás alakult ki, hogy a vitorlás klub – paradox módon -, mintha elzárná magát a víztől. A tervező felvetésével egy sokkal nagyobb felületű kapcsot kíván kialakítani a Balaton és a Spartacus között, sugallva ezzel a vitorlások szenvedélyét, szeretetét és nyitottságát a Balaton iránt.

Fűsziget – Réti Eszter, Szekeres Ádám

Réti Eszter és Szekeres Ádám elképzelése egy vízen lebegő növényszigetről szól, ami a Balaton hullámzását közvetíti a rajta fekvő emberek felé. A sziget egy speciális fűfajtából készül, ami a vízen úszva is elég stabil felületet nyújt az állandó használatnak. Olcsóbb megoldás lehet az összekötözött nád, vagy akár a mesterséges anyagokból készülő alap is. Mivel nem kapcsolódik a parthoz, elhelyezkedése a szél és a víz mozgásától függ. Később, mikor már nagyobbra nőtt, a leszakadó részekből új szigetek alakulhatnak.

Fürdőház – Bús Bianka

Mit jelent a városlakóknak Balaton? Egyelnlőségjelet lehet-e tenni a lángosozás és a fürdőkultúra közé, vagy van balatoni vakáció a megszokott körökön kívül is? Bús Bianka újragondolt fürdőháza nemcsak a fürdő-, de a vitorláskultúrából is egyaránt merített ihletet. Téglatestű építménye egyszerre értelmezhető szaunaként, medenceként és kilátóként.

Multifunkcionális hajótároló – Kaderják Eszter

Kaderják Eszter arra a túlépítettségre reagál, amely nemcsak a Spartacusra, de a Balatonra általában jellemző. A tervező a klubház és a hajótároló kivételével lebontaná a Spartacus területén lévő épületeket. Az így kieső funkciók pótlására pedig egy szándékosan túlméretezett tárolót hozna létre, amely a hajók befogadása mellett képes egyéb funkciókat is ellátni. Egyszerre jelent szállást, konyhát, étkezési és öltözési lehetőséget. Az építmény gondnoklakással, wc-vel és zuhanyzókkal egészülne ki.

Alkotótér – Gunther Júlia

Balatonföldvár határán van egy rét, amelynek a pereméről látszik a közeli nádas teteje, a Tihanyi-félsziget és a Balaton kék vize. Egy hely, ahol a természet és az épített környezet párhuzamosan van jelen. Gunther Júlia ide képzelt el egy alkotóhelyet, ahol az egyéni és közösségi alkotói folyamatok a rét köré szerveződnek. A rét közepét és szélét egy hosszú út köti össze, amiből kis elágazások vezetnek a bozótosba vágott apró “kilátókig”. Ezek a kis helyek 1-3 fő számára biztosítanának elvonulási lehetőséget. A rét kétharmadánál a faírtás miatt keletkezett – mintegy 71 méter hosszú nyílásba – kerül egy olyan alkotótér, amelynek konkrét falai nincsenek, hanem lazán elszórt acél oszlopok adják a szerkezetét, melyek átmeneti tereket hoznak létre kint és bent között. A rét szélén kezdődő fapallókból álló út átvág a pavilonon is, így kapcsolatot hoz létre az egyéni (izolált) és a közösségi (nyitott) alkotóhelyek között.

// /