Mestermunkák a nyolcadikról #2

MOME Z nyolcadik emeletén található Építészeti Intézetben idén is különleges diplomamunkák láttak napvilágot. Sorozatunk előző részében már áttekintettünk négy koncepciót; most továbbiakkal folytatjuk a mustrát. Friss ötletek és csodás látványtervek a legújabb tervezőgenerációtól!  

Farkas Ádám: Tanuszoda Várpalotán

Várpalotán és környékén az 1970-es évek óta nincs lehetőség úszásra; akkor zárt be ugyanis a helyi bányászok összefogásával épített szabadtéri uszoda, aminek a helyét ma már csak egy betonszegély jelzi egy elhagyatott parkban. Farkas Ádám erre az évtizedes problémára válaszul alkotta meg diplomamunkáját. A tanuszoda tervezésekor természetességre, egyszerűségre törekedett, és fontos szempont volt számára a hely hangulatának megőrzése. Olyan épületterv született, amely hivalkodás helyett a párbeszéd lehetőségét keresi a közvetlen környezetével. Az épület egy faszerkezetű csarnok és egy betontömb kombinációjából áll. A csarnok légterében az előtér és a medencetér, a tömb belsejében az öltözők és kiszolgáló funkciók, tetején pedig a tanmedence kap helyet.

Gárdos Fanni: MAG

Gárdos Fanni egy olyan gyermekotthon tervezését tűzte ki célul, amelyben valóban jó élni, és amelyet a gyermekek otthonuknak érezhetnek. A fennálló intézményrendszer hibáit elkerülve négy különálló egységet tervezett meg. Az otthon épületei egy lejtős telken láncot alkotva, egymással kommunikálva, mégis elkülönülve simulnak a környezetbe. Minden egységben hat gyermek él, az épületek azonos méretűek, ugyanakkor saját identitással is rendelkeznek. A tervező a telek diszkrét formálásával közösségi és játékra alkalmas tereket is kialakított.

Györgyi Hanga: Tér mint nevelési eszköz: Börtön 

Györgyi Hanga kutatása során a büntetés-végrehajtási rendszer mélyrétegeiben merült el. Azt vizsgálta, hogy az építészeti eszköztár miként integrálható hatékonyabban ebbe a speciális és összetett jogi-társadalmi szövetbe. Mestermunkája a börtön mint mesterséges élettér és a társadalom között tátongó szakadék csökkentését célozza. Terveiben újraértelmezni a börtöntér fogalmát, és olyan környezetet alakít ki, amely enyhítheti a börtönártalmak hatását. Györgyi Hanga munkája izgalmas kísérlet arra, hogy a börtönt komplex rendszerként értelmezzük, és a nevelés, ösztönzés, illetve önfenntartás mentén próbáljuk szabályozni negatív következményeit, miközben megtartjuk a társadalom számára nélkülözhetetlen funkciókat is.

// /