2018. 03. 14. | Design | Interview

,,A célom az, hogy a falkámhoz sok felelős kutyás tartozzon világszerte.”

,, A felelős kutyatartás életforma, amit egyre többen választanak Budapesten is. Sokan azért, mert gyerekkori álmuk egy kutya, sokan, mert egyedül vannak, és szeretnének egy társat maguk mellé, mások pedig azért, hogy kipróbálják, hogy a párkapcsolatukban hogyan működik a közös gondoskodás egy harmadikról.” – meséli Molnár Melinda, a Madzag brand megálmodója, tervezője és alapítója, valamint a budapesti kutyás közösség aktív tagja. Melinda nemcsak lelkes gazdiként van jelen, de egyedi tervezésű kutya kiegészítői révén színesíti is a szcénát. A márka alapítását egy madridi utazás és saját kutyusa, Habók inspirálta. Életformáról, tervezésről, márkaépítésről, Budapestről, MOME-s élményekről és közösségformálásról beszélgettünk vele.

Ha néhány mondatban kellene jellemezned magad és azt, amivel foglalkozol, hogyan mutatkoznál be?

Azt hiszem, azt mondanám, hogy tervező vagyok. Semmiképp sem digitális, ez fontos! Azt szeretem és élvezem, ha felületekkel, kézzelfogható dolgokkal, természetes anyagokkal dolgozhatok. Jelenleg olyan termékeket tervezek és készítek, amik a felelős és tudatos városi kutyatartás kellékei.

A márkád megszületését lényegében egy hiány inspirálta. Mesélnél egy kicsit a kezdetekről: attól a ponttól, hogy megfogalmazódott benned az elképzelés, odáig, hogy ezek a tervek megfogható valósággá váltak?

Ez nagyon gyorsan történt. Madridban dolgoztam egy szuper formatervező stúdióban, és akkor már megvolt Habók, a kutyusom. Sajnos itthon maradt Budapesten az akkori barátommal. Nagyon szerettem volna neki hazahozni egy darab Spanyolországot, de sajnos nem találtam agárnyakörvet az ő méretében.

Ez indított el bennem egy kutatási folyamatot. Sokat kerestem a neten, és azt láttam, hogy sokan kínálnak kutyás termékeket, de csak a hagyományőrző bőrdíszműves termékek és a printelt kínai Supermanes műanyag vagy textil szalagok közül lehetett választani. Volt pár angol márka, akik nagyon konzervatívan már próbáltak ezen változtatni, de itthon egyik sem volt elérhető, és az árazásuk is a Harrods árszínvonalához volt igazítva. Ezek közül egyik sem tükrözte azt, amit kerestem. Így jutottam el a gondolathoz, hogy a számomra létező vizuális kultúrát kellene közelíteni picit a kutyatartókéhoz. Ez 2013-ban volt, azóta sok változás történt ebben a szegmensben, sok szép termék közül lehet válogatni szerencsére.

Először egyáltalán nem gondoltam arra, hogy ebből vállalkozást hozzak létre, csak beleugrottam a projektbe, mert volt egy üres félévem a diplomáig. Alvaro Catalán de Ocón, a volt főnököm példáján jól látszott, hogy a saját készítésű termékek járható utat jelentenek – ő sikerre vitte a stúdióját a legcudarabb gazdasági körülmények között is. Persze az Madrid én pedig Budapesten vagyok, de a lelkesedését sikerült átadnia a hat hónap együttdolgozás során.

Már a legelején megvolt, hogy milyen termékekkel szeretnél előrukkolni?

Hamar összeraktam az arculatot és az első kollekciót, ami a Bauhausból inspirálódott. Azt nagyon pontosan tudtam, hogy mit szeretnék látni, de előtte sosem dolgoztam bőrrel, így a modellezés nehézkesen ment. Nem tudtam, milyen határok között lehet mozogni ezzel az anyaggal. Berecz Vanda, aki korábban évfolyamtársam volt a MOME-n végtelen türelemmel tanított meg bánni az eszközökkel, anyagokkal, varrógéppel… nagyon sokat tanultam. Gyakorlatilag 3 hónap alatt összeraktam a kollekciót, és Lőrinczi Gergely csodálatosan befotózta, én pedig nagyon boldog voltam.

Hogyan néz ki egy napod? Követsz bármilyen rutint?

Igen, van rutin. Ezért is lett kutyám öt és fél éve, mert káosz-professzor vagyok. Persze az adott időszaktól is függ, hogy mennyire szigorú az időbeosztásom, de főszabályként a reggeleket törekszem megadni magamnak. Ez azt jelenti, hogy a reggeli séta Habókkal otthonról a műhelybe nem rohanós, jelen vagyok, nem a telefonom nyomkodom.

Megiszunk közben egy jó kávét, beszélgetek a kutyás barátokkal, és mire beérünk a stúdióba, már tudok a munkára koncentrálni. Ez persze oda vezet, hogy este is van, hogy dolgozom, de nekem ez a ritmus működik. Keretek között kell tartanom a munkának azt a részét, amikor a megrendelők számára elérhető vagyok. Hétvégén például nem válaszolok nekik. Ez nagyon nehéz, de muszáj meghúznom ezt a határt, mert különben kifolyik a kezem közül az idő, és nem tudok tervezni vele.

A hétvégéket próbálom feltöltődéssel tölteni, bár lassan két éve a szombatok vagy iskolában, vagy vásárokon telnek, de ami ezen kívül marad belőlük, az a családomé, Habóké és a barátoké.

Hogyan látod a követőidet? Egy hasonló szemléletet valló, homogénebb közegről van szó? Hasonlítanak rád?

A Madzag révén nagyon sok pozitív élmény ér folyamatosan. Valamiért sok kedves ember veszi a termékeket, amiért rettentő hálás vagyok. Azt hiszem, abban mindenképp hasonlítunk, hogy nagyon szeretjük a kutyáinkat és a várost, ahol élünk. A felelős kutyatartás életforma, amit egyre többen választanak Budapesten is. Sokan azért, mert gyerekkori álmuk egy kutya, sokan, mert egyedül vannak, és szeretnének egy társat maguk mellé, mások pedig azért, hogy kipróbálják, hogy a párkapcsolatukban hogyan működik a közös gondoskodás egy harmadikról.

Sok közös van bennünk, szeretek úgy gondolni rájuk, mintha egy nagy falka lennénk, akik közös értékeket tartanak szem előtt. Például támogatjuk az örökbefogadást, felszedjük a kutya kakit, vigyázunk egymás kutyáira és a nem-kutyásokra is tekintettel vagyunk.

Főként fiatal városi nők követnek a közép-európai régióból. Izgalmas látni például, hogy egyre több a cseh, lengyel, szlovák vásárlóm, akik Instagramon keresztül találnak meg, vagy ajánlják egymásnak a termékeket. Facebookon főleg a magyar vevőimmel tartom a kapcsolatot.

A termékeid esszenciája nem csak a designban és az esztétikumban rejlik, de abban a szellemiségben is, amelyben tervezel, és a márkádat építed. A tapasztalataid alapján, miért dönt valaki egy designtermék mellett szemben az egyéb boltok kínálatával?

Legtöbben szerintem befektetésként tekintenek a termékeimre, de sokan a személyesség miatt választják a Madzagot. Ők főként egyedi megrendelés mellett döntenek, és hajlandóak többet fizetni azért, hogy saját elképzelésük mentén alakuljon a szettjük. Sokan visszatérő vásárlóim, ami nagyon jó visszacsatolás nekem is, és ráerősít a falka-érzetemre.

Mi az a vízió, amit szem előtt tartasz a tervezés és a márkaépítés során is?

Szeretem a bőrben azt, hogy velünk változik, jellegzetes illata, tapintása, története van, és mégis egy időtálló klasszikus formavilágot teremthetek. Viszonylag kevés hulladékkal tudok dolgozni, ami fontos nekem. Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy ezek komoly igénybevételnek kitett használati tárgyak, ezért sajnos nem az örökkévalóságnak készülnek. Sokszor áldozatul esnek a tűhegyes fogacskáknak. A kollekciók darabjait mindig tesztelem. Na, nem Habókon, mert ő nem egy hiperaktív kutyus, de van tesztcsoportunk igazi kutyafenegyerekekkel.

Ezért is jobb, ha kollekciókban tudok gondolkodni, és nem az egyedi megrendelések kerülnek előtérbe. A vízióm az, hogy egyszemélyes szerelemprojektből egy olyan lifestyle márka jöjjön létre, ami koherens, társadalmi és gazdasági értéket képvisel, és büszkén tartozik a falkához sok-sok felelős városi kutyás világszerte.

Mennyire tartod fontosnak a trendeket? Van-e olyan szempont, amit mindenképp figyelembe veszel vagy olyan saját elveid, amikből semmiképp sem engedsz?

Igyekszem nem trendek szerint gondolkozni. Ezért is támaszkodom művészeti irányzatokra inspirációs forrásként, és használok tartós anyagokat klasszikus vonalvezetéssel. Persze a bőrök, amiket be tudok szerezni az épp aktuális szín- és mintatrendek szerint készülnek, és szem előtt kell tartani az eladhatóságot, egyedi kéréseket is. Sajnos jelenleg limitált a hozzáférésem egy-egy színhez, de kb. 60 féle színt tartok, ebből az egyedi kombinációk is könnyedén létrehozhatók.

Mivel egyedül viszem a márkát, nagyon sok gondolat nincs kimondva, nem mindig tudom verbalizálni a miérteket, van, hogy csak érzések mentén döntök. Így tudom, hogy mi az, ami belefér nekem és mi nem. Meg kellett tanulnom nemet mondani bizonyos esetekben akár üzleti lehetőségekre is, hogy ne romboljam le egy perc alatt azt, amiért évek óta dolgozom.

Az nagyon fontos, hogy biztonságosak legyenek ezek a termékek, tehát a funkció az első. Amiből semmiképp sem engedek, az a minőség, és talán egy esztétikai sztenderd, de ez csak a saját ízlésem azt hiszem. Az biztos, hogy a kezdetekhez képest sokat változtak a termékek is, és az is, ahogyan én az ideális minőséget látom. A kollekciókat úgy építem fel, hogy kiegészítsék egymást a termékek, erősítsék egymást, kombinálhatóak legyenek.

Designerként és kutyatartóként egy viszonylag jól körvonalazható közösség életére és problémáira látsz rá. Trendi lett „dog-friendly” kávézónak és étteremnek lenni, de vajon Budapest általánosságban, a hétköznapi életben mennyire dog-friendly?

Budapest nagyon élhető hely kutyával és anélkül is. Pórázon nagyon sok a lehetőség, sajnos a törvényi szabályozás szerint póráz nélkül kevésbé. Meg kell tanulnunk tekintettel lenni a nem-kutyásokra, és ez bizony sokszor erőfeszítést igényel. Nekünk a legnehezebb talán a tömegközlekedés, mert Habók végtelenül kíváncsi és hosszú orrával legszívesebben mindenkit megszimatolna.

Én azt tapasztalom, hogy többen örülnek annak, hogy ő is ott van velem, mint ahányan nem. És persze én is csak ott érzem jól magam, ahol Habókot is szívesen látják. Sok ilyen hely van Budapesten – szerencsére.

Nem régiben egy porcelán etetőtál kollekcióval is előálltál. Ez tovább bővíti a repertoárodat. A tervezés mellett pedig blogot is vezetsz, ahol olyanokkal készítesz interjúkat, akik maguk is kutyatartók. Tudatosan kitűzött célod a brand termékkínálatának vagy szolgáltatásaink bővítése?

Hosszú volt az út, de végül rátaláltam Mihály Gyula keramikusművészre, aki kidolgozott egy technológiát és létrehozta a tálakat, pont, ahogy megálmodtam. Gyönyörű tárgyakat készítettünk, és az együttműködést tovább folytatjuk. Húsvétig felkerülnek a tálkák a webshopra is, egyelőre csak a stúdióban lehet válogatni a készletből.

A blogon az interjúkat Kárász Karolina fotóssal közösen készítjük. Nagyon hálás vagyok neki, hogy velem tart a projektben. Olyan budapesti fiatalokat mutatunk be, akik nemcsak felelős kutyatartók, de színesítik a kutyás közeget, értéket teremtenek munkájukkal, és büszkék vagyunk rájuk.

Ez a felület is bővül, terveink szerint egy állatorvossal, aki tanácsokat ad kimondottan városi szituációkra.
A termékfejlesztésbe és a termékpaletta rendszerezésébe nemrég bekapcsolódott Naszádi Anna, aki egyetemi csoporttársam volt a formatervező szakon, így jobban tudunk a fejlődésre, fejlesztésre fókuszálni.

Eddig személyesen a Rumbach Sebestyén utcai stúdiódban lehetett veled találkozni. Emellett több designvásár és kifejezetten kutyás esemény állandó látogatója is vagy. Valamint decemberben egy önálló eseményt is szerveztetek, egy ún. kutyás brunch-ra került sor a Hadik Irodalmi Kávéházban. Mennyire tartod fontosnak a személyes kapcsolattartást és a találkozási lehetőségek biztosítását a márkád esetében?

Nagyon fontos a személyes kapcsolat. Egyrészt ezek a termékek főként akkor élnek, ha meg lehet őket fogni, fel tudod próbálni a kutyusodra, érzed, hogy van benne anyag, rendesen össze van rakva, puha, illatos, színes… szóval kapcsolatba kerülsz vele. Fotón teljesen más.

Egy-egy esemény arra is jó, hogy visszacsatolást kapjak a termékekkel kapcsolatban, az érdeklődő gazdik kérdezhetnek, megismerkedünk. Lehet, hogy nem vásárolnak azonnal, de tudomást szereznek rólunk. A Kutyás Brunch nagyon jól sikerült, hamarosan szeretnénk megismételni, csak süssön végre a nap.

Habár kész kollekciókat és termékeket is gyártasz, gyakori, hogy személyre szabott darabokat vásárolnak tőled. Utóbbihoz pedig nélkülözhetetlen a személyesebb kapcsolat kialakítása. Hogyan történik nálad egy ilyen megkeresés teljesítése?

Megkeresnek telefonon, e-mailen vagy Instagramon, Facebookon… ezután, ha van rá lehetőség, szeretem, ha személyesen tudunk találkozni. Igyekszem mindenben segíteni a vásárlót, színkombinációkat készítek, tanácsot adok a fajtához illő fazon és méret kiválasztásához, majd ha megszületett a döntés elkészítem a darabot. De jó lenne az egyedi megrendelésekről áttenni a fókuszt a kollekciókra, hiszen a fő cél a kollekciók értékesítése.

Előfordul, hogy a vásárlóiddal a későbbiekben is tartod a kapcsolatot?

Igen, például most lett egy korábbi megrendelőmből viszonteladóm Amszterdamban. Sok a visszatérő vásárlóm, van egy cseh pár, akik minden évben többször azóta, hogy Prágában is részt vettünk egy vásáron 2014-ben, és ha erre járnak, biztosan benéznek hozzám egy kávéra. És többen barátaim is lettek: van, akivel együtt sétálunk, van, akivel vigyázunk egymás kutyájára, ha a másik elutazik, vagy csak egyszer-egyszer összeeresztjük az ebeket egy nagy játékra a Dunán…

A termékeid online is elérhetők. Milyen különbségeket érzékelsz az online és az offline értékesítés között?

Az Instagramra fordítom a legtöbb időt, mert nagyon élvezem a képek elkészítését. Ezután a Facebook oldal következik, és azután a weboldal. November óta működik rendesen a honlap shop része. A blogpostokat összekapcsolom a webshoppal. Hagyományosan főként offline értékesítettem, de ez is sokszor összekapcsolódott a Facebook és Instagram profilokon található képekkel. A vásárokon a termékek magukért beszélnek, az emberek, akik megszólítanak, a márkát szeretnék támogatni, mert tetszik nekik a kezdeményezés. Általában nagyon pozitív a visszajelzés a termékekkel kapcsolatban. Az online terep kicsit új nekem, de tanulom.

A tanulmányaidat a MOME-n folytattad. Mit tartasz a legfontosabb dolognak, amit innen vittél magaddal?

Nehéz kérdés… Talán a felmerülő – nem csak tervezési – feladatok megközelítése. Hogy azonosítod a problémád, felkutatod a lehetséges megoldásokat – a lehetetlennek tűnőket is –, és valahogy ebből összegyúrsz egy működő dolgot, teszteled, és alakítasz rajta, amíg jó nem lesz. És azt, hogy figyeljek a többiekre, mert nagyon sokan sokféleképp közelítjük meg ugyanazt a problémát, és nagyon szép és izgalmas megoldások születnek a szemünk előtt, ha nyitottak vagyunk.

Hogyan látod a márkádat 3 év múlva?

Három év múlva? Remélem a Madzag piacvezető lesz itthon, és jelentős márkának fog számítani Európában. Terveim szerint nemcsak a kutyusoknak fogunk termékeket kínálni, de ez maradjon a jövő zenéje.