‘A legszebb dolog számomra a sebezhetőség’ – Alec Soth képei
Untsch Kata írása
Alec Soth, a 45 éves, minnesotai fényképész több mint tíz éve dokumentálja a modern amerikai társadalmat. Eredetileg riportfotográfiával foglalkozott, majd saját projektjein keresztül kezdte el vizsgálni az országot, melyben él, annak sokszínű, magányos és/vagy álmodozó lakóival együtt.
A kritikusok szerint Soth munkái azért különlegesek, mert a fotózás során közeli, bizalmi kapcsolatot alakít ki modelljeivel, így drámai módon képes átadni azok karakterét. Saját bevallása szerint azért tud ilyen érzékletes képeket készíteni, mert kínos magatartása megnyugtatja modelljeit, ami a köztük lévő kölcsönhatás fontos részét képezi. Az aktuális, Songbook címet viselő sorozata előtt készült munkáinak fő motívuma az elidegenedettség érzését sugárzó, magányos amerikai ember. Legújabb sorozatának szereplői azon események résztvevői, amiket riportfotós múltjában látogatott, ám ezeket a képeket minden történet nélkül kapja meg a néző, kontextusától megfosztva láthatja, ami által a hangsúly az emberek közötti interakciókra, mozdulatokra, tekintetekre kerül.
Könnyed és intenzív, vidám és drámai hangulatú képek jelennek meg egymás mellett, melyek az amerikai társadalomban fellelhető érdekes kettőség szimbólumai: egyszerre individualisták és vágynak az egyesülésre. Viszont a képek fekete-fehér megjelenésük, töredékességük és érdekes megvilágításuk miatt mégis összefüggenek. Egyes példákon zsúfolt embercsoportok, máshol önmagukban álló, egyedül szereplő amerikaiak jelennek meg, akik kifejező gesztusokkal és pillantásokkal közvetítik mindazt, amit Soth fotográfiáin keresztül meg próbál mutatni Amerikából. A sorozat egésze egy általa kiadott könyv formájában beszerezhető. Aktuális, Gathered Leaves címet viselő kiállítása a londoni Science Centre-ben látható.