Kötődések – Kőrösparti Beatrix és Vég András közös kiállítása a Capa Központban

---

“It’s not the bullet that kills you, it’s the hole” – ezzel a Laurie Anderson kislemez címmel indít Kőrösparti Beatrix és Vég András közös kiállításának leírása. Gellér Judit kurátori munkájának köszönhetően a tárlaton közös nevezőre kerülnek a két alkotó képei. Egy szülő elvesztésének feldolgozása történik meg mindkettejüknél a fotográfia nyelvén keresztül. Az elhunyt hozzátartozók után maradt csendes űr feszültsége a kiállításon szereplő összes képben érzékletesen megjelenik. A két művész alkotásai egymást kiegészítve vezetik be a nézőket a személyes tragédiák mindenkit érintő kérdéskörébe.

Kőrösparti Beatrix Sétáink című sorozata édesanyjával és kutyájukkal való meditatív barangolásaik képi lenyomata.

A természet és annak folyamatos körforgása az emberi élet és sors metaforájaként jelenik meg a fotókon. A havasként induló táj fokozatosan, képről-képre alakul át tavaszi környezetté, majd a nyári kirándulások pihenőit bemutatva, később pedig őszi melankóliát közvetítve, végül újból télbe fordulva fogadja magába anyát és lányát. A már említett kutya a hűség szimbólumaként is értelmezhető: egy mindig jelenlévő, biztos társként kíséri őket a tájban. A fás, lankás, dombos környezetben megjelenő, sokszor hátukat a néző felé fordító, végtelenségbe meredő alakok színes drapériáikkal tűnnek ki a háttér homogenitásából. Az analóg technikával készült képek hűen közvetítik az anya-lánya kapcsolat intim jellegét, anélkül, hogy bármiféle verbális kommunikációt észlelnénk kettejük között.

Vég András önkioldós technikával készített szokatlan önarckép-sorozata a Kettősportrék. Édesapja nem csupán modellje, hanem nélkülözhetetlen társa is volt a fotózás alatt.

Érdekes kontrasztot alkotnak az emocionális képcímek és a képeken megjelenő, majdhogynem érzelemmentes arckifejezések. A „természetes környezet” Beatrix sorozatához hasonlóan itt is megjelenik, de nem a konkrét táj formájában: Vég András számára az otthon intimitása jelenti azt a természetes közeget, amiben édesapjával való kapcsolata autentikus módon ábrázolható. Az anyai feladatok ellátása a két férfire hárult, ennek drámai megjelenítése is tetten érhető a képeken.  Ez a sorozat tartalmazza a kiállítás egyetlen csendéletét: a rendszerváltás idejét megidéző virágtartón látható három virág – melyből egy, a tetején, virágzik, kettő pedig már elszáradt – párhuzamba hozható az elmúló élettel és emberi kapcsolatokkal.

// /

A kiállítás megtekinthető:
2016. február 2. – február 29.

Helyszín:
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Project Room | 1065 Budapest, Nagymező utca 8.

Untsch Kata írása

---