“Szerelem van az ágyban!” – Holnap zár a Cicciolina-szentély

---

Lovezine – Bemutató és csoportos kiállítás a szerelem nevében 

 

Imreh Sándor – Cicciolina Loaded (C)

Kreif Zsuzsanna – Kebelbarátság (C)

Nagy Zita munkája (C)

Németh Franciska munkája (C)

Cica munkája (C)

“Non c’é odio, non c’é guerra quando a letto l’amore c’é” – “Nincs gyűlölet, nincs háború, amikor szerelem van az ágyban” Raffaella Carrá – Tanti Auguri című dalából

Valentin-nap előtt két nappal a Lovezine debütálásával összekötve nyílt Cicciolina-szentély a Supermarket Galleryben. A Lovezine első számát teljes mértékben a magyar – de már kvázi olasz – szexszimbólumnak szentelték. Az alkotók egy nyílt pályázat keretein belül küldhették be műveiket, melyek megtekinthetőek a kiállításon.

Cicciolina (magyarul Husika) talán nem igényel bemutatást, azonban azt mégis fontos leszögezni, hogy pornó ide vagy oda, azt gondolom, hogy van benne valami zseniális. Ahogyan az Magyarországon sok más pop-kulturális jelenséggel kapcsolatban is elmondható, őt is negatív színben tünteti fel a média, pedig túllépve a felszíni rétegeken nagyon szép ideológiát találunk. Ha már szexről van szó, az automatikus visszatetszést vált ki a prűd átlagemberből, nem is beszélve arról, hogy milyen reakciókat vált ki egy “szexmunkás” szerepeltetése és megszólaltatása. Cicciolinát ugyanis nem csak nézni, de hallani is lehet – és most nem az énekesi karrierjére gondolok. Aktív szereplője az olasz politikai életnek, ahol olyan értékeket képvisel, mint az állat- és környezetvédelem, a szegény rétegek felemelése, és persze a világbéke – amiért még Saddam Hussein számára is felajánlotta magát.

Természetesen azért keserű mosollyal nyugtázzuk az olyan naiv, hippi korszakból itt ragadt mottókat, mint a “Make love, not war”, mégis van valami elkápráztató bája annak, ahogy a védjegyévé vált virágkoszorúban, vörös szájjal Cicciolina hirdeti a szerelem igéjét. Az ő attitűdje sok szempontból nevezhető lázadónak és forradalminak, főleg azt figyelembe véve, hogy a nyolcvanas években, a szocialista Magyarországról került Olaszországba mint exportált hungarikum. A feminizmus újabb hullámával a szexuális tabuk döntögetése megint előtérbe került, a női szexualitás destigmatizálása folyamatban van, de ennek a folyamatnak Cicciolina egy viszonylag korai – és túl kevés hangot kapott, kevéssé kiaknázott – előfutára, főként magyar szemszögből nézve.

Ezért is üdítő látni, hogy a kiállító művészek igenis komolyan vették az alanyukat, és persze közben mégsem. Egy aranyos csavarral, a műanyagszagú Valentin-napi giccsőrület mellé létrejött egy giccs-kiállítás. Ebben az esetben viszont, azt hiszem, hogy lehet a “jó-giccs” kifejezést használni, ami egyébként magára a múzsára is ráillik – a maga gejl mivoltában is szép és érdekes és vicces mindkettő.

Persze, van szex, de nem csak ez a lényeg, – hanem az a Cicciolina-kép, amit mindenki egymástól teljesen függetlenül beemelt a saját világába, miközben esszenciálisan megmaradt annak, ami. Nyilván nem szájbarágós aktivistaként ábrázolták, hanem igazi ragyogó ikonként. Úgy érzem, valósággal szentté avatták, aminek így, sok évtized után is, égető fontossága van. Szép dolog a testi szerelem, és szép dolog a béke – ezek egyszerű, de fontos ideák, mégsem tudjuk komolyan venni őket, cinizmus vagy zavart vihogás nélkül.

// /

A kiállítást holnap (febr. 24-én) még megtekinthetitek a Supermarket Galleryben!

Kiállító művészek: Horváth Annamária, Markó Luca, Tömöri Szabina, Artur Laperla, Gyömrei Ágnes, Farkas Júlia, Felvidéki Miklós, Lajos Attila, Cica, Dezső Marianna, Kreif Zsuzsanna, Szakadát Maja, Marjai Petra, Mano Eye, Kuthi Anikó, Szoboszlai Lili, Takács Anikó, Lizom Dávid, Menráth András, Németh Franciska, Sofiya Urbán, Imreh Sándor, Moroncsik Ádám, Nagy Zita, Popella Dóra, Klement Csaba, Szombat Éva, Lovrity Kata, Ottavio Taranto, Ritter Ottó, Tóth Luca, Turai Balázs, Magyarósi Éva, Bárány Dani, Töttös Viki, Pálhegyi Flóra, Sebesvári Soma, studio AMKA

Jónás Enikő írása

---