Mustra: Kustos Nikolett fotósorozatai

---

Kustos Nikolett a MOME fotográfia alapszakának végzős hallgatója, a Felhő projekt, a Design Hét, valamint számos egyetemi esemény rezidens fotósa. Rendszeresen készít képeket tervezői tárgyakról és ruhakollekciókról. MOME-s évei során megjárta a Bódva-völgyet, Helsinkit és Tihanyt.

Niki fotográfiája szubjektív és privát, mindig önmagából indul ki, saját gondolatai és érzelmei mentén kezd neki egy-egy munkának. Olyan témákat dolgoz fel, melyekhez személyesen kötődik, esetleg élete részei voltak. A Magyar Rett Szindróma Alapítvánnyal  való együttműködéséből született 11 című sorozata, amiben Benedek – a 11 éves kisfiú – életét követi nyomon.

Hasonlóan megbízásos alapú munkájából, a MOME EcoLab  Bódvaszilason megvalósuló szociális designprojektjének dokumentálásából indult ki; annak továbbgondolása A völgy pillérei sorozat, Niki legújabb alkotása.

„Szerettem volna valamit maradandóvá tenni az autonóm munkámban is.”

Két valóságsíkon fut a széria: Niki jegyzi az 5 képből álló portrésorozatot, melyben a gyerekekben rejlő lehetőségeket érzékelteti, valamint az ő valóságsíkjuk, ahol a képek alkotói beleszólás nélkül készültek, valós élethelyzeteket örökítenek meg.

„A két sorozat együtt a valóság összes definíciója.”

„Öt fiút – csak fiúkat választottam a sorozathoz. Szemükbe nézve nem egy 9-10 éves gyerek néz vissza rám, hanem sokkal komolyabb arcokat látok. Pillérekről beszélek, azt gondolom, hogy egy fiú, egy férfi, egy apa fogja megtámasztani a családot. Ezekben a gyerekekben nagyon nagy potenciált látok, hiszem, hogy belőlük tényleg nagyon jó emberek lehetnek.”

A portréalanyok mind rajongtak a fotózásért, szerettek a figyelem középpontjában lenni. A sorozat zsánereket megörökítő része pedig csak olyan képeket tartalmaz, ahol Nikit „meghívták”, hogy fényképezzen – a jelenetek feltűnésének hatására alakultak ki. A sorozat bővíthető is, nyáron ismét két hetet töltenek a Bódva-völgyben a Felhő projekt keretében.

A Palapeli sorozat egy szubjektív metszet Helsinkiről, ahol Niki 2015 tavaszi szemeszterét töltötte Erasmus ösztöndíjjal. Képpárokat hozott létre azokról a triviálisnak tűnő, hétköznapi tárgyakról, motívumokról, amelyekből erőt meríthetett a külföldi, az otthontól és barátoktól távoli, új élet kialakításakor jelentkező nehézségek között.

„Az elején nem volt fenékig tejfel, teljesen ismeretlen helyen vagy, nem tudod, hogy mit veszel a boltban, nem érted, hogy mi van ráírva. Nagyon nehéz volt elkezdeni kreatívnak lenni. A Palapeli finnül kirakóst jelent, ezek a pici dolgok raktak újra össze, és kezdtem el létezni.”

A Sequence sorozat szintén Helsinkiben, az Aalto Egyetem kurzusára készült. A voyeurizmus határain mozgó, a művész hatalmának kérdéseit felvető mű madártávlatból láttatja a Kiasma Kortárs Művészeti Múzeum látogatóit. A jólnevelt szemnek sem tűnik fel a csalafintaság: manipulált képekről, fotómontázsról van szó, Niki egy absztraktnak tűnő térben mozgatja az embereket, pontosabban ők egy-egy konkrét múzeumi helyszínen állnak, és az üres tér fotóján ugyanarra a pontra vannak visszaillesztve. Ezáltal néha a tömegből kiemelve, egyedül jelennek meg egyes alakok, máskor olyan találkozások jönnek létre az alkotáson, melyek a való életben soha.

„Vizuális formákkal kezdtem el játszani, aminek a gondolatmenete a mai napig frusztrál. Bizarr, hogy emberekkel játszok, akik nem is tudnak róla. Úgy rakosgattam őket, ahogy szerettem volna.”

 

// /

Kustos Nikolett BEHANCE | INSTA | TUMBLR

Hamvai Kinga írása

---