A véletlen struktúrái – Morphogenesis
A véletlen szerkezetét tárja fel Vass Csenge Virág divat- és textilszakos mestermunkájában. Olyan felületeket hozott létre, amelyek a kristályosodás jelenségére építve teret engednek a spontán átalakulásnak.
A MOME idei diplomakiállításán láthattuk azt a futurisztikus installációt, amely öt plexihengerben jelenít meg egy-egy ruhadarabot, vagy „test-tárgyat” – ahogy a tervező fogalmaz. Már első ránézésre is kívül vagyunk a divatkollekciók megszokott világán. Itt valami másról van szó, és hamar kiderül, hogy amit látunk, az konceptuális munka: tulajdonképpeni designkutatás.
„Koncepcióm gerincét az ember és a természet közötti kapcsolat alkotja. A fő kérdés, hogy hogyan azonosulhat az emberi forma egy természeti jelenséggel.”
A válaszkeresés során Vass Csenge Virág olyan eszközöket használt, mint az anyagkísérletek, az elméleti kutatás, a textiltervezés, a szimbolúmalkotás és az absztrakció. Végül olyan installatív munka született, amely nemcsak látványában, de gondolatiságában is megmozgatja a nézőt. A felületekkel kölcsönhatásba kerülő kristályok szokatlan kapcsolatot hoznak létre az anyag és a test, illetve az élettelen és az organikus világ között.
A burkok mögött stilizált testformaként jelennek a kiállított „test-tárgyak”, amelyek ötféle anyagból készültek. Elasztikus tüll, természetes pamut tüll, selyembársony, pamut géz és műszörme. Az eltérő felületű anyagok lehetőséget adnak a kristályképzés többirányú kivitelezésére, hiszen ugyanaz a kémiai folyamat teljesen eltérő eredményre vezet a különböző anyagok esetében.
A kristályok a kezek – vélt – helyén jutnak szerephez, és mintegy lezárják a végződések nélküli testformát.
„A kristály a merevsége és öntörvényűsége miatt a tárgyat több szempontból is manipulálja. A folyamat a destrukció és a konstrukció vékony határán mozog. Körbenövi a tárgyat, és kemény kérget képez. Azáltal, hogy az anyagot egy bizonyos állapotában megmerevíti, olyan érzést kelt, mintha az időt zárná önmagába.”
Ugyanakkor nemcsak konzervál, de át is színezi, illetve a fénytörések következtében új tulajdonságokkal ruházza fel az anyagokat.
A látszat ellenére maga az installáció sem statikus állapot rögzít. A plexihengereken belül egy lomha ökoszisztéma működik – önálló természeti rendszer, amelyben a leadott nedvességet a kristály újra és újra önmagába tudja zárni; így tartja “életben” magát a búra alatt.
A mestermunkának maga a címe is beszédes:
„A kristályosodás egy úgynevezett morfogenetikus térben történő kémiai folyamat. A morfogenezis jelentése alakfejlődés, amely egy zárt energiamezőben láthatatlan erő hatására megy végbe.”
Ennek a szépségét bontja ki a Morphogenesis. A kristályképződés folyamatával mindössze mint merev formával találkozhatunk – a történések lassú sorozatát és a véletlen mélystruktúráját csak sejthetjük a látványon túl.
GALÉRIA
// /
Témavezető: Harmati Hedvig
Konzulens: Kotschy András
Szerző: Schneider Ákos
