Mestermunkák a nyolcadikról #1
Az elmúlt tanévben a “Z” toronyépület nyolcadik emeletére vackolta be magát a MOME Építészeti Intézete. Az itt született mesterszakos diplomamunkákat böngészve három részben adózunk a látványtervek szépségének. A mostani cikkben egy újragondolt lakótelepi könyvtárral, két iskolabővítési projektekttel, és egy garázsból tánctérré avatott épülettel ismerkedhetünk meg. A koncepciók mellett az építészeti látványtervekre helyezzük a hangsúlyt, amelyek sajátos hangulatát részben a montázstechnika, a tervek mozdulatlan levegője és tapintható atmoszférája adja.
Balogh Imola: ISKOLA+
Balogh Imola kiegészítő épületeket tervezett egy oktatási problémákkal küzdő iskola számára. Az így nyert új funkciók alternatív képzési lehetőségeket kínálnak az intézménynek. A műhelyház a gyakorlati oktatást célozza, a drámaház a humán tárgyakhoz kapcsolódik, a kilátóház pedig a környezetismeretet erősíti. A tervezett épületek szuggesztív téri kialakításukkal és formai megoldásaikkal is az ismeretátadást segítik.
Bitay Mátyás: Telepi TÉKA
A TÉKA koncepciója egy megújított könyvtárat takar Kecskemét egyik lakótelepén, ahol harmincezer ember lényegében közösségi terek nélkül élte le az elmúlt negyven évet. Bitay Mátyás a fiókkönyvtárat épületként és közintézményként egyaránt a helyszín szerves részévé kívánja tenni. A tervezés során olyan nyitott térrendszerben gondolkodott, amelynek a közösségi terei kapcsolatban állnak a környező parkkal, felfelé haladva viszont egyre intimebb helyiségeket tesz lehetővé. A funkcionálisan elkülönülő szintek között a félszintek eltolásával, galériák és átriumok segítségével teszi átláthatóbbá az intézmény belső működését; így az egyes csoportok nyomon követhetik egymás munkáját.
Bódi Gergely Gergő: iskola
Bódi Gergely Gergő egy református általános iskolához tervezett új épületegyüttest, amely formanyelvében és felületeiben tükrözi a protestantizmusra jellemző puritánságot és dolgosságot. A tervező fedett és nyitott terek segítségével hoz létre kapcsolatot a középen elhelyezkedő játszókert és az egyes oktatási helyiségek között; ezzel biztosítja a sokszínű és változatos tanítás lehetőségét.
Czakó Dorottya Mónika: Tánctér
Czakó Dorottya Mónika városi tánctérként rehabilitálna egy 1928-ban épült, ma már elhagyatottan álló garázsépületet. Ipari jellegéből adódóan nagy fesztávok és tágas csarnoktér jellemzi a létesítményt, amely kedvez az új funkcióknak. Az eredetlieg zárt formai egységet a tervező kertekkel nyitná a város és a nagyközönség felé, miközben szabadon használható közösségi terekkel is kiegészítené a központi táncteret. Ez esetben olyan összetett építészeti tervről és kulturális projektről van szó, amely új színfolttal ajándékozná meg a belvárost, és megóvna egy értékes épületet a további pusztulástól.
// /
