“Te akkor ilyen designer vagy?” – Avagy mit csinál egy elméletis 7.


Ezúttal gyerekkönyveket ajánl – nem csak gyerekeknek. Kecskés Nóri művészettörténet alapszakról érkezett a MOME designelmélet mesterképzésére, ahol pályafutását a rektori díjjal kitüntetett, kortárs gyerekkönyvekről írt szakdolgozatával zárta, amelynek témája jól passzol Nóri másik kedvenc elfoglaltságához, a grafikához is.

Napjai mostanság a szakdolgozatában is tárgyalt Bartók Béla úti gyerekmennyország, a Pagony Kiadó és Könyvesbolt vonzáskörében zajlanak, ahol sokrétű feladatai közé tartozik a könyvkritikák írása, vagy a bolt online felületein megjelenő vizuális tartalom gyártása.

Hogyan kezdtek el foglalkoztatni a gyerekkönyvek, miként jutottál el a szakdolgozatod témájához?

Sok gyerek van a családomban, és az évek során szokássá vált nálunk, hogy az ő karácsonyi ajándékaikat én szerzem be. Emiatt kezdtem először beleásni magamat a kortárs gyerekkönyvekbe, és egészen elámultam azon, hogy mennyi elképesztően ütős darab van köztük.

Miért tartod fontosnak az igényes gyerekkönyvek létrehozását és terjesztését? Az illusztrációk a vizuális nevelést, vagy inkább a tartalom erősítését szolgálják?

Szerintem a gyerekeknek szánt könyvekben a szöveg és a kép tökéletesen egyenrangúak. Ha evidencia, hogy fontos az igényes gyerekirodalom, akkor a vizualitással miért lenne más a helyzet? A gyerekkönyv egyébként – nem csak szerintem – a kultúrafogyasztás megalapozója. „Kapudrog”.

Mennyire szubjektív a gyerekkönyvek értékelése?

Pont annyira, mint bármely művészeti terméké. Az értékelés viszonylagos szubjektivitása azonban nem jelenthet felmentést az alkotók számára. Vannak például tisztán technikai (ha tetszik: „mesterségbeli”) komponensek, amelyek elég konkrétan megragadhatóak. Ezen felül vannak esztétikai kérdések, amelyek ugyan nem teljesen objektívek, de azért a vizualitással reflektáltabban foglalkozók számára egyértelmű, ha valami kommersz, igénytelen, netán giccses. Végül vannak az elvontabb művészetelméleti, morális vagy éppen pszichológiai jellegű kérdések, például hogy jó-e, ha az illusztráció gyerekrajzszerű – na, ez már egészen ingoványos talaj.

A teoretikus tanultságod milyen pluszt ad egy könyv vizsgálatához?

A művészettörténeti és a designteoretikusi módszerek egészen jól alkalmazhatóak a gyerekkönyvekre, elvégre a grafika hagyományos kétdimenziós műfaj, így például „klasszikus” ikonográfiai, tipográfiai szempontok mentén is értelmezhető. Kompozíció, vonalvezetés, színharmónia – az illusztrációk esetében is tökéletesen használható terminusok. A gyerekkönyvek pedig designtárgyak – ez ma már alig lehet kérdéses.

Miként segített a gyerekkönyvek vizsgálatában a grafikusi tanultságod?

Abban mindenképpen segített, hogy már nagyjából értem a digitális grafikákat. El tudom képzelni, hogy mennyi munka van egy-egy számítógépes illusztráció elkészítésében, és sokkal könnyebben felfedezem a „megúszós” megoldásokat is.

Tud-e egy jó vizuális megjelenés egy gyengébb tartalmat ellensúlyozni és fordítva?

Valamennyire tud és gyakran meg is történik. Persze sokkal gyakoribb, hogy a vizualitás a mellékes, emiatt pedig hanyagul összecsapott, ízléstelen. Ez azért eléggé el tudja rontani a mókát…

Volt gyerekkorodban kedvenc könyved?

Nem emlékszem ilyenre… De valamiért nagyon megmaradt bennem egy mesének alig nevezhető furcsa történet, amiben két víziló arról beszélget, hogy milyen melegük van. Ennyi az egész, de valamiért imádtuk az öcsémmel, folyton ezt követeltük.

Te miként szeretnél csatlakozni az igényes gyerekkönyvek elterjesztésébe? Akarsz-e sajátot készíteni vagy valamilyen más feladatkörben látod a szerepedet?

Egyszer szívesen készítenék sajátot, de ez nem mostanában lesz. Egyelőre boldog lennék attól is, ha kevesebb botrányosan gagyi gyerekkönyv lenne a boltok polcain. Ehhez fontos az is, hogy a gyerekkönyv-kutatás ne önmagába záródva működjön, a szakma szempontjai és érvei a szülők, pedagógusok felé is kommunikálva legyenek, akár jó és rossz példák felmutatásán keresztül. 

Mit mondhatnak az idősebb korosztály számára a vizuális igényességgel elkészített gyerekkönyvek?

Én azok közé tartozom, akik szerint a jó gyerekkönyv a felnőttek számára is élvezetes. Egy színvonalas, esetleg progresszív grafikát egyszerűen jó nézni. Így van ez már a legkisebbeknek szánt kartonlapozók esetében is, lásd például Nagy Dia merész „concept book”-jait.

// / 

Az alábbiakban Nóri szubjektív gyerekkönyv-válogatása látható – olvashatóak strandon fekve, villamoson zötyögve és elalvás előtt is:

Ha szeretnél elmélyedni a gyerekkönyv-illusztrációk teoretikus vizsgálatában, Nóri Az ezredforduló utáni magyar gyerekkönyvek és illusztrációik című szakdolgozatát itt érheted el.

Nóri néhány cikke a Pagony honlapján:

Mikor Tibor rímmel skiccel… – Kárpáti Tibor: Puszi, nyuszi!

Egy idilli világ kapujában – Axel Scheffler (képi) világa

A nagypapa, ha felejt, avagy demencia-kalandok – David Walliams: A nagy szökés

Kundrák Bella interjúja