Paradigma Ariadné, avagy hogyan működik az építészet az építészet határain túl
A Paradigma Ariadné egy fiatalokból álló, két éve működő építészeti stúdió, amelynek a klasszikus építészeti praxison túl az is célja, hogy a megbízóival lépték- és médiumfüggetlen alapokon tudjon együttgondolkodni, és hangot adhasson az építészeti szakma belső diskurzusainak. A több lábon álló építésziroda három alapítójával beszélgettem az elmúlt évben lezajlott projektjeikről, amelyek tükrözik a tervezői felfogásuk rugalmasságát és irányzatoktól való mentességét.
MTK Józsefvárosi Sportpálya Udvar
A Józsefvárosi rendezőpályaudvar területére kiírt 2018-as fejlesztési pályázatot a Paradigma Ariadné a szűken vett építészeti funkciókon túl is értelmezte. A pályázat célja a 2019-es Maccabi játékok majd az MTK utánpótlás igényeit kiszolgáló épület megtervezése volt. A Paradigma Ariadné a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) működési alapelvei közül emeltek ki egy lényegi, szellemiségbeli állítást, amelyet aztán az épületükben és a belső terek elrendezésében is visszatükröznek.
Az MTK futballklubjának célja az utánpótlás-nevelés, a magyar futballisták folyamatos, minőségi képzése, és a fejlődés lehetőségének biztosítása. A progresszió mellett való elköteleződést juttatja kifejezésre a Paradigma Ariadné épületterve is: egy jövőbeli sportkomplexum, amelynek előképe a háromosztatú tornácos ház. A hármas struktúra a tornácos házak esetében mindig magában rejtette a bővítés lehetőségét, hiszen a házat szükség szerint meg lehetett toldani további szobákkal.
Az épületterv nem látványos külsőségeivel kommunikál, hanem belső téri struktúrájával, amely nyitva hagyja a lehetőségét a korlátlan fejlesztésnek. A Százosztatú ház 434 méter hosszan elterülő épülete egyszerűségével és progresszivitásával tökéletesen igazodik a Józsefvárosi Sportpálya Udvar területéhez, valamint a bentlakók igényeihez, miközben megidézi a magyar építészet egyik archetípusát.
Kassákkal a Frankfurti Könyvvásáron
Fotó: Danyi Balázs
A Paradigma Ariadné legutóbb a Frankfurti Könyvvásáron mutatta be egyik első megvalósult projektjét. A Balassi Intézet felkérésére Kassák Lajos születésének 130. évfordulója alkalmából különleges formájú magyar pavilont terveztek. A kassáki képarchitektúrákból kiinduló formavilág egyedi jelenség volt a hatalmas könyvexpón. Üzletkötésre és tárgyalásra alkalmas tereket hoztak létre, természetesen könyvespolcokkal felszerelve, de teljesen elrugaszkodtak, megújították a könyvvásárok standard megjelenési formáit.
Forma és anyaghűség. Ezek a pavilon fő jellegzetességei, hiszen a falak által határolt terek egy az egyben Kassák képeiről átemelt formák, csakúgy, mint a falakon lévő nyílások, a különböző tárgyaló terek összekötői. A pavilon falai változtatás nélkül, csupán a nagyítás által kiemelve adják át a Kassák konstruktivista festményein megjelenő formavilágot; a tervezők legfőbb eszközkészletét. Ezekből, a véletlenszerűen kiválasztott geometriai alakzatokból, alkottak meg a vásáron hasznosítható tereket, mintegy százharminc négyzetméteren.
Fotó: Danyi Balázs
És milyenek a falak? Elsősorban egy – a kiállítási szokásoktól idegen anyagot – szürke bádoglemezt használtak, ami csupaszon hagyva önmagában is meghatározó, csillogó látványt nyújt. Emellett falécekkel és egy fehér festett falrésszel egészítették ki a konstrukciót. A pavilont bármely irányból is közelítjük meg, ez a háromféle felület határozza meg a látványt. Az anyaghasználat markánsan elkülönül a közeg, a vásárépítés anyaghamisító szokásaitól, például a téglafalra festett márvány illúziójától vagy a műanyaggal leragasztott fabútoroktól.
Az élményszerűség is fontos szempont volt a tervezésnél, a fémlemezbe kerültek kör, negyed-ív és négyzet formájú nyílások, melyeken átnézve a stand mellett elhaladó látogató szeme elé több rétegből álló dinamikus látvány tárul, hiszen a különböző absztrakt formák és felületek mozgás közben egymásra hatnak.
A fejlődés útján
A Paradigma Ariadné legtöbb projektjén érezhető a vágy a hagyományos építészet értelmezési tartományából való kilépésre – legyen szó akár városképről, akár színházi díszletről. A stúdió 2018 februárjában ünnepelte kétéves évfordulóját; ez idő alatt sok tanulságot leszűrtek a szemléletük piaci érvényesítésével kapcsolatban. A folyamatos fejlődés jele, hogy az elkövetkezendő félévben tervben van náluk egy arculatváltás, a honlap megújítása, és a cégről való kommunikáció egyértelműsítése.
Theseus projekt
A Theseus projekt a stúdió gyakornoki programja, amely tavaly nagy sikerrel zárult, hiszen kiállítási jogot nyertek vele a Magyar Formatervezési Díjra. A gyakornoki program célja a jól felépített együttműködés a stúdió és a gyakornok között, aminek elsődleges szempontja, hogy olyan eredményre vezessen, amit a gyakornok a portfóliójába építve hasznosítani tud a későbbiekben.
A gyakornok az irodában való lézengés helyett egy önálló projektre koncentrál, és a program 3 hónapja alatt arra törekszik, hogy a végső produktum kulturális vagy piaci körülmények között értelmezhető legyen. Így készült el, többek között, a Paradigma Ariadné és Tógyer Bettina koprodukciójában megvalósult Social Média Tapéta. A kiindulópont a Pinterest, ami az egyik fő inspirációs felületként szolgál a belsőépítészek számára. A projekt során a Pinterest moodboardot emelték be valódi belsőépítészeti térbe – digitálisból analógba. A képekkel és videókkal telített virtuális falat ugyanúgy lehet a végtelenségig pörgetni, mint egy tapétahengert. A Theseus másik két együttműködése is sikereket ért el, bár kevésbé látványosak, de egyikük az Új Művészet folyóirat pályázatán lett díjazott, a másikuk munkája pedig a Velencei Biennáléra beadott pályázati anyag részét képezi. Egy szó, mint száz: megéri a paradigmásoknál gyakornokoskodni!
Színpadi díszlettervezés
Fotó: Dömölky Dániel
Az asszociációk keresését tükrözi az a színpadi díszlet is, amit az Operaházban mutattak be Bartók Béla Fából Faragott Királyfi című táncjátékának jubileumi előadásán. Frenák Pál, az előadás rendezője, határozott elképzelésekkel kereste meg a stúdiót. A tervezők és a rendező együtt gondolkodtak azon a formai megoldáson, ami magában hordozza a lehető legtöbb lehetőséget a darab lényegi fogalmainak kifejezésére. A történet helyszíne az eredeti szövegkönyv szerint egy mesebeli táj egy szép tóval, egy várral és egy erdővel. A megvalósult tervekben ezt a téri szituációt redukálták le azáltal, hogy megdöntöttek egy hófehér, négyszög alakú felületet a térben. A végeredmény lehetővé teszi az értelmezések komplexitását, ami Frenák Pál számára központi jelentőséggel bírt.
Kulturális városfejlesztés
Bán Ferenc | Low Energy House
Az építészeti kultúramenedzsment a kulturális városfejlesztés része. Ezt a tevékenységet a stúdió tudatosan vállalja, és hangsúlyt fektet a közép- és kelet-európai, második világháborút követő modern építészetre. A stúdió Kovács Dániel művészettörténésszel oszlopos tagja a Translations of Modernism kollektívának, melynek számos partnere van Közép- és Kelet-Európa-szerte, és célja a közös építészeti élmények, azaz a szocialista modernista építészet értelmezése. A témában kétszer rendeztek már konferenciát, és idén tavasszal – május 17-19. között – újra előveszik a városfejlesztés kérdéseit. (Az esemény kiírása és a tervezett tematika ezen a linken érhető el: https://bit.ly/2F6szbz)
Európa Kulturális Fővárosa 2023
Veszprém városa pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A város jelentős modernista örökséggel rendelkezik, mivel a háború után a teljes belvárosát átépítették a népesség robbanásszerű növekedése miatt. A legfontosabb sétáló utca – a Kossuth Lajos utca – két szélsőséges stílust mutat: egyik oldalán húszemeletes toronyház és áruház, másik oldalán pedig a régebbi, kétszintes épületek uralkodnak. Ennek kapcsán kereste fel a Paradigma Ariadnét a város vezetése, segítségüket kérve ahhoz, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a meglévő adottságaikból.
Az eredmény egy százhúsz oldalas tanulmány, ami szerves részét képezi a benyújtott pályázatnak, és három részben dolgozza fel a témát. Az első rész Veszprém huszadik századi építészetének történeti értékelése, valamint egy értékkataszter. A második részben az iroda nemzetközi partnerei – és egyúttal a Translations of Modernism partnerei – mutatják be saját megoldásaikat a modernista építészeti örökségek társadalmasítására. A harmadik pedig az EKF keretein belül megvalósítandó projektjavaslatok sora, építmények, programok és installációk tárháza. A február 13-15. között ülésező szakértői testület továbbjuttatta Veszprémet a második fordulóba, már csak pár lépés és Veszprém lehet Európa új Kulturális Fővárosa.
Az építészet egy lassú műfaj, de a Paradigma Ariadné nem hagyja veszni az időt, nyitottságuk és aktív szellemi munkájuk kitölti azt a kis űrt is, amit a lassú indulások vonnak maguk után. Ráadásul a design világában, ahol egyre több diszciplína összekapcsolódni látszik, ez a mindenre nyitott, médiumfüggetlen gondolkodásmód tűnik igazán helytállónak hosszú távon is.
// /
Paradigma Ariadné HONLAP | FACEBOOK | INSTAGRAM
Szerző: Lovrity Eszter
