2018. 06. 13. | Grafika

Bevallomások – Vatány Szabolcs tipográfiái és kiadványtervei

Vatány Szabolcs elsőéves tervezőgrafikus MA hallgató, aki jó ideje kísérletezik különböző tipográfiai megvalósításokkal, ehhez pedig különleges technikákat hív életre – például a két dimenziót háromra bontja a szobrászat segítségével. Már korábbi tanulmányai alatt is vonzotta ez a képzőművészeti terület, ezért a későbbiekben megpróbálta beleépíteni grafikai munkáiba is, aminek az eredménye a hihetetlenül izgalmas Osteoporosis kísérleti betű projekt és a Connection nevet viselő könyvtárgy lettek. Portfóliókat áttekintő MUSTRA rovatunkban mindkét projektjéről, grafikai munkáiról és gyakorlási technikáiról is olvashattok alább, a tervező megjegyzéseivel.

Osteoporosis – csontritkulás vegyes technikából

„Ennél a munkánál a betűket égetett mészből faragtam ki, majd azokat beoltás közben levideóztam. Ezt mindegyik betűvel végig játszva kaptam egy sor videót széthulló kőbetűkről, amelyek fázisaival tovább dolgozva jött létre a végleges betűsor. A projektet összefoglaló kiadvány borítója is két mészkőlap lett, alátámasztva a csont és mészkő összetételi hasonlóságát, ami egyébként a munka kiindulópontja is volt.”

Connection – az újraértelmezett könyv

„Egy másik lényeges alkotói aspektusom a gondolatiság logikán alapuló alkalmazása. Erre jó példa a Connection nevet viselő könyvtárgyam. Itt a cél az volt, hogy úgy fejezzem ki a kapcsolódást a könyv médiumában, hogy ne használjak benne szöveges tartalmat, hanem a könyv „könyvszerűségével” játszva fogalmazzam meg azt. A munka rövid magyarázata a következő: egy 10 cm oldalhosszú, 100 oldalas könyvből indultam ki, és a koncepcióból fakadóan összekapcsoltam annak oldalait egymással. Ezáltal létrejött egy 10 méter hosszú, egy oldalas könyv (elvégre a könyvek logikája, hogy egy hosszú tartalmat több oldalra darabol a könnyebb olvashatóság miatt). Az oldalakat összekötő cérnát megtartottam, mivel az fokozza a kapcsolódás gondolatiságát, valamint hozzásegített a tárgy könyvszerűségéhez. A könyv felső részén egy 10 cm-es amolyan “hosszgyűrű” látható, amely azt illusztrálja, hogy a 10 méteres hosszúság hogyan tudott tömörítődni egy kis könyv esetén is.”

Modiz

„A MODIZ a betűk moduláris jellegén és azok formáinak ritmusszerű ismétlődéséren alapszik. Végigpróbálva a kiválasztott modulok számos kombinációját, több, egymástól különböző betűt sikerült létrehozni az adott karakterből. A létrehozott betűkészletet alávetve egy destrukciónak, azt vizsgáltam, hogy meddig betű a betű, vagyis mikortól válik tipográfiai értelemben dekódolhatatlan grafikai formává. Ezáltal olyan „csonka”, vagy torzított betűk jöttek létre, amelyek hiányosságukat magukba építve alkottak egy egységes betűtípust. Mint fizikai kivetülés a könyv mellé készült egy több elemből álló kirakós is, amelyet a kiindulópontként szolgáló négy modul alkotja. Ez elsősorban a kísérlet objektumszerű kivetülése, de alkalmas arra is, hogy az eddig felfedezett karaktereken túl új betűket is létrehozhassunk.

9day – 9 nap alatt a Föld körül

A 9day a prágai Young Package pályázatra készült. A téma a kávé köré épült fel, ezért Kovács Kristóffal (BA II. formatervezés) egy kávé csomagolást terveztünk közös koncepció alapján. Ő készítette a doboz terveit, én pedig a grafikát. Az ötletünk az volt, hogy egy kávékultúrát terjesztő csomagolást hozzunk létre, ezért a 9 legismertebb kávékészítő országból származó kávékból 9 kis tasak került bele a csomagba – ezek mindegyike egy espressóra elegendő kávészemet tartalmaz. Ha lenne hivatalos szlogenünk, valahogy így hangzana: “9 nap alatt körbeutazni a kávé világát.”

Sketchbook oldalak

„Vázlat terén bevallom, nem állok a legfényesebben. Ahogyan egyre jobban haladtam a konceptuális megközelítések felé, úgy nőtt a szöveg-és gondolati tartalom mennyisége a vázlatfüzeteimben, viszont annál kevesebb rajz került bele. Talán ma már alig firkálnék papírra, ha rá nem találtam volna a skiccpausz tekercsre, ami ismét visszahozta a vázlatkedvem. Igaz, ezen már kevesebb munkavázlat készült, inkább csak csuklógyakorlatok meg szabadidős próbálkozások. Amit a leginkább szeretek a pauszhengerben, az a sokoldalúsága. Nemcsak, végtelen, de áttetsző, ezáltal rétegesen használható, darabolható, és elfér még az ember kulacstartójában is.”