Új technológiák és kortárs design

A Technológia.0 című előadás már a legelső pillanatban egy olyan jövőt tárt elénk, amelyben a 4D nyomtatás, az intelligens anyag, és az energiát, élelmet és fényt biztosító NASA űrruha sokkolóan létező mostként jelenik meg. A 2018-as Design Hét keretein belül megrendezett Mission:Design előadássorozat kerekasztal-beszélgetésén az új technológiai megoldások designra való hatásáról volt szó.  

Zaha Hadid | Dongdaemun Design Plaza | Seoul | 2014

A beszélgetésen olyan témákat jártak körül a meghívott előadók, mint az új anyagok, a 3D nyomtatás, és az automatizált gyártás hatása a tervezői attitűdre, a szerzői jogi háttér alakulása, illetve az új technológiák ergonómiája.

Pap Dávid (CEO, FabLab) előadásában megmutatta a top designerek top projektjeinél bevetett technológiai megoldásokat. Ezek a projektek olyan helyzeteken alapulnak, ahol nem a technológia segíti a designt, hanem a designer terve teremti meg az új technológiára való igényt. Ilyenek például Zaha Hadid épülettervei, vagy Neri Oxman okos öltözékei.

Neri Oxman | Wanderers kollekció | Qamar  | 2014 | forrás: materialecology.com

Az aktuális kérdések azonban sokkal inkább az új, már elérhető technológiák  széleskörű elterjedésére vonatkoznak. A 3D nyomtatás rengeteg lehetőséget rejt magában. A „tömeges testreszabás” (mass customization) igénye ezzel a technológiával egyszerűen kivitelezhető, ugyanis jelentősen megkönnyíti a prototípusgyártást, a tesztelést, hogy a szerszámok kialakításával és azok apró módosításaival nem kell külön megküzdeni.

Újdonság a 3D nyomtatás területén – a különböző fémek felhasználásának lehetősége mellett – az az irány, melynek célja, hogy a közvetlen környezetben megtalálható anyagokból lehessen nyomtatni: akár afrikai agyagházak, akár Mars-felszíni anyagokból való nyomtatás a cél. Egyszerűen használható, egy tervet és egy letöltést igényel csak. Felmerül a kérdés azonban, hogy egy ilyen jól működő technológia mellett mi lesz a már meglévő technológiákkal? Erre Falk György (stratégiai igazgató, Varinex Zrt.) válaszolt. Szerinte a 3D tervezés nem fogja kiszorítani a korábbi technológiákat, hiszen a pontossága nem 100%-os. Továbbra is szükség lehet például a fröccsöntésre, hiszen az még így is olcsó megoldásnak számít. Egyértelmű azonban, hogy sok minden könnyebbé válik a 3D nyomtatás elterjedésével. Nagy valószínűséggel beleszövődik ez a fajta tervezés a már meglévő technológiák szövetébe, megtalálja a helyét a különböző gyártási folyamatok között.

3D nyomtatott Batman-fej | forrás: Lifehacker

A design felelőssége kétségtelenül megnőtt a negyedik ipari forradalomban. Képzeljünk el egy olyan szcenáriót, ahol minden családnak van egy 3D nyomtatója, amit bárki használhat – világos, hogy mennyire fontossá válik a tervező szerepe. Ahhoz pedig, hogy ne legyen minden teher a tervezőn (egy-egy módosított letöltött terv sikertelensége esetén), át kell gondolni a szerzői jogi rendszert. Az iparjogi védelmi rendszer nem illeszkedik megfelelően a jelenlegi helyzethez, és már most sokszor gátat jelent a felhasználók elérésében. A nyitott forrású (open source) projektek egyre inkább elterjedtek és ennek az előnye, hogy az új technológiák mindenki számára elérhetővé válnak. Gondoljunk csak bele: maga az internet technológiája is open source. A technológiák demokratizálása nem lehetetleníti el az egyéni tervezést és a sztárdesignerek jelenlétét; csak egy szabadabb pályát hoz létre. Erre jó analógiát jelentenek a Youtube-on megjelenő influenszerek, „DIY” videósztárok. Itt bárki videózhat, bárki népszerűvé válhat, de attól még mindig megmaradnak azok a színészek, vágók, videókészítők, akik nem ezen a platformon szereztek hírnevet a szakmában.

A magas technológiai háttérrel rendelkező tárgyak egyszerű kezelőfelületet igényelnek, hiszen nagyon sokszor nincsenek felkészülve a befogadásukra és kezelésükre a felhasználók. Például a telefon mellett már hamar megjelent a videóhívás lehetősége, mégsem használták az emberek, ugyanis pont azt szerették a telefonálásban, hogy nem kell látni a másik felet. Nem mondok újat azzal, hogy a technológia nagy hatást gyakorol a társadalomra. Gyakran szó esik a robotokról, akik átveszik a jelenleg emberek által végzett munkát. Ez egy nagyon komplex folyamat, de – ahogy a kerekasztal-beszélgetésből kiderült – már léteznek olyan modellek, amik lehetővé teszik a munkaerő-cserélődés harmonikus lebonyolítását, és az eddigi humán munkaerő átképzését egy másik szakmába. Ez etikus megközelítésnek tűnik, épp időben, hiszen az etikus termelésről hallani mindenhol.

Mission: Design | Design és technológia | Kerekasztal-beszélgetés | Zipernowsky ház | 2018 | fotó: Danyi Balázs

A környezetkímélő nézőpontok e tekintetben megkerülhetetlenek, és fontos szerepet játszanak ebben a világvállalatok véleményformáló pozíciói is. Az Apple például visszaveszi a régi termékeit, amelyeknek alkatrészeit újra felhasználja. A tartós és újrahasznosítható tárgyak tervezésének jelentősége ma már evidencia, és egyre több mindent meg kell tenniük a tervezőknek, hogy ez így legyen.

A Technológia.0 kerekasztal beszélgetést Farkas Zsuzsanna (a WAMP projektmenedzsere és a Tilos Rádió műsorvezetője) moderálta. A beszélgetés meghívott vendégei Pap Dávid (CEO, FabLab), Falk György (stratégiai igazgató, Varinex Zrt.), Udeme Etentuk (AR City, AR stratéga), Sass Tivadar (formatervező, Design Donum) és Ács Zoltán (termékfejlesztési vezető, Design Terminál) voltak. 

// /

A beszélgetés 2018 október 8-án került megrendezésre a Zipernowsky házban. Az eseményfotókat Mohai Balázs készítette.

Szerző: Bartók Hedvig Mária