Monobito Spirit – „Menny és Föld keresik a szív mélyében visszhangzó építészetet”

Masaharu Takasaki elképzelései az emberközpontú tervezés sajátos példái, amelyek a japán hagyományokra és a lokális jellegzetességekre támaszkodva öltenek spirituális jelleget. Takasaki építészeti alapvetései és elgondolásai megkérdőjelezik a funkcionalitás fogalmát; elsődleges szükségletünknek a lélek és a szív nyugalmát tekinti. Legutóbb a FUGA-ban találkozhattunk a japán építész egyedülálló munkásságával.

Masaharu Takasaki | “Monobito Spirit” kiállítás | FUGA | 2018 | fotó: DANALKA

A Monobito, ahogy a kiállításon is olvashattuk, Takasaki egyik irodájának neve, mely két szó összetételéből áll: mono-tárgy, bito-ember. Ennek a kettőnek a kapcsolata kulcsfontosságú Takasaki építészetében, csakúgy, mint a lokalitás és a belső kozmosz kettőse. Ezeknek az építészetbe való beemelésében látja a megoldást arra, hogy alapjaiban tegye jobbá az emberi kapcsolatokat és segítse a lélek jólétét.

A kiállítás tudatosan reflektált az építés metódusaira: a képek három csoportja követi egymást, melyek segítségével az illesztésektől és az apró részletektől az enteriőrökön át juthatunk el az épületek teljes valójáig. Ez a rendezés lehetővé teszi, hogy elemeiben érthessük meg a nagy egészet, és képet alkothattunk róla, hogy ezek az épületek hogyan állnak össze a fizikai valóságban, illetve mi tartja őket egyben a transzcendentalitásban.

Spiritualitás és szociális érzékenység tükröződik Takasaki Kokoro Shelter projektjén is, mely a kiotói helyreállítási munkálatok során született. Ennek három makettjét járhattuk körbe a kiállításon.

Masaharu Takasaki | “Monobito Spirit” kiállítás | FUGA | 2018 | fotó: DANALKA

A falakon olvasható – meglehetősen elvont – idézetek megfelelően ellenpontozzák az első képeken megjelenő craft materiális jellegét. Egyensúlyban marad tehát gyakorlat és elmélet. A kiállított, „robbantott” ábrák és fényképek viszonya is hasonlóképpen írható le, ez utóbbiak ugyanis sokkal inkább látszanak önálló művészeti alkotásoknak, mintsem az építészeti munkálatok dokumentációinak. Talán épp ezért képesek olyan gördülékenyen párbeszédbe lépni a szövegekkel, melyek szintén önálló elemekként képesek helytállni a maguk költőiségével (ahogy ez a címben is látható).

„Az építészet alakításával és a tér tervezésével az egyszerűséget, a természetet, az emberi és az isteni minőséget szeretném egyesíteni” – olvasható a felmatricázott szövegek egyikén. Azt gondolom, ez az egy mondat világosan és sallangmentesen tárja a szemünk elé az építész motivációit és céljait.

A látottak összefogásában és egységes ideológiaként való értelmezésében Takasaki egy korábbi előadásáról készült videó segítette a látogatókat.

Masaharu Takasaki | fotó: DANALKA
Masaharu Takasaki | Tenchi ház | 2009
Masaharu Takasaki | Kihoku Tenkyukan obszervatórium | 1995
Masaharu Takasaki | Kihoku Tenkyukan obszervatórium | 1995 | fotó: Stefano Perego
Masaharu Takasaki | Tamana Tenbo-kan kilátó részlete | fotó: Kenta Mabuchi
Masaharu Takasaki | Bathhouse of Fireflies | 2015 | Fotó: Hiroyasu Sakaguchi | forrás: Archdaily
Masaharu Takasaki | Bathhouse of Fireflies | 2015 | Fotó: Hiroyasu Sakaguchi | forrás: Archdaily

// /

A kiállítás a Design Hét Budapest programsorozat hivatalos eseményeként került megrendezésre. Létrejöttét és az építész budapesti látogatását a Kabinet architektury (Ostrava) tette lehetővé a FUGA-val együttműködésben.

Kiállításfotók és portré: DANALKA.COM 

Szerző: Lukács Edit