MOME After: Wágner Ákos


Wágner Ákos 2018 nyarán diplomázott a MOME Formatervező MA képzésén. Egyetemi évei kezdetén még hangszerek tervezésével szeretett volna foglalkozni, ám nem sokkal később olyannyira megragadta a bútortervezés, hogy végül inkább ezen a területen maradt. Az alapszak közepe táján már elsősorban bútortervező projekteken dolgozott, mely folyamat végül a diplomamunkájáig kitartott.

Legutóbbi munkáit a Plydesign bútormárkánál végezte, ahol az egyetemi évek alatt is gyakornok volt. Itt elsősorban a kiállítási installációk, valamint termékek csomagolásának megtervezése volt a feladata. Az első alkalommal kisbútort, majd egy kiállítási standot tervezett a Stockholm Furniture and Light Fair-re. A Koppenhágában töltött Erasmus-os félévet követően kezdett el végleg a cégnél dolgozni. Úgy gondolja, rengeteg hasznos tanulsága volt annak, hogy ilyen közvetlenül beleláthatott egy bútormárka felépítésének részleteibe és háttérmunkájába. Jelenleg elsősorban saját projekteken dolgozik, kapcsolatokat épít és igyekszik elindítani saját tervezői karrierjét.

Mit szerettél a legjobban az egyetemi éveid alatt, és mi volt az, amivel a leginkább küzdened kellett?

Az egyetemi évek alatt a modellező műhely közelsége volt a kedvencem – nagyon hasznos volt, hogy szinte bármikor tudtam dolgozni a tervezési projektjeim modelljein, folyamatosan tudtam őket fejleszteni. A legnagyobb problémám az időbeosztás volt: túl sok különböző kurzus határidejét kellett összehangolni. Azóta ez megoldódott, egyszerűen gyakorlás és próbálkozás kérdése volt.

Volt olyan dolog, amit jó lett volna tudnod, miután befejezted az egyetemet, de senki sem készített fel rá, mikor kikerültél a munka világába?

Amire nem egészen voltam felkészülve, az talán az volt, hogy milyen lassan, de szigorúan őrölnek néha a malmok a bútoriparban, de szerencsére ezt már a gyakornoki időm alatt sikerült megtanulnom.

Fotó: Tóth Gáspár Dániel

Mennyiben érzed úgy, hogy a jelenlegi munkádban kiteljesedhetsz és megvalósíthatod önmagad?

Mivel jelenleg elsősorban a saját projektjeimen dolgozom, nagyon szabadnak érzem magam a munkámban. Magamnak osztom be az időmet és azon dolgozom, amin csak szeretnék. Persze vannak olyan munkák, amik rajtam kívül álló határidőkkel bírnak, de egyelőre nagyon kényelmesen megférnek egymás mellett.

Mikor érezted magad a legelégedettebbnek az elmúlt pár évben?

Talán az első, Plydesign-hoz kötődő projektem volt az, ami a leginkább elégedettséggel töltött el. Ez a Kyte nevű kis ülőbútor volt, aminek tervezése során a törökülés ergonómiai igényeivel foglalkoztam egy meghatározott technológia, az idompréselt rétegelt lemez felhasználásával. Rengeteg támogatást kaptam mind az egyetemtől, mind a cégtől és nagyon szabadon engedhettem a tervezői kíváncsiságomat.

Milyen víziód van a jövőre nézve?

Jelenleg több saját bútorterven dolgozom, amelyek közül az egyik nagyon közel áll hozzám. Anélkül, hogy túl sok részletet elárulnék – hiszen még bőven folyamatban van – nagyon izgalmasnak tartom, hagyományos és digitális gyártási technológiák keverését igyekszem felhasználni a tervezés során. Még nagyon korai fázisaiban van a projekt, és az első célom eljuttatni egy olyan szintre, ahol már közel elégedett vagyok vele. Ezek után nagy álmom, hogy találjak egy olyan gyártót, aki érdemesnek tartja arra, hogy foglalkozzon vele.

Fotó: Tóth Gáspár Dániel

Fotó: Wágner Ákos

Fotó: Karanedef Zsuzsanna

// / 

Wágner Ákos BEHANCE | INSTAGRAM

Szerző: Diera Eftimia