Humánusabb jövő digitális asszisztensekkel


Egészséges életmód, táplálkozás, napi rutin, oktatás: néhány terület, amelyre a MOME formatervező hallgatói fókuszáltak, amikor a MEDION felkérésére hangvezérelt, audiovizuális asszisztenseket terveztek. A projekt során született munkákból válogattunk.

Mitől okos egy otthon? Mik az előnyei és hátrányai? Hol húzódik a gép-ember együttélésének egészséges határa? A filozófiai és etikai kérdésekkel együtt felmerültek különböző designszemléleti irányok és ezek lehetséges következményei is. A tervezés során sok felvetés az alábbi mondattal fulladt ki: „jó, de erre már létezik applikáció. A hallgatók arra keresték a választ, hogy mik azok a helyzetek, amelyek megoldásához nem lenne elegendő egy szimpla mobilalkalmazás, hanem szükséges hozzá a hordozó újratervezése, annak innovatív formai kialakítása is.

HOWABOUT

A technológia helyét többen a hétköznapi tevékenységek rendszerezésében, a napi rutin kialakításában keresték (Gerényi Attila, Moravcsik Borka, Molnár Petra, Zimmermann Eliza). A Moravcsik Borka által tervezett HOWABOUT alkalmazkodik a szokásainkhoz, reagál rájuk, és folyamatosan emlékeztet a hosszabb távú céljainkra – mindezt a lehető leginkább testreszabott módon teszi. Az eszköz az általunk kiválasztott social media alkalmazások alapján ismer meg minket, és ennek függvényében kommunikál velünk, valamint kínál lehetőségeket arra, hogy napirendünkbe olyan tevékenységek is helyet kapjanak, amelyek az előre betáplált céljaink elérését segítik. A HOWABOUT érdekes víziókat teremt azzal kapcsolatosan, hogy mi az a határ, amit egy emberi viselkedéssel, empátiával felruházott digitális eszköztől még elviselünk, sőt, szívesen fogadunk.

ELI

Több tervező a tartósan betegeket vagy az idősebb korosztályt célozta meg (Szabó Katalin, Sárközi Helga, Iszlai Gáspár, Taar Márton, Balajti Tímea). Időseknek szánt, a technológiához való adaptációt segítő design esetében felmerülhet a kérdés, hogy meddig tart ezeknek a tárgyaknak a „generációs” időtartamuk. Most még relevánsnak tűnnek, de mi lesz akkor, amikor a digitális bennszülöttek érik el az időskort? Nehezen elképzelhető, hogy számukra is szükség lesz hasonló eszközökre, ugyanakkor nem zárhatjuk ki azt, hogy a technológiai megoldások fejlődése miatt mindig lesz egy korosztály, akik a korszerű tendenciákat már csak speciálisan az ő igényeikre tervezett eszközökkel tudják majd követni. Balajti Tímea ELI-je a jelenlegi digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók közti szakadékot szeretné áthidalni. Az ELI a veterán generáció szükségleteire reagál, és abban segíti őket, hogy a lehető legegyszerűbben alkalmazkodhassanak az internethasználathoz, miközben figyelembe veszi a korosztály materialitás iránti igényét is (például a beépített nyomtatóval). A hordozható eszköz négy funkciója különböző módokon (képmegosztás, üzenetküldés, videochat, szórakozás) felel a kapcsolattartásért, az ötödik gomb pedig egy közös naptárként mindezt időben koordinálja. A fiatalok applikáción keresztül, saját mobiljukról csatlakozhatnak az ELI-hez.

TUTOR

Elek Bálint a projekt során – a többiektől eltérően – az okosotthonokon kívül gondolkodott, és a közoktatás intézményeiben használt eszközöket sűrítette egyetlen tárgyba. A hangszóróval és vetítővel is ellátott TUTOR képernyő tabletként, tanári naplóként és projektorként egyszerre működhet. Pozícionálása a tanteremben eltér a szokásos használattól: a tanárnak oldalt kell ülnie ahhoz, hogy ő lássa a kijelzőt, a diákok pedig a vetítést. A TUTOR használata ezzel átrendezheti a tantermek térstruktúráját, ami potenciálisan magában hordozza a tanár-diák viszony megváltoztatásának lehetőségét.

// /

A projekt a MEDION és MOME Formatervező Tanszékének együttműködésében valósult meg.

Szerző: Viski Noémi