Szorongásaink címere – Kövér Dóra Rea pecsétgyűrű sorozata

A pecsétgyűrűk megjelenése és jelentése sokat változott az évezredek során, funkcionális tárgyból státuszszimbólum lett, később egyszerű kiegészítővé vált. Ez a történet bővült most egy újabb fejezettel. Kövér Dóra Rea sorozata megmutatja nekünk, hogyan lehet aktuálissá tenni egy eleve kiterjedt jelentéssel bíró tárgyat anélkül, hogy üzenete elcsépeltté válna.

A kultúrtörténeti kiindulópont Egyiptom, ahol az addig különálló pecsét először egyesült ékszerrel. Később Rómában és Görögországban a lehető legértékesebb tárgyak közé tartoztak, hivatalos dokumentumokat hitelesítettek, kvázi aláírásként funkcionált. Idővel elvesztette szerepét, a praktikus használatot felváltotta a nemesség státuszának reprezentációja, a 19. század végétől pedig osztálytól függetlenül terjedt használatuk. Ha egy mai darabot képzelünk el, akkor giccses monogramok és szimbólumok sora juthat eszünkbe, különösebb jelentés vagy többlettartalom nélkül. A kérdés tehát adja magát: hogyan lehet napjainkban esztétikus, érvényes mondanivalóval felruházott darabokat létrehozni?

Rea londoni tartózkodása során többek között azzal foglalkozott, hogy a pecsétgyűrű – alapvetően férfi viseletből – hogyan válik női vagy unisex kiegészítővé. Próbálta megfosztani a negatív vagy nemi előképektől, egy-két szavas feliratokkal látta el munkáit. Eredetileg a sorozat első darabjai egy pályázatra készültek, ahol olyan alkotásokat vártak, amelyek a nemi, faji vagy vallási sokszínűséget valamilyen formában támogatják. Rea gyűrűi ezen fogalmakon eleve felülemelkednek, hiszen hovatartozástól függetlenül mindenki kapott már bántó megjegyzéseket. A szavak, amik rajtuk szerepelnek olyan személyre szabott negatív kommentek, amelyek egy egész életen át végigkísérnek minket, mint például: nagy orrú, férfias, husika, sápadt vagy nem vonzó.

“Jó dolog olyat készíteni, amit nagyon szívesen csinálok. Minden egyes tárgynál van valami személyes dolog, vagy valami olyan sztori, amit nagyon nagy bátorság megosztani velem, aztán pedig a világgal.”

Azzal, hogy ezeket az ékszereket magunkra vesszük, megmutathatjuk magunknak, illetve másoknak, hogy a korábban minket ért megjegyzéseknek többé nincsen hatalmuk felettünk, már nem zavarnak minket, elhagytuk őket. A sorozat egyik nagy erénye a darabok hordhatóságában rejlik, a szociálisan elkötelezett alkotók nagyrészt olyan ékszereket készítenek, amelyek nem feltétlenül alkalmasak mindennapi használatra, ezek viszont bármikor viselhetők. A széria egyébként itthon sem áll le, Rea bármikor szívesen fogad újabb kívánságokat.

“Ami nekem nagyon fontos az az, hogy minden tárgy amit csinálok egy tudatos döntés legyen a vásárló részéről. Legyen valami olyan benne, ami miatt azt ő teljesen sajátjának érzi. Fontos, hogy az Ő és Én közös dolgunk legyen. Ez ebben a sorozatban teljesen megvan.”

// /

Dóra munkáit Instagram és Behance-oldalán is követni tudjátok.

Fotók: Kövér Dóra Rea, Kranicz Richard, Matos Gergő

Szerző: Kádi Vivien