Határtalan design – A kiállítás legjobb ülőkéi

A Határtalan Design kiállításon idén is számos ország alkotói mutatták be alkotásaikat, többek között cseh, francia, lengyel, magyar, német, portugál és svájci designerek. A cikkben górcső alá kerülő ülőkék alkotói viszont egytől egyig hazai tervezők, név szerint Balassa Dorottya, Dobor Réka és Kádár Viktor.

Balassa Dorottya: Tripusz

A Tripusz eredetileg egy háromlábú állványt jelent, melyet az ókorban fogadalmi ajándékként, oltárként, költői és atlétikai versenyek díjaként ismertek. Dorottya ülőkéje nem véletlenül alapszik a háromszög geometriájára, amelynek konstrukciója egyszerre törékeny és stabil, mivel a ránehezedő súlyt használja a működéséhez. Két verzió készült belőle egy plexi, ami élesebb formájú, illetve egy fa, aminek gitárpengetőhöz hasonló íve van. A plexi sárga színe miatt ódon karaktert kölcsönöz a tárgynak, míg a fa világos pasztell színe tisztaságot sugároz.

Dobor Réka: Merino

A Merino egy ülőkepáros, ami bemutatja, hogy az ugyanazon alapra épített elemek megváltoztatásával különböző karakterű tárgyakat lehet létrehozni. Bár mindkettőnél egy spulni karakterjegyei lelhetőek fel, a gombostű lábakkal rendelkező és gépcérnával körbetekert verzió ridegebb, komolyabb, letisztultabb hatást kölcsönöz, mint a fonalgombolyag, amely kötőtűre emlékeztető lábaival lágyabb, puhább, játékosabb hatást kelt.

Kádár Viktor: Meta

Maga a koncepció az átmenet fázisából eredeztethető: a leülés által létrejön a tartós tevékenység lehetősége, ami az állandóság megteremtésének és fenntartásának az eszköze. „Ennek megértésével lehetőséget kaptam arra, hogy újjáépítsem a fogalmat, ami egy tárgyban testesül meg.” A változás és az ahhoz való állandó adaptáció létrehozza az átmenet fázisát, amellyel a Meta fenttartja az ülés dinamikusságát, így a tökéletes ülőhely megtalálása a tökéletlenség között hozza létre a „metamorfózis” érzését.

// /

A kiállítás június 23-ig még megtekinthető, bővebb információt ITT találtok.

Szerző: Szabó Ádám