MOME After: Lődi Virág, az FKSE elnöke


Lődi Virág 2016-ban végzett design- és vizuálisművészet-tanár szakon, volt már médiaművész, kurátor, kutató és kiállításdesigner. Jelenleg a Képzőművészeti Egyetem DLA hallgatója, tanít a Budai Rajziskolában és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának (FKSE) elnöke.


Jelenlegi hivatásához korántsem vezetett egyenesen az út: designkultúra BA diplomája után a mesterképzést már média design szakon kezdte, ahol nemcsak elmélyült a design praxisában, hanem bevallotta magának végérvényesen: nem az elmélet, de nem is az alkalmazott művészi státusz vonzza, hanem a hazai kulturális mező felépítése érdekli, illetve az, hogy milyen cselekvési lehetőségek vannak ebben a politikai-társadalmi keretrendszerben.

Kalandos életutadra tekintettel talán nem veszed zokon, ha megkérdezem: jelenleg mi a fő „csapásirány”?

A Képzőművészeti Egyetemen vagyok DLA hallgató, úgy tűnik, ilyen kutatásalapú „művészetcsinálással” fogok foglalkozni, ahogy eddig is próbálkoztam, és maradt a pedagógiai kérdések iránti elköteleződés. Egyébként három éve tanítok a Budai Rajziskolában, és most már kezdek abba is belerázódni.

A sok irányváltás közepette hogyan kerültél az FKSE-hez?

2012 környékén úgy éreztem, hogy a Stúdió központi szerepet vállal abban, hogy az aktivista mozgolódások és a kulturális ellenállás csirái megjelenjenek. Ezért kezdtem el gyakrabban odajárni. Egészen sokáig nem felvételiztem, de ha jól emlékszem kb. három éve az akkori vezetőségből többen rám szóltak, hogy legyek már tag, mivel elég aktív voltam, és az aktív ember mindig hiánycikk. Felvételiztem és felvettek; fél évvel később pedig behívtak vezetőségi tagnak.

Mennyire tud aktív lenni a vezetőség és a tagság egy nonprofit egyesületnél?

A vezetőség lelkesedése, teherbírása hullámzó, nyilván azért, mert mindenki a munkája, a tanulmányai, a saját élete mellett dolgozik a Stúdióban, és természetes, hogy nem mindig teheti meg az ember, hogy önkéntes alapon annyit dolgozzon, amennyit amúgy megkíván egy ilyen rendszer működtetése.

Mit takar pontosan az elnöki pozíció? Milyen feladatai vannak az elnöknek?

Biztos volt olyan időszak a stúdió életében, amikor elnöknek lenni nagyobb presztízs volt, és némi plusz juttatás is járt vele. Ez a kultúrafinanszírozás keserveiből fakadóan a kétezres évektől megszűnt, a presztízs értéke is változott. Mivel nonprofit intézmény vagyunk, az elnöknek vannak bizonyos praktikus, adminisztratív feladatai. Ebben a szerepkörben az ember találkozik számos olyan hétköznapi problémával, amivel persze minden nonprofit szervezet küzd. A munkán keresztül közvetlenül érintkezünk a mai magyar kulturális intézményrendszer állapotával, kríziseivel és nehézségeivel.

És mik a kevésbé praktikus feladatok?

Elnökként például feladatomnak tartom, hogy a csapatot koordináljam, jó hangulatot teremtsek, megpróbáljak jó viszonyt fenntartani a tagság és a vezetőség között, és tartsam a lelket a gyakran önkizsákmányoló önkéntesekben. Illetve fontos feladatom lenne az is, hogy kifelé szépítsem a dolgokat…

Az aktív tagok inkább senior vagy a junior kategóriából kerül ki?

Szerintem fele-fele. Ez egy szomorú arány, mivel mutatja az utánpótlás hiányát. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az új generáció nem érzi, hogy egy ilyen struktúra mennyi lehetőséget rejt.

Mi ennek az oka?

Pályakezdő művészként nagyon nehéz előre felmérni, milyen úton lehet bekerülni a művészeti életbe. Bizonyára sokaknak vannak illúziói. A Stúdió nekik tudna segíteni, mivel szuper háttérintézmény vagyunk pályázatokhoz, van egy saját aktívan működő galériaterünk, és még mindig eléggé függetlenek vagyunk az állami kultúrafinanszírozástól. Lehet, hogy az egyetem befejeztével (és alatt) az ember számos olyan nehézséggel találja szembe magát – a napi szintű költségektől, a lehetetlenül magas albérletárakig –, hogy egy egyesülethez csatlakozni, abban tevékeny önkéntes szerepet vállalni nem tűnik adekvát lépésnek.

Említetted, hogy fontosnak tartod a művészeti eszköztár beépítését a társadalomformálásba. Az FKSE hogyan lát el társadalomformáló funkciókat?

A Stúdió esetében ez például a demokratikus működésmódban érhető tetten. Ilyen szempontból egy szellemi műhelyre hasonlítunk leginkább. A jelenlegi vezetőség szeretné erősíteni ezt az irányt, fontosnak tartjuk, hogy az olyan alapfunkciók ellátása mellett, mint a galériatér fenntartása, a művészek érvényesülésének segítése, mutassuk meg azt is, milyen egy közösségi munkával létrehozott és fenntartott intézményi tér. Emellett a Stúdió és a hozzá hasonló intézmények elsődleges feladata, hogy azokat a fiatal művészeket, akik nem rendelkeznek olyan kulturális és társadalmi tőkével, hogy az adott közegben otthonosan tudjanak mozogni, befogadja és kvázi baráti alapon integrálja.

Az FKSE meglehetősen nagy múltra visszatekintő intézmény. A Kádár-korszak első pár évében alapították (1958) és komolyan függött a pártállam kulturális vezetésétől. Reflektál erre az örökségre a mai Stúdió?

Nem csak hogy reflektálunk, de minden nap érezzük a súlyát. A tavalyi évben évforduló volt (60 éves), így kiemelten sokat foglalkoztunk a múltunkkal. Szenteltünk neki egy kiállítást, amely a Szalon – A jövőt végképp eltörölni címet viselte, nyilvánvalóan eléggé önironikusan. Ekkor főleg a rendszerváltást követő strukturális változásokra fókuszáltunk. Többek között arra, hogyan változott a Stúdió szerepe, hogyan vált egyesületté, valamint arra a lényegi változásra, hogy míg az államszocializmusban a tagok szociális juttatásokat is kaptak, mára az ő feladatuk lett az egyesület fenntartása.

Kiknek a jelentkezését várjátok, és mikor van tagfelvételi időszak a Stúdióban?

Olyan elméleti szakembereket és alkotóművészeket várunk, akik érdeklődnek az ilyen formában működő kulturális munka iránt, és szeretnének a Stúdió közösségéhez tartozni. Velünk párhuzamosan működik két másik hasonló intézmény a FISE (Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület) és az FFS (Fiatal Fotográfusok Stúdiója).

// /

A cikkben szereplő képek az OSA Archívumban nemrég nyílt Balra át, Jobbra át című kiállítás részletei, amin Lődi Virág kiállítádesignerként dolgozott.

A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagfelvétel november nyolcadikán zárul, a jelentkezés részleteit ITT találjátok.

Fotók: portré – Varju Tóth Balázs, esmény – Végel Dániel

FKSE vezetőség: Fusz Mátyás, Hitka Lili, Horváth Gideon, Kristóf Gábor, Oth Viktória, Őze Eszter, Salamon Júlia, Süveges Rita, Varju Tóth Balázs, Zsámboki Miklós, Lendeczki Kinga

Szerző: Őze Sándor