Jogos kérdések a design világában
Milyen jogi szempontokra érdemes odafigyelnie egy designernek, akár designer hallgatónak, amikor márkát épít? A jog és annak világa átszövi mindennapjainkat; valamennyi területen kardinális jelentőségű, hogy tájékozódjunk a lehetőségeinkről és megismerkedjünk olyan terminusokkal, melyek egy tervező életében felmerülhetnek jogi vonatkozásban. Tekintsünk át néhányat!
Alapfogalmak
Szellemi tulajdon
A szellemi tulajdon és annak védelme az első szempont, két nagy szegmensét különítik el a szakemberek: külön területet fednek le a szerzői jogok, valamint az iparvédelmi jogok. Aszellemi tulajdon alatt az alakotó elme szüleményeit értjük, ide sorolható a találmány, az irodalmi- és művészeti alkotások és a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák. A célja, hogy erkölcsi és jogi védelmet, továbbá anyagi elismerést biztosítson.[1] Az iparvédelmi jog a polgári jog részterülete, melyekhez többek között a használati minták, designok (formatervezési minták) is tartoznak.[2]
Találmány, szabadalom, oltalom?
A találmány egy termékre és vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldás. Az azon fenálló jogi oltalmat nevezzük szabadalomnak vagy szabadalmi oltalomnak. Fontos, hogy valamennyi esetben meghatározott földrajzi területen érvényes és húsz évre szól, majd közkinccsé válik. A korábban említett használati minta viszont mindössze egy tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldást jelent, így a használatminta-oltalom az új, szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő megoldásoknak biztosít jogi oltalmat, meghatározott földrajzi területre és 10 évre szól a védelem, majd mint az először említett kategória esetében, közkinccsé válik. A formatervezésiminta-oltalom esete a formatervezési minta védelme, mely egy termék egészének vagy részének elsődlegesen esztétikai megjelenését jelenti. Az oltalom adott földrajzi területen öt évre szól, négy alkalommal hosszabbítható, majd a lejárta, vagy a maximális hosszabbítás után legfeljebb 25 év múlva közkinccsé válik.
Védjegy és annak védelme
A védjegy lajstromozott megjelölés, egyértelműen és pontosan ábrázolható, mely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására szolgál, célja mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetés.[3] Segíti a temékek és kereskedelem világában a tájékozódást, ezért védelme kifejezetten fontos. A védjegy, mint megjelölés számos formában létezik, ide tartozik a logó, szó, betű szám, mint a személynevek, vagy a jelmondatok. Egy szuper logó vagy márkanév segít kitűnni a tervezőnek/márkának, továbbá a potenciális fogyasztóknak megkönnyíti a tájékozódást a túltelített piacon, ahol a versengés folyamatos, elsősorban a figyelemért.
Önkéntes műnyilvántartás
Az önkéntes műnyilvántartás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett nyilvántartás, mely elsősorban olyan esetekben nyújt segítséget, amikor egy-egy művön nincs feltűntetve a szerző konkrét személye. Alapvetően természetesen a szerzői jogi védelem azt illeti, aki az adott művet megalkotta, vagyis a szerzőt. Olyan esetben azonban eltérhet a szerzői jog birtoklásának joga, mikor egy tervező egy cégnek, stúdiónak tervez és az sem mellékes, hogy milyen típusú a munkaviszonya, hiszen megbízásos szerződés, vagy általános alkalmazotti munkaviszony során is eltérhetnek a feltételek.
Ötlet?
Felmerülhet a kérdés, hogy önmagában egy ötlet, mely még nem kész termék vagy művészeti alkotás, milyen eljárással védhető meg. A rossz hír az, hogy önmagában egy ötlet nem jogosult az oltalmi védelemre, így érdemes körültekintően eljárni annak nyilvános publikálásával – a különböző social media felületeken történő közzétételével –, valamint az ötletünk élőbeszéd során való említésével. Természetesen valamennyi ötlet kidolgozva és megvalósítva már alkalmas lehet, hogy szerzői jogi védelemben vagy iparvédelmi oltalomban részesüljön. Abban az esetben, ha az ötlet egyéni, egyedi alkotásban megvalósul, akkor szerzői jogi védelemben automatikusan részesül, így annak esetében külön kérvény, valamint eljárási procedúra nem szükséges.
A design és jog talákozása izgalmas szelete az alkotói és a jogi világ találkozásának. A designerekek érdemes tájékozódni a szellemi termékeik védelméről, kezdve az ötlettől a megvalósításig, esetleg a márka alapításáig. Számos esetben érdemes felkeresni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapját, például a szerzői jogi kérdések, a védjegy és annak védelme, a szabadalom, az oltalom, vagy éppen az önkéntes műnyilvántartás lehetőségének ügyében. Az SZTNH honlapján a Kiadványok menüpont alatt bizonyos, a szellemi tulajdonhoz, védjegyhez, szabadalomhoz kapcsolódó útmutatások találhatók, melyek PDF formátumban letölthetők.
Az első blokkban olyan terminusokat tekintettünk át, melyek már a hallgatói évek alatt fontosak lehetnek, a továbbiakban azonban a social media területével kapcsolatos, elsőre leginkább felmerülő fogalmakat említük a továbbiakban.
Social Media
A közösségi média legkülönbözőbb platformjait nap mint nap használjuk, megosztunk és fogyasztunk tartalmakat, ezáltal „prosumer” (consumer+producer) felhasználóként a részeseivé válunk. A tudatos és átgondolt médiahasználat ellenére bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor szakértői segítségre szorulhat. Az internetes jogsértések számos formában megjelennek, melyek érinthetik a szerzői jogot vagy akár a személyiségi jogot, mint például a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom esete vagy éppen az adathalászat.
Manapság már nem ördögtől való tevékenység, sőt szinte elengedhetetlen, hogy egy designer az általa választott platformokon vizuális vagy/és textuális tartalommal kommunikál az internet különböző csatornáin keresztül a követőivel és potenciális követőivel. Nézzük meg, hogy a kommunikáció során mire érdemes odafigyelni!
Vízjel a képen
Gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon csak azt a vizuális tartalmat védi-e szerzői jog, melyen vízjel található. Természetesen nem, hiszen vízjellel vagy anélkül egyaránt érvényesülnek a kizárólagos szerzői jogok.
Szerzői jogok megsértése
A közösségi médiában megosztott ötletek,
kész alkotások könnyedén áldozatául eshetnek jogsértésnek. Korábban az oltalmak kapcsán áttekintettük azokat a
lehetőségeket, melyek jogi védelmet nyújtanak az egyéni-eredeti, megvalósult,
különböző nemű alkotásoknak, így a nyilvános publikálás előtt érdemes
tájékozódni az egyéni-eredeti alkotás jogi védelméről.
Jogérvényesítési eszközök
Mit tehetünk, ha jogsértés áldozatai lettünk? Természetesen számos lehetőség áll rendelkezésre. Ha egy közösségi média platformon észleljük a problémát, akkor érdemes az adott szolgáltatóval kapcsolatba lépni, de fordulhatunk a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgáltatásához is. Az NMHH 2018-ban indította el az Internet Hotline című jogsegélyszolgálatát, melynek keretében az interneten történő jogsértések ellen nyújtanak segítséget. Érdemes őket keresni! Súlyosabb szerzői jogi vonatkozású jogsértés esetén a magyar jogrendszerben bűntető jogi felelősségvonás szintén lehetséges, a peren kívüli megegyezés vagy a polgári jogi eljárás mellett.
Reklámjog/reklám
Természetesen, amikor már egy tervező akár saját vállalkozással rendelkezik, akkor felmerülhetnek a különböző marketingeszközök kicsiny háztárának lehetőségei, azáltal pedig a reklám tevékenységgel kapcsolatos szabályozások. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól, valamint a reklám fogalmáról a 2008. évi XLVIII. törvény [5] ad támpontot. Akár már egy üzenet, melyben a vállakozás neve vagy egyéb, a megkülönböztetés funkcióját betöltő bármilyen jelölés minősülhet reklámnak.
A tanácsunk az, hogy a közösségi médiában nyilvánosság számára hozzáférhető tartalommegosztást designer hallgatóként érdemes körültekintően és a jogi keretek ismeretében végezni.
[1] „A szellemitulajdon-védelem szabályrendszere a polgári jog egyik területeként kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára.” – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
[2] A hatályos szerzői jogi szabályozásról elérhető a 1999. évi LXXVI. törvény a Nemzeti Jogszabálytárban.
[3] „A védjegy jogosultja számára tíz évre kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosít. A védjegyoltalom korlátlan alkalommal megújítható 10-10 éves időtartamokra.” – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
[4] A hatályos reklámtörvény szövege elérhető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0800048.TV
A szerző az ELTE Állam és Jogtudományi Karának, valamint a MOME Designelmélet MA szakának hallgatója.
