Morrison, Winehouse, Cobain és a roncsolás szépsége
Híres énekesek és rejtélyes halálesetek. A 27-esek Klubjának zenészei számos generációnak kínáltak azonosulási pontokat, és nevük nemcsak munkájukkal forrt egybe, de egy korszak életérzését is magukban hordozzák. Mégis miképpen lehetséges megragadni ezeknek a legendás karaktereknek az esszenciáját? A következőkben Csóka Lola mesél Club27-es munkájáról.
Honnan jött a kiadvány ötlete?
Egy kiadványtervezési feladat alkalmával döntöttem a zenész/zenekar mint téma mellett. Pont akkoriban olvastam Kurt Cobain naplóit, és a feladat évében hunyt el Mac Miller is, úgyhogy a 27-es klub témája eléggé felmelegedett a tervezést megelőzően.
Miképpen formáltad sajátoddá a témát?
Végül úgy döntöttem, hogy nem egy zenészt vagy zenekart dolgozok fel, hanem az egész 27-es klubot. A megvalósult kiadványba 3 művész került be közülük, akiknek a stílusa elég messze áll egymástól. A végeredmény 84 oldal lett az eredetileg elképzelt 16 helyett – teljes „overkill” a kiadott feladatra nézve. Ez vált a szerelemprojektemmé.
Mesélnél a tervezési folyamatról?
Amikor megkaptuk a feladatot, egy hétig semmit sem voltam képes kipréselni az agyamból. Emlékszem, a harmadik konzultáció előtt jutott eszembe Kurt Cobain, de tudtam, hogy egy pusztán róla készült minikiadvány nem lesz éppen a munkásságom csúcspontja. Tudtam azt is, hogy ha nem csinálok valamit az elkészült papírhalmazzal, összefűzött lapoknál semmi többet nem fog jelenteni számomra. Ekkor jutott eszembe az, hogy Cobain fejbelőtte magát, és arra gondoltam, hogy át kéne lőni a kiadványt. Itt megfogant az ötlete annak, hogy nem csupán egy zenészről fog szólni, hanem a 27-es klubról, és mindegyikük “fejezete” olyan módon lesz roncsolva, ahogyan életüket vesztették.
És innen már nem volt megállás…
Tényleg nem! Végül csak azért redukáltam a kört Jim Morrisonra, Amy Winehouse-ra és Kurt Cobainra, mert rettenetesen szorított az idő. Az ő stílusuk elég távol áll egymástól és különböző dolgok vezettek a halálukhoz. Mindenesetre semmiképpen sem tekintem befejezettnek ezt a projektet – sőt!
A zenén kívül milyen területekről merítesz inspirációt?
Ami az inspirációt illeti, amióta a grafika érdekel, az interaktív design a szívem csücske. A száraz médiumok, illetve a szoros keretek egyenesen taszítanak. Muszáj valami pluszt adni az alkotáshoz, hogy az a mai vizuális ingerekkel túltelített világban kitűnjön.
Milyen – nem szokványos – technikai megoldásokat alkalmaztál a kiadványnál?
Rettenetesen sok kézfogás-barter-szívesség előzte meg a kivitelezést, de ez egy abszolút autonóm projekt. Egy belvárosi lőtéren kaptam lehetőséget, hogy átlőjem Kurt fejezetét, Amy Winehouse-ét nemes egyszerűséggel tisztaszeszben, majd vodkában áztattam egy hétig, Morrison oldalaira pedig egy gyógyszerészhallgató barátom segítségével, külön erre a célra készült, olyan gyógyszertörmeléket ragasztottam, aminek a kémiai összetétele a lehető legközelebb áll a heroinéhoz.
Vannak további terveid a kiadvánnyal?
Ebből a kiadványból szeretnék egy lexikont készíteni egyszer, amiben az összes 27 évesen elhunyt zenészt feldolgozom, hatalmas kutatással és hiteles információkkal az életükről. Úgy gondolom, ha elkészül, akkor sokakhoz tud majd szólni, addig viszont marad az én saját megszállottságom.
// /
A Club27 többek között a XVII. Arany Rajszög Kiállításon szerepelt.
A projektvezető tanár Boskovitz Oscar (MOME) volt.
A munkákról készült képeket Kránicz Richárd készítette.
Lola Instagramjai: ITT és ITT!
