Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj ’19/20
Nyolc fiatal tervező, designteoretikus vehetett részt 2019-ben a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj féléves programjában. Megnéztük, hogy ez idő alatt mire jutottak az ösztöndíjasok, és az is kiderül, kikkel folytatódik a program 2020-ban!
A több mint harminc éve működő Ösztöndíjprogram évente újabb és újabb, izgalmas, innovatív designprojektek és kísérletek megvalósítására nyújt lehetőséget a 35 évnél fiatalabb hazai alkotók számára.
Az ösztöndíj során a pályázók megvalósíthatják önállóan kialakított, illetve gyártói együttműködéssel kidolgozott szakmai programjaikat. A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az ösztöndíjasok munkáit bemutató, március végére tervezett kiállítás elmaradt. Ezt az eseményt egy nívós katalógus pótolja, amely ITT érhető el teljes egészében. Ebből szemléztünk.
Fogarasi Demeter: Biokompozit bútorok
„Fogarasi Demeter egy olyan hazai vállalkozással fogott össze új székkollekciója megtervezése során, mely a PLA néven ismert lebomló műanyag felhasználási módjaival kísérletezik. A tervező célja egy olyan, műszaki alapokon nyugvó, a hagyományos ipari formatervezés szempontrendszere mentén kifejlesztett, lehetőleg sorozatgyártásra alkalmas szék megalkotása volt, amely kortalan eleganciájának köszönhetően bármilyen enteriőrben megállja a helyét, ugyanakkor egyedi karaktere és anyaghasználata révén versenytársaitól jól megkülönböztethető.”
Lévai Zsófia: ROMP – Kiterjesztett érzékelés interaktív játéktérben
„A ROMP projekt létrehozásával Lévai Zsófia a kutatás elméleti síkját elhagyva egy olyan interaktív kollekció megalkotására vállalkozott, mely viselőit visszacsalogatja az offline térbe, és az online keretek között megszokott kódokat átültetve a valóságba, új típusú kapcsolatteremtési módokat alakít ki. Kollekciója egy öt különböző sálból álló tárgyegyüttes, melynek egyes darabjai képesek viselőjük mozdulatainak értelmezésére, valamint egy hálózatra kapcsolódnak egy speciális szerveren keresztül. A sálak a hulláminterferencia elvén működve képesek az egymással való kommunikációra, ezáltal megteremtve az első kapcsolatot két különböző sál viselője között – a többi már rajtunk múlik.”
Mayer Kitti: A Design Center. A hazai design intézményrendszere 1975 és 1991 között
„Mayer Kitti arra tett kísérletet, hogy a számos felmerülő nehézség és akadály – többek között az elmúlt több mint negyed évszázad, a hiányos dokumentáció és az azóta számos átalakuláson keresztülment intézményrendszer – ellenére rendszerezi és keretbe foglalja a Design Center felépítését és működését. Korabeli kiadványok, az egykori munkatársakkal készített interjúk, valamint a Design Center utódintézményeinek archívumaiban történt kutatásainak eredménye egy olyan tanulmány lett, mely átfogó képet ad az intézmény korabeli tevékenységéről.”
Oravecz Júlia: Living. Design és társadalmi innováció az élhető és megfizethető mikrolakásokért
„Oravecz Júlia arre kereste a választ, hogy a kislakásokhoz kapcsolódó tervezői feladatok milyen szakmai és etikai kérdéseket vetnek fel, és hogy ezekre milyen válaszok adhatók speciálisan a hazai formaés építésztervezők körében. Szerteágazó kutatásának eredményeit egy infografikákkal gazdagított kiadvány, egy konferencia, valamint egy workshop formájában jelenítette meg.”
Szalai Veronika: KUBUS 2.0
„Szalai Veronika egy olyan játéktípus kifejlesztését tűzte ki célul ösztöndíjprogramja keretében, amely nem egyszerűen egy fizikai elemekből építkező konstrukciós játék, hanem olyan, megfoghatatlan tényezők is fontos szerepet játszanak benne, mint a felhasználó fantáziája, a fény, vagy éppen a tükröződések.”
Temesi Apol: Raw Fiction – GEO
„Temesi Apol célja egy olyan akusztikai panel megalkotása volt, amelyben az ipari gyapjúhulladék – saját anyagfejlesztésének lépéseit követve – olyan moduláris akusztikai panelekké alakul, melyek a belső terek egyszerre esztétikus és funkcióval bíró kiegészítőivé válnak.”
Veres-Veszprémi Lili: Nesting
„Veres-Veszprémi Lili néhány Magyarországon fészkelő, veszélyeztetett és csökkenő állományú madárfajra kívánja felhívni a figyelmet egy olyan egyedi mintakollekció segítségével, melynek minden tagja egy-egy fajt jelenít meg különböző rajzokon, változó léptékekkel, többféle felhasználásra lehetőséget adva: a lakástextiltől a tapétáig, az otthoni viselettől a papíráruig.”
Zalavári Fruzsina: Vonal materiál – Divatékszer porcelánul
„Zalavári Fruzsina ékszereinek fő inspirációja és kutatási előzménye a rétegződés jelenségéből származik. A rétegek egymásra rakódásának folyamatából adódó minta és a külső hatások általi torzítás együttese jellegzetes rajzolatot ad: ez a természet vagy ember által megváltoztatott anyag-kép a kollekció vizuális origója. A projekt egyik fő célja a porcelán alapanyagból létrehozott sajátos karakterű matéria felhasználása.”
A 2020-as ösztöndíjasok pedig az alábbi pályamunkákkal kerültek be az idei programba:
Góg Angéla neve megkerülhetetlen a food design rajongók számára. A formatervező nyertes pályamunkájában – amely a Laska nevet viseli – egy száraztészta határozó és az elkészítéshez szükséges tárgyegyüttes tervezése a cél. A tésztahatározó a Magyarországon megtalálható száraztészták típusait, rendszerezését és az azokról szóló történeteket és emlékeket mutatja be, míg a tárgyegyüttes a sodrófától a tésztaszárítás fázisáig szükséges eszközöket foglalja magába.
Veres Adrienn építészként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, eindhoveni szakmai gyakorlata során pedig a műanyag újrahasznosítás elhivatott rajongója lett. Az open source gépeiről híressé vált holland Precious Plastic szervezet ma már globális mozgalommá fejlődött. Az építész célja egy többfunkciós bútor(család) létrehozása újrahasznosított műanyagból. A tervezésnél szempont számára, hogy a bútor más anyag bevonása nélkül jöjjön létre és egyszerű csomópontokat használjon, melyek elkészítése akár házilag is megoldható. A bútortervben bemutatott félipari hőpréssel előállított műanyagtáblák alternatívaként szolgálhatnak a bútorgyártásban.
Szintén az újrahasznosítás jegyében Tóth Ádám olyan sorolható belsőépítészeti stuktúrák tervével nyerte el a zsűri bizalmát, melynek csomópontjai műanyag hulladékból, összekötő elemei pedig falécekből állnak. A felnőtteknek szánt építőjáték célja, hogy kísérletet tegyen arra, hogy a társadalom által termelt műanyag hulladékot építőelemekké transzformálja. Az összerakáshoz lesznek javasolt konstrukciók, de egyéb formáció is létrehozható. Az alkotói szabadság élményén keresztül így a felhasználó szemléletformálása is megvalósulhat.
Veres-Veszprémi Lili 2019-ben is ösztöndíjas volt minta- és textiltervezéssel, idén azonban egy eltérő technikára fókuszál új projektjében. A textiltervező Savage Garden (Vadkert) című pályázata a kilim szőnyeg technikai és formai-strukturális adottságaira építve kíván egy öt darabos kortárs szőnyegkollekciót elkészíteni, mely kitágítja a műfaj adta kereteket és kompozíciós sémákat. A kollekció témája a természet tapasztalata, amelyben nem csak az idill és a harmónia, hanem a spontaneitás és a vadság is szerepet játszik.
A Perceptual Thinkers alternatív öltözékkollekció alkotója, Szalkai Dániel évek óta elhivatottan foglalkozik az autizmus jelenségének részletes vizsgálatával. Pályázatában a Sensorism – generatív technológiák fejlesztése szerint az autizmus jelenségére adott válaszai, koncepciói – a ’design for all’ ideának megfelelően – senkit nem zárnak majd ki a használatból.
Andrási Edina, alkalmazott grafika és szilikátipari formatervező szakirányon végzett a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, majd Pécsett folytatta tanulmányait design- és vizuálisművészet tanár szakon. Edina az utóbbi években végzett anyagkísérletei során kidolgozott egy olyan eljárást, amellyel áttetsző, réteges, nagyméretű porcelán tárgyakat készíthet. Pályázatában azt a célt tűzte ki, hogy megtervezze és kivitelezze a Lumimosa porcelán lámpája prototípusait és csomagolását.
Archetipikus terek címmel Hlatki Dorottya három tapétasorozatot tervez, ahol a grafika tartalmi szempontból is a térhez kapcsolódik. Az építészeti témák talányos módon jelennek meg a kortárs otthonokba illeszkedő illusztrációkon, a tudatalatti folyamatokra reflektálnak, amelyek kontextusában jelentést nyer az otthon fogalma.
Nagy Krisztina 2017 óta dolgozik saját márkáján a Mimikrin, melynek profilja egyedi, kis szériás bőr termékek gyártása, amik az újrahasznosítás jegyében készülnek. A textiltervező és design menedzser a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomázott. Az alkotó vendégággyal rendelkező ülőgarnitúra kárpittervezésével foglalkozik majd a féléves ösztöndíja során a Varkoly Fiai Kft. együttműködő partner feladatkiírása keretében.
Az alkotók hamarosan belevághatnak terveik megvalósításába, melyet a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj szakmai támogatással és fejenként bruttó 1.200 000 Ft ösztöndíjjal támogat.
// /
A projektleírások részletek Osvárt Judit ismertetőjéből.
A kiadvány teljes anyaga ITT érhető el.