Az olasz design szolgálatában – Interjú Kathrin Koflerrel, a bolzanói FabLab vezetőjével
A FabLab Alapítvány mozgalma nem sokkal kevesebb, mint kétezer egységével szinte az egész planétánkra kiterjed. Alapvető törekvése, hogy a FabLabok technológiai eszközeik biztosításával mindenkinek lehetőséget nyújtsanak az innovatív és kreatív önkifejezésre. A FabLab művészek, mérnökök, tudósok, tanulók, amatőrök nyitott közössége és egy olyan műhely, amely egyszerre enged teret játéknak, tanulásnak, kutatásnak és munkavégzésnek.
Erasmuszos szemeszterem helyszínéül Bolzanót választottam, többek között az UNIBZ Egyetem és a vele együttműködő FabLab műhelyeinek kihasználása reményében. Akkor még azt hittem, hogy a sok elmélet után lehetőségem nyílik majd a fabrikálás különféle fortélyainak ellesésére. Noha a félévkezdés napjait a hatvanoldalas biztonsági oktatóanyag megtanulásával töltöttem, a híres műhelyeken mégiscsak kívül rekedtem a vírushelyzet következtében. Hogy miről maradtam le, arról csak a nyílt napra készült videón értesülhettem – azon túl, amit az üvegkalitka ablakán át láthattam, ami előtt naponta elbicikliztem. Kathrin Kofler, a bolzanói FabLab vezetője sem ott, hanem otthonában fogadott, és persze nem személyesen. A következő interjúban egy videóhívás beszélgetését összegzem.
Mitől lesz a FabLab FabLab?
Természetesen kellenek hozzá az alapvető gépek, de legalább olyan fontos, hogy a FabLab kapcsolatot tartson a többivel, kísérletező és kutatókedvű, vállalkozó legyen. Alaptétel a nyitottság, kapcsolatot kell tartania nemzetközi hálózati szinten, hogy a legfrissebb tudást közvetíthesse a helyi közönségének. A network tehát alapvető, mert annak kiépítése nélkül nem tudnánk lépést tartani a világgal, különösen egy maihoz hasonló helyzetben.
Mi jellemzi a BITZ FabLabot és hogyan kapcsolódik a szélesebb hálózathoz?
A BITZ UNIBZ FabLab szakemberek, feltalálók, tanulók, művészek, barkácsolók, kézművesek nyitott műhelye, találkozóhelye, ahol előadásokra, elméleti és gyakorlati foglalkozásokra és prototípusok gyártására kínálunk lehetőséget, eszközöket. Inkább a vállalkozás és innovatív szellemiség, és nem a legújabb technológia egy FabLab elsődleges jellemzője. A FabLabok összetartása, folyamatos eszmecseréje a mozgalom egyik elvárása, működésének értelme. Az egyes FabLabok profilja attól függően változhat, hogy a munkatársak melyik szakterületről, például mérnöki, programozói vagy oktatói ágról érkeznek. Bizonyos FabLabok, ahol pedagógusok dolgoznak, általában a gyerekek oktatására fordítanak inkább figyelmet. A mi FabLabunk a prototípusgyártás, a design színtere.
Hogyan szerveződtetek, hogyan kerültél a FabLab élére?
2018-ban nyitottunk a Museion Modern Művészeti Múzeum és az egyetem közti 350 négyzetméteres helyen. Az UNIBZ Műszaki Karához tartozó minigyár és laboratórium szomszédságában vagyunk, ahol ők robotikát oktatnak, míg mi a hátsó műhelyben dolgozunk, vagy az előtérben tartunk foglalkozásokat, beszélgetéseket. Alkalmazottak csak ketten vagyunk Uwe Federerrel, de számtalan hallgató, amatőr és szakember segít nekünk, mint a karok tanácsadói, továbbá tudományos szakértők, a műhelyek koordinátorai vagy éppen az informatika és a design kar dékánjai. Egyébként meránói vagyok, magam is designt tanultam, azon belül éppen az ipari designra, prototípus-készítésre szakosodtam.
Mesélnél kicsit a kezdetekről?
Eleinte nem tudtuk, hány taggal számolhatunk, egészen mostanáig ingyenesen álltunk az érdeklődők rendelkezésére. A két kísérleti év alatt megértettük, milyen eszközöket szükséges még beszereznünk, hogy minden tervezési területet szolgálni tudjunk – például a design- és informatikahallgatók projektjeinek kivitelezése is nálunk történik. Ma már 850 tagunk van, 60%-ban a lakosság, 40%-ban az UNIBZ hallgatói, akik még mind ingyenesen végezték a bevezető kurzust. Ha újra megnyitunk, már évi 60 euró tagdíjat kérünk, ami még mindig nem nyereség, hanem a műhely fenntartásának feltétele.
Milyen eseményeken vehetnek részt, akik megkeresnek?
15-20 fős iskolás csoportoknak heti 1-2 alkalommal 4 órás műhelyfoglalkozásokat tartunk, hogy az újabb technológiával is megismerkedve majd valamit megépíthessenek. A BITZ oktatóprogramjának részeként haladó kurzusokat is szervezünk speciális szakterületeken, az ismeretterjesztés legnépszerűbb eseményei pedig prezentációk formájában valósulnak meg.
Mivel foglalkoztatok a karantén alatt?
A Design Kar dékánjával, Nitzan Cohennel maszkokat, hozzátartozó vezetékeket, sisakokat készítettünk a helyi kórház és a szanatóriumok részére. Együttműködtünk egy búvárlélegeztető átalakításán is, amit szilikonvezetékkel oldottunk meg. Az S1 SHIELD volt a legsikeresebb, amelyet open-source termékek továbbfejlesztésével egyetlenegy tartós anyagból, polikarbonátból lézer- és vízsugaras vágóval nagy mennyiségben gyártottunk le.
Milyen tanácsot adnál annak, aki ma FabLabot alapítana?
Tájékozódjon a FabLab hálózatban, vegye föl a kapcsolatot azokkal, amelyek a saját lehetőségeihez hasonló helyzetből indultak, és ne féljen belevágni, mert együttműködéssel, kíváncsisággal, kreativitással és elszántsággal akár minimális eszközparkkal is meg tudja tenni az első lépéseket.
// /
