Technoszinesztézia – Covermustra a hazai független elektronikus zenei szférából
A zenéhez rendelt vizualitás értelmezési keret, asszociációs gyújtópont, szimbiotikus együttműködés. Az elektronikus zene viszonylatában különösen erős ez a kapcsolat. Így ha valaki semmit nem tud a magyar kísérleti techno világáról, de szeretné elkezdeni valahol az ismerkedést, nyugodtan bízzon a szemében. Analóg érintettség, digitális flexek és belépő transzcendens – asszociációs térképen az elmúlt két év eddigi szubjektív legjei.
MA’AM: EGMÁ
Kiegyensúlyozott, monokróm, egyszerre természeti és virtuális. A digitális lélek pedig ott lebeg a rideg táj felett, a transzcendens jelzéseként. A trackek feltöltik ezt a teret, dús, gyakran északi népek dalait idéző experimentális vokállal, absztrakt elektronikával, és rituális megtisztulásra hívnak. Harmonikus egységben a zene és a látvány; ezt viszi tovább MA’Am, Lukácsi Liza és Mohácsi Luca alkotóhármasa a következő, novemberben érkező lemezre.
RITUAL ABUSE: POST FUTURE
Súlyos gesztus, ahogy technodémon a fülbe nyúl, meg mintha valahova vissza a kétezres évek rajzfilmekkel és gépes játékokkal átitatott sötétebb tónusú kamaszkorába. A grafika erős felütést ad a hanganyaghoz, nem nagyon lehet kitérni előle, de nem is kell. A zene sötét, zsigerekre ható szintis darkwave hatású, a gyakorlottabbaknak még egész jól táncolható dinamikával. (Artwork: Visual Joska)
OOO: SÍRVERSEK
A hanganyagot tűpontosan vezeti fel az album vizuális része: kísérleti és művészien önkényes, nem ad sok támpontot az ismerős szabályrendszereken belül. Zaklatott szerkezetű, zajos és mindenképpen sötét. Az ellentmondás esztétikája négyszögbe feszítve. (Artwork: Cserna Endre | Tipo: Csocsán Laura)
VA by exiles
Világosabb tónusok derengő fényben, finom, organikusnak ható futurisztikum. Ábrázol, bár nem tudni mit látunk, de az szép és érzékeny. Lehet, hogy mérgező is. Egy absztrakt digitális-realisztikus természeti képződmény, ami az ambient elektronika válogatott 33 darabját képviseli a látható világban. (Artwork: Ultrabianka | Tipo: Csocsán Laura)
FIZIKAL: SÖDERBERG STREET THEORY
Tompán ordító színek, a zine műfaj fénymásolós fekete-fehérjével. Pop artba oltott punkoskodás kellemes látványa. Masszív indusztriált kap mögüle az ember, fémes, csengő-zakatoló hullámvasutazást, pulzáló zajokat, kongó gyárépületek belsejéből. Az első számmal csak haladó szintű fogyasztók indítsák. (Artwork: Daniel Jani)
Az experimentális elektronikát kísérő látványvilág fontos szerepe lehet, hogy a műfaj sajátosságai miatt egyfajta híd funkciót töltsön be. Érzeteken keresztül és emocionálisan rávezessen, kiiktatva a befogadást nehezítő kitérőket, kapaszkodót kínálva az átlagnál nehezebben értelmezhető zenei élményhez. Másfelől a designelemek utalásként működhetnek, korra, technikára, stílusra, megtámogatva így a dallamokat. Ami, ha nem is válik egyértelművé a zenék közt kalandozónak, legalább egy darabig zavarni fogja valami artikulálatlan ismerősség érzése.
// /
