Az evés jövője – A mesterséges lesz a természetes?


Égető kérdés napjainkban, hogy vajon meddig fogja tudni bolygónk a természeti adottságai és forrásai által kiszolgálni társadalmunk mérhetetlen mennyiségű fogyasztási igényeit. Az OFF-Biennále keretei között bemutatott MENÜ imaginaire kiállítás olyan projektek egyvelege, amelyek az étkezés – mint létfontosságú rutincselekvés – jövőjéhez állítanak fel hipotéziseket.


Arvid&Marie: S.A.M. The Symbiotic Autonomous Machine


„A környezetet az élelem megtermelésén keresztül is formáljuk, a környezet pedig az élelem útján formál bennünket – a test és a táj szétbonthatatlan szimbiózisa” – olvashatjuk a kurátori statementet. Az utópisztikus vagy disztópikus alternatívák pedig sokféle megoldást kínálnak. Akár a körforgásos gazdaság ökológiai rendszerekre épülő elvét alapul véve: gyárt, felhasznál, abból újragyárt; akár elhagyva teljesen a természetet, csak a technológiára hagyatkozva. Ha megkóstoljuk a világ különböző városainak szmogját tojáshabként, vagy ha a testünk különböző salakanyagait forgatjuk vissza a növénytermelés folyamataiba, ezek mind-mind rávilágítanak egy azonnali változást igénylő problémára.

Szabó Eszter Ágnes: Manióka Show – Gyökér előrejelzés


Az egyre súlyosabb globális felmelegedés – sok más negatív hatása mellett – az agro-ökológiai zónák eltolódását okozza, ezáltal csökkennek a terméshozamok is. A magyar főzési szokások sztereotípiája, hogy bő zsírban jó minden, hogy kirántva jobbak az ételek és hogy a burgonya jó mindenbe és mindenhez. Azonban a burgonya gazdaságos és fenntartható termesztése egyre rizikósabb. Szabó Eszter Ágnes Manióka Show – Gyökér előrejelzés című 8 perces videójában a magyar konyha hagyományos egytál ételeit gondolja újra egy melegebb éghajlathoz mérten. Ezekbe krumpli helyett maniókát (tápióka) ajánl összetevőnek, ami termelési szempontból majdhogynem a legellenállóbb közismert növény. A mű alapgondolata, hogy a klimatikus viszonyok miatt rövid időn belül teljesen át fognak alakulni a hagyományos étkezési és termelési szokásaink: a jelenlegi étrendünk meghatározó alapanyagai teljesen le fognak cserélődni és elképzelhető, hogy csak ünnepnapokon fogunk tudni paprikás krumplit enni.

Gerard Ortín Castellví: Future Foods


A természet erőforrásai azonban végesek. Kénytelenek leszünk a még kiaknázatlan, ezelőtt fel sem merülő forrásokat felhasználni: például a levegőt. A Solar Foods nevű finn cég ígérete szerint nemsokára képesek leszünk levegőből nagy mennyiségű fehérjét előállítani. Gerard Ortín Castellví Future Foods című 21 perces kisfilmjében egy telefonbeszélgetés során ennek az előállításnak a menetét taglalja a cég vezetője, miközben egy angliai fröccsöntőüzem belsejét látjuk, ahol filmes élelmiszerkellékeket gyártanak műanyagból. Ez a párhuzam végképp eltaszít a „természettől” mint fogalomtól és jelenségtől. Míg eddig a természetes dolgok hívei voltunk inkább, idővel minden, ami mesterséges, az lesz a jó választás. A futuro- fehérje lehetővé tenné, hogy ne csapoljuk tovább a környezetet és az állati fogyasztás etikai terhétől is megszabadítana.

A kiállítás alapján egy biztos: a közlejövő kihívásaival szembesülve teljesen átértékelődhet a tervezők praxisa is. Míg eddig a már megtermelt élelem volt a tervezési folyamat kiindulópontja, ma már magára a megtermelésre kell, hogy fókuszáljanak.

Center for Genomic Gastronomy: Szmogkóstoló


// /

A „MENÜ imaginaire – Mit (t)eszel, ha az erőforrások végesek?” című kiállítás május 30-ig tekinthető meg a Culinary Institute of Europe épületében (1085 Budapest, Kőfaragó u. 13.).

A program az OFF Biennálé része.

Kurátorok: BÜRO imaginaire (Szalipszki Judit és Tüdős Anna)

Nyitókép: részlet Hódi Csilla „Matangó bár” című munkájából

Kiállításfotók: Bíró Dávid / zárókép: Tóth Dávid

Szerző: Huszár Zsanett