Életre keltett adatok – Interjú Minkó Mihály adatvizualizációs szakértővel
Van, akinek a gyártósorok teljesítménye vagy az írók születési dátuma csak egy szám, és van, aki ezeket az adatokat összegyűjti, rendszerezi, így olyan összefüggésekre bukkanhat, melyek segítik a múlt eseményeinek megértését vagy akár a jövőtervezést. A száraz adatok az adatvizualizáció és a hálózattudomány segítésével életre kelthetők, ráadásul változatosabban használhatóak, mint gondolnánk. Minkó Mihállyal, a MOME Open adatvizualizációs tanfolyamának vezetőjével beszélgettünk a piaci igényekről, a szakterület fejlődéséről, valamint arról, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy ideális jelentkezőnek.
Az új üzleti érték az adat. Manapság már az adatokból „derivált” dashboardok (első ránézésre is értelmezhető vizuális felületek) rendszeresen támogatják az üzleti világ döntéseit. A jövő generációjának minden bizonnyal baráti viszonyt kell majd kialakítania az adatokkal, mivel hétköznapi eszköztáruknak egyre gyakrabban lesz része az adatvizualizáció. Ez a kompetencia ugyanakkor gyors karrierépítést tesz lehetővé, olyannyira, hogy a munkaerőpiac már most felszívja a szakembereket, akikből egyelőre a kereslethez képest kevés van.
„Már a tanfolyamok lezárulása előtt érdeklődnek a résztvevők – mint potenciális munkavállalók – munkái iránt. Tehát gyorsan és könnyen lehet munkát találni, ha az ember jól beszél angolul és jó a területen. Adatvizualizációs szakemberként egy kezdő fizetése meghaladja a 400.000 forintos nettó bért, ami elég vonzó.”
Habár egyelőre csak a felnőttoktatás részeként elérhetőek a dashboard és adatvizualizációs tanfolyamok, hosszútávon önálló szak formájában is megjelenhetnek – piaci igény, úgy tűnik, van rá. De kiből lehet jó adatvizualizációs szakember? Az ideális aspiránsnak például nem árt, ha erős vizuális képességei vannak, de a válasz azért nem ennyire egyszerű…
„Mindenképpen szükség van az adatokról való gondolkodáshoz egy módszeres szemléletre, ismerni kell az adattípusokat, az adattárolás formáit, és nyilván jó, ha az ember ismeri azt az eszközt, amivel majd dolgozik. Optimális esetben valamilyen grafikai vagy grafikusi háttérrel rendelkezik a jelölt, ugyanakkor ez egy maximálisan interdiszciplináris terület. Sokat segíthet a komplex adatrendszerek, informatikai struktúrák megértésében, ha van az embernek egy rendszerszerű szemlélete, amit mondjuk egy filozófia szakról vagy bármilyen humán tudományterületről magával hozhat. Nem árt egy alapvető nyitottság, hogy az ember ne szoruljon bele a reáltudományokba. A humán háttér segíthet a téma jobb kontextualizálásában. Az adatvizualizációnak kimondottan az a célja, hogy a feltárt törvényszerűségeket, információkat egyszerűen és érthetően tálalja.”
Az adatvizualizáció tehát korántsem kockáknak való. Ráadásul a big data értelmezése nemcsak a nagyvállalatok számára lehet értékes, hanem más tudományok, például az irodalom területén is új összefüggésekre mutathat rá. Az olyan projektek, mint a Nyugat és a Napkelet folyóiratok hálózatáról szóló adatvizualizáció, melyben Mihálynak kulcsszerepe volt, szemléletváltást érhetnek el az adatvizualizáció megítélésében és integrálhatóságában. A jövőben a nagyvállalati üzleti intelligencia határait átlépve egyre inkább jelentős szerepet kaphat a kultúraközvetítésben is.
// /
A cikkben szereplő képek Maróthy Szilvia és Minkó Mihály közös kutatásából származnak. Az eredményekről Nyugat és Napkelet között: folyóiratok és írók hálózata c. cikkükben számoltak be.
Az Adatvizualizációk Pythonnal tanfolyam leírását INNEN éritek el!
