Építészeti látványtervek a MOME frissdiplomásaitól: a kelenföldi lakóteleptől egy erdőmenti tánckolóniáig
A korábbi évek hagyományához híven idén is bemutatjuk a legújabb építészgeneráció felvetéseit. Kétrészes cikkben ismerhetitek meg a Moholy-Nagy Művészet Egyetemen született mestermunkák látványterveit és koncepcióit. Az első részben a lakhatás kérdései és a közterek rehabilitációja áll a középpontban. Valamennyi munkára jellemző a szociális érzékenység, és egy komplex program megfogalmazása az építészet eszközein keresztül. A kelenföldi lakóteleptől a Széna téren át egészen Sepsiszentgyörgyig jutunk, miközben egy néptáncos lakóközösség és egy rurális labor is megjelenik a válogatásban.
Bús Bianka: A kelenföldi lakótelep revitalizációja
Budapest egyik legnagyobb lakótelepének revitalizációjára vállalkozik Bús Bianka épület- és téregyüttese, amely a panelrengeteg lakóinak életkörülményein kíván javítani azáltal, hogy a köztes tereket valóban használt életterekké alakítja át. A koncepció három elemből áll: a sávházakhoz és a pontházakhoz kapcsolódó pavilonokból, illetve az ezeket közrefogó parkból. „A célom az, hogy új elemek hozzáadásával aktivizáljam a köztereket, lehívjam az embereket a lakásaikból.” – olvashatjuk a tervező kommentárjában. A terv növelné a parkolási lehetőségeket a telepen, ami pedig még fontosabb: co-living és co-working funkciókkal, szolgáltatásokkal gazdagítaná a helyiek életét.
Farkas Flóra: Peremterületek átalakulása
A HÉV vonalán Budapesthez legközelebb eső csomópont Szigetszentmiklós, aminek központjában egy agora kialakítását célozza Farkas Flóra koncepciója. A HÉV-megálló közelében található lakótelep és környéke alkalmas lehet egy új központ kialakítására. A tervező egy olyan, jelenleg kevésbé használt, de jó elhelyezkedésű területben látta meg a lehetőséget, amely elsősorban parkolóként funkcionál, de a kiskereskedelemnek és néhány lakóháznak is helyet biztosít. Ezek a funkciók megmaradnának, miközben új piaccal, kulturális épülettel és co-housing létesítménnyel bővülnének, hogy egy valódi kisvárosi központ jöhessen létre.
Füstös István: Széna tér
Füstös István diplomaterve a budapesti Széna tér újratervezésére és revitalizálására tesz kísérletet. Egy olyan bensőséges hely koncepciója rajzolódik ki a tervekből, amely „meghívja” a környék lakóit a tér használatára, és képes különböző szolgáltatásoknak is otthon biztosítani. A Széna tér így „egyszerre parkja, közösségi tere, és kapuja” lehetne a Vízivárosnak. Az újratervezés első lépése a nemrég még buszok által használt dupla autóút megszüntetése volt, ami által hasznos terület szabadul fel. A terv a régi városfal folytatásaként új falszakaszokkal öleli át a teret, és ezzel a környezettől némileg elszeparált, védett „belvilágot” hoz létre, amiben egy új, többfunkciós eseménytér, „medence” képezheti a középpontot.
Jakabos Júlia: Szociális lakhatás és aktivitás
Jakabos Júlia diplomatervét alapos kutatási munka előzte meg. Szakdolgozatában harminc év lakás- és társadalompolitikájának, illetve szociális intézményrendszerének tükrében vizsgálta a jelenlegi lakhatási válság okait és összefüggéseit. A koncepció a lakásszegénység, hajléktalanság, munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság és társadalmi kirekesztődés viszonyrendszerére reagál, és igyekszik hosszabb távon javítani a lakáshoz jutás gondjain azáltal, hogy egymás mellé rendeli az átmeneti lakhatást és a társadalmi aktivitást. Olyan alternatívát kínál, amiben a lakhatás a foglalkoztatással és az oktatással optimális egységet alkot. A tervezés helyszíne a Teleki téri piaccal átellenben található saroktelek, amely jól integrálható a VIII. kerületi városrészt meghatározó ipari és kereskedelmi intézmények sűrűjébe.
Kubinyi Hanna: Szociális lakhatás és köztér
A tervezés helyszíne egy szmogos, zajos zuglói saroktelek, aminek különlegességét egy kétezres években félbemaradt építkezés maradványai jelentik. Kubinyi Hanna koncepciójában süllyesztett, védett udvar köré felhúzott közösségi ház terei és lakótömbjei jelennek meg. A terv a szociális lakhatásban részesülők társadalmi életét, közösségi tevékenységeit kívánja erősíteni. A közösségi ház terei a lakók és a környékbéliek számára egyaránt nyitottak. Az udvar elmossa a határt a városi tér és az intézmény terei között, ezáltal oldva a lakók elszeparáltságát, miközben a szomszédos házak vonalához igazított, eltérő magasságú lakótömbök biztosítják a közösségi ház védettségét, intimitását.
Rudolf Vince István: Tánc kolónia
Rudolf Vince István szintén a közösségi lakhatás kérdéseivel foglalkozik, de a célcsoportját tekintve eltér a korábbi felvetésektől. Egy néptáncos, népzenész társaságnak tervezett, akik mind egy faluban élnek Miskolc-Tapolca déli lejtőjén az erdő és a város között. A közösség számára kiemelt értéket jelent a kultúra ápolása, tovább örökítése, miközben nemcsak egymással, de a természettel is együtt élnek. A személyes vonatkozású építészeti koncepció a Várhegy alatti elhagyott mészkőbánya kolónia-házait gondolja újra úgy, hogy figyelemmel van a környezetre és az itt élő harminc felnőtt, illetve huszonöt gyerek igényeire. A területen mára már eltűnt épületek helyén új lakóépület és csűr „ad teret az élő hagyománynak.”
Turóczi Áron Mátyás: Rurális labor
A terv egy komplex, több ütemből álló terület-rehabilitációs javaslatot fogalmaz meg a romániai Sepsiszentgyörgyön. Kijelölt területe a várost átszelő folyó mentén található illegális törmeléklerakó, ami jelenleg zárványként ékelődik a folyó és a város közé. Első lépésként egy földtörmelék-műhely telepítése történik meg, amely helyi erőforrásokból, kisiparosokkal, manufaktúrákkal együttműködve üzemel, és legelső feladata a környezetének helyreállítása. A második ütemben az üzem megkezdi a terület tisztítását és az ott található törmelék feldolgozását. A műhely idővel építőanyag-laborral, co-working irodákkal és oktatási egységgel bővül. A harmadik ütemben elkészülnek a lakóépületek, a földszintjeiken vendéglátó egységekkel. Végül egy tankerttel és egy kilátóval bővül a telep, amely egyfajta alternatív köztérként nyitott a város lakói számára is.
// /
A tervek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművész MA szakán készültek.
Bús Bianka mestermunkájának témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Tihanyi Dominika. / Farkas Flóra mestermunkájának témavezetője Marián Balázs, konzulense Takács Ákos. / Füstös István mestermunkájának témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Börzsei Tamás. / Jakabos Júlia mestermunkájának témavezetője Marián Balázs, konzulense U. Nagy Gábor. / Kubinyi Hanna mestermunkájának témavezetője Marián Balázs, konzulense Debreczeni Péter. / Rudolf Vince István mestermunkájának témavezetője Getto Tamás, konzulense Bodonyi Csaba. / Turóczi Áron Mátyás mestermunkájának témavezetője Marián Balázs, konzulense Vass-Eysen Áron.
