Félúton célban – Gonda Soma párját ritkító portfóliója
Túlígérő címsor, de bárhogyan is nézem, valahol ez a lényeg. Pláne egy olyan világban, ahol a grafikai és különböző képalkotó szoftverek demokratizálódása soha nem látott szintre ért. Mindannyian grafikusok, képszerkesztők, marketing szakemberek vagyunk. Ha mást nem, saját életünket és megjelenésünket tervezgetjük. Szóval a grafikusoknak pláne nem könnyű kitűnni a zajból, Gonda Somának – fiatal kora ellenére – mégis sikerül. Ennek a praktikus következménye, hogy nemrég nyerte el a Best of Grafika díjat, amit a MOME ifjú tervezőgrafikusai egy-egy alap- és mesterképzésen tanuló hallgatótársuknak osztanak ki. A kevésbé praktikus vetületét pedig cikkünkben mutatjuk be – Soma legjobb, alapképzésen született munkáiból szemezgettünk.
Szabad kézzel
A hülyebiztos grafikai szoftverek egyfelől csodálatosak, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy egy előre meghatározott keretrendszerben bárki alkotóvá léphessen elő, másfelől a belépési küszöböt – szakmai értelemben – a földszint alá süllyesztik. Felmerül a kérdés, hogy mitől küszöb a küszöb ezek után? Ebben pedig a hazai felsőoktatás rendíthetetlennek látszik: a klasszikus akadémia készségeket ugyanúgy fejleszteni igyekszik, legyen szó anatómiai rajztól, skiccelésről vagy illusztrációról. Ennek létjogosultságáról lehet vitázni, de az biztos, hogy a hétköznapi gyakorlat szerint a grafikusi szakma felaprózódik. Interfész tervező, UX designer, tipográfus, illusztrátor, motion designer – a lista tulajdonképpen hónapról hónapra hosszabb. Gonda Soma portfóliójára pedig éppen ezért üdítő ránézni: a szófordulat legjobb értelmében egyre megy az összes munkája, linómetszettől kezdve kalligráfiáig ugyanazt az érzékeny magabiztosságot sugározza.
Tésztától az atomrobbanásig
Valóságunk egyik alapigazsága, hogy minden változik. Manapság ráadásul elég gyorsan. Ebből következik, hogy ami egyik évben hiányszakma, a rákövetkezőben már lehet, hogy a túlkínálat része. A „kitűnni és kitűnve maradni” tehát aktuális kérdés a grafikusi szakmában, sokak (akár öntudatlanul is) alkotói egót növesztenek, ami belülről indulva kebelez be mindent. Étterem étlapot, kutyakozmetika logót, sörös címkét, képzőművészeti kiállítást. Gonda Soma ehhez képest nem egyféle stílust ismételget, látszólag nem annyi a célja, hogy gondasomás legyen. Projektről projektre másképp közelít témájához, ahhoz az eszközhöz nyúl, amihez éppen kell. Feminin tipográfiához az asztrológiai applikációnál, nyomasztóan szögletes dekonstrukcióhoz a csernobili arculatnál, funky színekhez a World Pasta Day esetében.
Bentről kifelé
A történelem ismétlődése a vizualitás terén is megfigyelhető: újra és újra felbukkannak olyan technikai megoldások, amik kvázi leuralják a formaképzést. A pattintott kőtől kezdve a retró fröccsöntésen át a grafikai szoftverekig bármire gondolhatunk. Az adott időszakok „technológiába vetettsége” ugyanakkor nem egyirányú utca, lehet másképp is, ehhez viszont nem árt éles kérdéseket megfogalmazni. Például olyat, amit Soma szakdolgozatában is boncolgat: Miért érdemes integrálni a sketchbookot akár szakmai, akár személyes rutinunkba? Portfólióját elnézve talán azért, mert a rajzokból és vázlatokból, a befelé forduló értő figyelemből kinőhet valami olyan, ami tényleg más. Friss, kötetlen, változatos.
// /
Soma további munkát Instagram-oldalán éritek el
A tervek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika BA szakán készültek, konzulensei Nagy László, Pálfi György, Kósa Tamás, Ördögh László, Hegyi Béla, Birinyi Tamás, Simon Péter és Vatány Szabolcs voltak
