A szimbólumok ereje – Husz Ágnes megállító kövei
A buddhista teaszertartásokon a vendéglátók fekete kötéllel átkötött ökölnyi köveket, tomeishiket helyeznek el kertjük ösvényein, hogy a helyes útra tereljék az érkezőket. A gesztus azt üzeni, állj meg, gondolkodj, válassz másik utat! Ha valaki figyelmen kívül hagyja a jelzéseket, könnyedén tévútra kerülhet… De miért vonzza az embereket a veszély, ha tudják, hogy a vesztükbe rohannak? Valóban megéri az intő jelekre fittyet hányva mindent ugyanúgy folytatni? Husz Ágnes Tomeishi – Megállító kő c. projektjében ezeket a kollektíven is értelmezhető kérdéseket „fogalmazta újra” műveivel.
„Radikális életmód- és technológiaváltásról az európaiakat éppoly nehéz meggyőzni, mint az argentin marhatartókat, a fogyasztás »kulturális forradalmába« merült kínaiakat, az égetéssel termőföldet növelő afrikai földműveseket, akárcsak a technikai és gazdasági logika szolgálatába szegődött döntéshozókat, a politikai vezetőkről nem is szólva” – írja Tillmann József a Jövő történetei c. tanulmányában. A japánban élő keramikus művész, Husz Ágnes koncepciója sem áll távol ettől a gondolatkörtől. Kerámiáit a buddhista hagyományon alapuló megállító kő inspirálta, ami világunk keveredő jelrendszerében éppúgy érthető, mint egy „Behajtani tilos” tábla. A tiltó attitűdhöz képest ugyanakkor a kő szelíden jelez: ideje megállni, felnézni, végiggondolni, hogy merre tovább.
Az alkotás először Japánban volt látható, a drámai hatást erősítve egy bevásárlóközpont csarnokában függött a vásárlók feje felett, mint egy becsapódni készülő meteorit, vagy ha úgy tetszik, Damoklész – fogyasztói társadalomra lesújtani készülő – kardja. Az installáció aztán egy kis időre a budapesti K.A.S. Galériába költözött, az eredeti alkotás mellett egy „reménysugarakból” szőtt, színes variáció is helyet kapott, de a sorozat magyarországi bemutatására is készültek újabb darabok. Ezek már nem csak az ázsiai kultúrkör perspektívájából bírnak többletjelentéssel, a kockakövek formájában felsejlenek az európai forradalmak és az utcakövekből emelt barikádok emlékei.
Habár egyre több alkotás foglalkozik a fenntarthatósággal, a Föld és az emberiség jövőjének kérdésével, legyen szó fosszilis energiák kiaknázásáról, vízszennyezettségről vagy túlfogyasztásról, Husz Ágnes művei mégsem nevezhető szokványosnak. Nem riogat, nem fokozza a szorongást vagy a tehetetlenséget, egyszerűen inkább gondolkodásra késztet. Kiállításával hidat képez kelet és nyugat között, nem utolsósorban pedig – japános eleganciával – felteszi a kérdést: vajon mire van még szükség, hogy felfigyeljünk a tévútra?
// /
Husz Ágnes további munkáit INNEN éritek el
