A koncepció dimenziói – Tóth Boldizsár tervezőgrafikai portfóliója
„Úgy tekintek a projektjeimre, mint hozzám hasonló, önálló létezőkre, saját akarattal és törvényszerűségekkel.” Tóth Boldizsár komplex és átgondolt tervezőgrafikai portfólióját, az úgynevezett létezőit ez a kettősség teszi izgalmassá. Munkái a konceptualitás és az intuíció találkozásából születnek, de portfóliója nem csupán ettől, hanem tipográfiai és nyomdatechnikai kísérletezéseitől válik kiemelkedővé. Víziói közt lavíroztunk.
A Szabadság híd megvámolása
Boldizsárnál a konceptualitás és intuíció között folyamatosan billeg a mérleg. Igyekszik a klasszikus értelemben vett koncepciókészítést egyetlen markáns alapállítás megfogalmazására redukálni, ezután már sokkal inkább a vízióval foglalkozni. Mély nyomot hagy ez a törekvés a Szabadság híd megvámolása című kiadványában is. A projekt igazi húzóereje egy Boldizsár által írt disztópia, a híd és az egykor hídvámot szedő fizetős házak furcsa kapcsolatáról. A kiadvány annak állít ezzel emléket, hogy a Szabadság híd eredetileg nem volt szabad. Csípős, szarkasztikus humorról árulkodik a történet, mely a közeljövőben benyújtott, a híd lezárásáról és a fizetőházak újbóli megnyitásáról szóló fiktív törvényjavaslat. Az elkészült tartalom a történetmesélés mellett egy újszerű tipográfiai kísérlet is egyben.
GOLF
A GOLF divattervezői kiállításhoz készített katalógusa már nem csupán tipográfiai, de nyomdai kísérletezésnek is a gyümölcse. A tervezést érintő számos akadály közül az egyik legnagyobb kihívásnak az bizonyult, hogy a katalógus megőrizze a divatbemutató arculatának jellegzetes színeit nyomtatott formában is. A projekt másik trükkös része, hogy a kiállítás szigorú költségvetéssel rendelkezett, így nem engedhette meg magának a fényűző nyomdai technikákat. Boldizsár megtalálta az aranyközéputat. Hogy elérje a kívánt esztétikát, saját festéket kevert ki a katalógus nyomtatásához, amivel végül elérte a megfelelő színt. Rábukkant az ideális technikára is, ami teljes mértékben passzolt a kis példányszámú kiadványhoz: magasnyomtatási technikával, fametszéssel hozta létre a kívánt nyomatot.
Tartalom pp. 1-178
Úgy tűnik, Boldizsár számára egyre kevésbé lényegi, hogy a koncepció már első ránézésre visszafejthető legyen egy-egy grafikáján. Saját elmondása szerint fontosabb, hogy „ha érteni nem is értjük, de minden, amit látunk illő, helyes, jó.” Erőteljesen köszön vissza ez az elgondolás a Tartalom pp. 1-178 c. mestermunkáján, mely az elmúlt időszak karanténkörnyezetének egy újszerű bemutatása.
Jorge Luis Borges A babiloni könyvtár című novellájában azt állítja, hogy az univerzum egy könyvtár. Borges alapállítására időszerűen reagál Boldizsár víziója, miszerint a karanténkörnyezetünk, a szobánk a „könyvtárnak” csupán egy apró része. Megállapítása szerint a könyv nem más, mint a való világ tartalomjegyzéke, melyben nemcsak az általában leltárba szedett, hanem az interneten, számítógépen, könyvekben és emlékekben szereplő dolgok is helyet kapnak. Így az elsőre zártnak tűnő karanténkörnyezetről kiderül, hogy valójában térben és időben nyitott keveréke szavaknak, linkeknek, emlékeknek, tárgyaknak. A személyes kiadvány további érdekessége, hogy Boldizsár víziójának szemléltetéséhez saját karanténkörnyezetébe és mindennapjaiba enged bepillantást.
MAKING A BALL
Mi a labda? Levegővel teli tárgy? Talán gömbölyű tárgy? Az amerikai focihoz használt labda például nem illik a definícióba, de a tollaslabda sem. Akkor mégis mi a labda? „Bármi, amivel labda játékot lehet játszani” – állapítja meg kiadványában Boldizsár. A MAKING A BALL projekt az előzőekhez igazodva ugyancsak egy nyakatekert vízió szüleménye, amely képes labdává változtatni bármilyen tárgyat. Az alkotó ettől függetlenül komolyan vette koncepcióját, onnantól kezdve, hogy egy tárgyat labdának nevezett (és úgy is kezelte), valóban azzá is változott – kiadványa is ezt reprezentálja.
Ha másból nem is, az eddigi kacskaringós eszmefuttatásokból talán kiderülhetett: Tóth Boldizsár olyan egyedi látásmódú tervező, aki első ránézésre ugyan nehezen visszafejthető koncepciókat vázol fel, ám ez egyáltalán nem baj. Víziói közben folyamatos egyensúlyban „érezteti” nézőjével mindazt, ami valamiféle mélyebb esztétikai igazságról mesél. Ami „illő, helyes, jó”.
// /
Boldizsár további munkáit INNEN éritek el
A munkák a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika MA szakán készültek, konzulensei Lakner Antal, Vargha Balázs, Balla Dóra és Marcell Tamás voltak
A MAKING A BALL kiadvány a hollandiai GDA-n (Graphic Design Arnhem) készült, konzulense Sandra Kassenar volt
