Hét etűd adattömörítésre – Vásárhelyi Áron installációi


Vásárhelyi Áron az adat és az információ kapcsolatát vizsgálja egy több komponensű kísérleti projekt keretében. Tömörített adat című mestermunkájában hét installáció, a hozzájuk tartozó kiállítási terv és egy katalógus segítségével reflektál megváltozott adatszelektálási szokásainkra. Központi felvetése, hogy a rendelkezésre álló tárhelymennyiség miatt a létrehozott adatokat utólag már alig válogatjuk le, így azok csak gyűlnek és gyűlnek – ritkán válik a nyers adat feldolgozott információvá.


Áron nem megfejtéseket tár elénk, inkább gondolatébresztő lehetőségeket kínál. Munkafolyamatát kutatás és kísérletezés jellemzi: „nem lehet megállni a koncepció szintjén” – mondja. Működő prototípusok, élő kódok adják ki a hét etűd ívét; a munka ezek segítségével válik koherens egésszé.

A hét installáció a kiállítás módjával is reflektál egymásra, a konceptuális térben egy központi alkotással és három képpárral találkozhatunk, melyek vizuális megjelenésükben is egységet képeznek. Az adat és az információ képi megfogalmazására két stilizált formát, előbbire a négyzetet, utóbbira a kört alkalmazza, ezek kombinációi jelennek meg a munkákban. A négyzet konstruáltsága és a kör természetessége jelképezi a különbséget adat és információ között, illetve lehetővé teszi, hogy a tervező többletjelentés nélkül, lényegien fogalmazhasson.

Adat és Információ – a mindenség közepéről

Adat és Információ (reflektor, cilinder,1x1m)

A tér közepén az Adat és Információ című installációval találkozhatunk, ami elhelyezésével is reflektál arra, hogy a téma központivá vált az életünkben. Egy 180 centiméterre fellógatott hengert láthatunk, melynek sugara megegyezik magasságával, így megvilágítás hatására körré válik. Ezzel kívánja bemutatni, hogy az adat és információ közötti különbség csupán perspektíva kérdése, számtalan értelmezési lehetőséggel.

Kiégés – a befogadhatatlanságról

Kiégés (led panel, üvegkocka, arduino, kód, 40x40cm)

Áron ebben a munkában egyszerre dolgozza fel a kiégést fizikai, pszichológiai és szociológiai síkon. Az ember és adat kapcsolatát vizsgálja, felteszi a kérdést, vajon az adattömörítés egyszerűbbé teszi-e az információ befogadását. A számunkra már értelmezhetetlen mennyiségű adat megnehezíti az információ szelektálását, a túltelítettség kiégéshez vezet, csakúgy, mint egy fénykép esetében. Ennek megjelenítéséhez egy üvegkockát használt, mely alulról megvilágítható. Benne egy gömb található, melyet csak akkor láthatunk, ha a fényt lekapcsoltuk – amint felkapcsoljuk, eltűnik, kiég. Így jeleníti meg az információ befogadhatatlanságát a végtelen adatmennyiségben.

Másolás – az eredeti másolatokról

Másolás (monitor, kód, 50x70cm)

Másolás című munkájában az eredetiséggel foglalkozik, arra keresi a választ, hogy egy másolat felér-e az eredeti változattal, vagyis módosul-e az információ az adat megváltoztatásával, folytonos replikációjával. A monitoron egy fekete kört látunk; pontosabban minden másodpercben egy új fekete kört. Minden újabb kör letörli az előzőt, ekkor villan egyet: az újabb kör válik az eredetivé vagy csak az előző másolata lesz? Van egyáltalán eredeti verziója a körnek?

Tükör – a világ leírásáról

Tükör (monitor, kód, kinect, 1x2m)

A legtöbb adat elmentése verbális módon történik – szóban vagy írásban. Áron ebben a munkában a világ leírásának lehetőségét kérdőjelezi meg, a látott vagy hallott dolgok interpretációs lehetőségeinek végtelenségére hívja fel figyelmünket. Az interaktív szenzoros monitor előtt állva nem magunkat látjuk viszont, lekövetett testrészeink nevei jelennek meg szövegként a képernyőn, így verbális tükörképünkkel szembesülünk. A Tükör sematikusan ad vissza rólunk adatokat, nem tud rólunk többet, ezért egy társadalmi absztrakció is, hisz mindenkit ugyanúgy jelenít meg.

Érzékelés – láthatatlan adatokról

Érzékelés (lámpa, kód, 30x6cm)

Az információ eléréséhez, vagyis az adat dekódolásához szükségünk van egy kulcsra. Ennek installációban való megjelenítésére Áron egy LED-csövet tervezett, mely olyan magas frekvencián küld morzekódokat, hogy az emberi szem számára egybefüggő fényként jelenik meg. Ezáltal a közvetített adat, a sebességből adódó láthatatlanság miatt, számunkra megfejthetetlenné válik. Felmerül a kérdés, hogy az adat áramlásának felgyorsításával eltolódik-e az adat határa, kulcs hiányában is adat marad-e az adat.

Elfedés – a létezés láthatatlanságáról

Elfedés (axidraw, olajfesték, kód, 50×70)

Az Elfedés az adatok egymásra íródásának folyamatát vizsgálja. Ez a Másolás című installáció párja, de itt az adatok törlése és másolása helyett az átalakulásukra kerül a hangsúlyt. A munkán megjelenő négyzetet egy rajzplotter újra és újra egymásra festi. Ugyanazt látjuk, de mindig egy másik négyzetet, pedig az előzőek is mind ott vannak, a festékrétegek hatással vannak egymásra. Az adat továbbra is létezik, sőt, egyre több és több lesz, ám mi nem tudjuk dekódolni, hisz nem látjuk.

Áramlás – a változásról

Áramlás (mikrofon, hangszórók, monitor, kód, 3x3m)

Az Áramlás című installációban az adatok szállítását és sérülékenységét dolgozta fel. Ennek szemléltetésére a hanghullámot alkalmazza: egy sztereómikrofon és két hangfal segítségével fedi fel az adat érzékenységét. Az egyik hangfal az X, a másik az Y tengelyen játszik le folyamatos szinusz hullámokat, a mikrofon pedig próbálja ezeket dekódolni. A sérülékenység miatt deformálódik a monitoron megjelenő kör, amit a térben megjelenő zajok idézhetnek elő.

A hét projektről készült egy kiadvány is, mely szintén az adatvizualizáció témájára játszik. A tervező ebben minden egyes karaktert megjelenített, ezzel zsúfolttá, olvashatatlanná téve az oldalakat. A kiadvány talán még közelebbi példaként szemlélteti a túlzott adatmennyiségben elvesző információk sokaságát és a válogatás nehézségét.

Áron fél év távlatában beszélt munkájáról, még most is vissza-vissza tér a koncepciókhoz, formálja, javítja őket, hogy a kész kiállítás a legprecízebb gondolatok és fejlesztések mentén valósulhasson majd meg.

// /

A mestermunka a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika MA szakán készült. Vásárhelyi Áron témavezetője Hegyi Béla, szakdolgozati konzulense Schneider Ákos volt.

Szerző: Lukács Lilla