Vasarely-torony a pécsi Múzeumutcában

---

A Káptalan utca – vagyis a Múzeumutca, ahogy szélesebb körben ismerik – a forgalmasabb területektől épületekkel és kőfallal elválasztott része Pécsnek. Hegyi Fanni egy olyan látogatóközpont tervét dolgozta ki, ami már messziről odavonzza az emberek tekintetét, és idővel akár a Múzeumutca jelképévé is válhat. A helyszínen található fedélszékes házat és kőtárat egy toronnyal és egy félig földbe süllyesztett kiállítóhellyel egészítené ki. A hozzáépítési koncepció egyben a pécsi kötődésű Victor Vasarely örökségének újrapozicionálását, és a pályakezdő művészek támogatását is célozza.

---

• 

• 

Az idén Stefan Lengyel Ösztöndíjjal kitüntetett fiatal tervezőnek fontos volt, hogy a kiválasztott terület adta lehetőségeket használja, így a telek határát jelölő falakat megtartotta, és ezekhez igazította a beépítést. „Az ötlet csak fokozatosan tisztult le” – mondta –, míg végül megszületett a több kiállítóteret magába foglaló központ gondolata, amelyben Vasarely tizenegy, Pécsnek adományozott, műve kerülne bemutatásra.

Fanni álláspontja szerint a kulturális központ feladata az összetartás megteremtése. Az épületegyüttes helyiségeinek szoros kapcsolatrendszerében is ez köszön vissza; a kiállító- és közösségi terek „együttműködnek”, egymást erősítik. A terek elhelyezését a körbejárhatóság alapgondolata határozta meg – a látogatóknak valamennyi helyiséget érinteniük kell, ha végig akarják járni az épületet. Ezzel kapcsolatban az egyik inspirációs forrást a New York-i Guggenheim Múzeum belső kialakítása jelentette. Egy kiállítótér megtervezésében az egyik kiemelten fontos szempont, hogy neutrális legyen, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy legyen benne valami, ami segíti a látogatók tájokozódását. Jelen esetben ezt a funkciót kiállítótér mennyezete látja el.

• 

• 

A tervező szerint a hazai kiállítóterekben kevés lehetőség van nagyléptékű, lógatott installációk bemutatására. Erre a toronyban nyílna mód, ahol szintén érvényesül a körbejárás elve, mivel egy ilyen alkotást nagyobb élmény minden szögből megismerni. Fanninak saját tapasztalata is van ezen a téren, hiszen korábbi rotterdami tanulmányai során létrehozott egy kalapált cink lemezből készült térinstallációt, amit Szakács Zalán fényművész LED-jei egészítettek ki. A mű egy barokk kastélyban került kiállításra.

• 

• 

A Múzeumutcában kiválasztott telken meglévő kőtár – azaz a lapidárium – szabad felhasználású terei jól kiegészíthetik a múzeumi funkciókat, és helyet biztosíthatnak a múzeumpedagógiai felhasználásnak, az ideiglenes műhelyeknek és workshopoknak, amelyek nagy szerepet játszanak a fiatal generációk művészeti érzékenyítésének megalapozásában. A terület értékes kerthelyiségei emellett kiváló helyszínt nyújthatnak szabadtéri programok rendezésére.

• 

• 

Vasarely munkásságának megismerése mellett – amelyre az állandó kiállítás adna lehetőséget – Fanni fontosnak tartotta, hogy a többi kiállítóteret esetenként fiatal művészek töltsék meg alkotásaikkal. A különböző adottságú terek arra ösztönözhetik őket, hogy újfajta eszközökkel fejezzék ki magukat és új kompozíciókat hozzanak létre. A központ így lehetőséget biztosítana rá, hogy a pályakezdő művészek nevét, alkotásait is megismerje a közönség. 

// /

A terv a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművész MA szakán készült. Hegyi Fanni témavezetői Csomay Zsófia és Marián Balázs voltak.

Szerző: DIS

---