Ritmikus viharok – Schuler Sára sketchbookja és ruhakollekciója
Amikor megkaptam Schuler Sári sketchbookját, úgy éreztem a titkok könyvét tartom a kezemben. Nagy A4-es fekete könyv, amiből kikandikál néhány anyagminta, és itt-ott felsejlenek a színek. Mindig lenyűgözőnek tartottam a textiltervezést mint szakmát; azt a sok színt, anyagot és gondolatot, ami hozzá kapcsolódik. Ezért kértem meg Sárit, hogy mutassa meg rajzait, remélve, hogy hasonló érzést váltanak ki belőlem.
Nem csalódtam. Közel érzem magamhoz a sketchbookjában található rajzokat – a színviláguk akár az enyém is lehetne, és a mögöttük húzódó gondolat is teljesen magával ragadott.
Az első átlapozás után megkértem Sárit, hogy foglalja össze a vázlatokkal és a belőlük született ruhakollekcióval kapcsolatos tudnivalókat: „a kiindulópontot a ritmus jelentette. Ebből az irányból kezdtem el a viharokkal foglalkozni.” Érdekesnek tűnt a válasz, elsőre nem fedeztem fel ritmust a viharban, de kíváncsi lettem.
„A viharokat, annak ellenére, hogy nehéz szabályosan leírni, ritmikus folyamat hozza létre.”
A meleg levegő felszáll, a hűvösebbel ütközik, itt folyamatosan fejlődő felhőkbe sűrűsödik. Amikor ez a felhő túl nagy, zivatarba torkollik. Megvan az a bizonyos ritmus: felszállás, ütközés, sűrűsödés, zuhanás.
Sári tervezése könnyed fuvallatokkal indul, és monumentális hurrikánokhoz vezet. Ezt az ívet az anyagválasztásnál is nyomon követhetjük, ahogy a tervező a könnyed anyagokat párosítja a vastag, kötött matériával. A különböző textúrákat az alkotó tovább fokozza, és még meghökkentőbb – elsőre talán oda nem illőnek tűnő –, vastag, élénk színű szálakkal köti össze, egészíti ki őket.
A megvalósult kollekcióban a színek is fontosak. Egy viharban a szürke-fekete mindennapos, viszont az élénk színek már annyira nem. Az „égi háború” kapcsán kissé idegenek lehetnek a színek, mégis szükségesek: gondoljunk csak a nyári naplementében jött hirtelen viharra, ahogyan a felhőkön játszik a napsugár, már látjuk is a narancssárgát. Mindemellett a felhők alatt látjuk a mély, dühös, vészjósló lilát.
A színek mellett a fazon is érdekes. Inkább az haute couture vonalat testesíti meg; jellemző a magas nyakszabás, garbó, tüll berakás, zsák fazon és a könyökvédelem. Ezek mind olyan részletek, amik együttesen talán nem a hétköznapi viseletet idézik, de mindenképp harmonikus összhatást keltenek.
// /
A projekt konzulense Molnár Virág volt. Schuler Sára a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervezés BA szakos hallgatója.
A cikk szerzője építőművészet alapszakos hallgató.