Graffititől a tűpontos tervezésig – Hegyessy Bercel portfóliója
Újpalota környékén graffitik rajzolgatásával ütötte el idejét, kezdetben a kacifántos 70-es évek inspirálta, a brooklyni alakzatok és betűk keltették fel figyelmét, amelyek mérnöki pontosságuk ellenére gyermeki naivitást is tükröztek. Bercel a mai napig ezt a kettősséget veszi alapul alkotásaiban. Munkái az összművészeti hatásokból, és azok alapos kutatásából születnek, a felmerülő problémákat szisztematikusan közelíti meg, stratégiát állít fel, majd minden részletet tüzetesen megvizsgál.
BETŰMINTA KÖNYV
„A sör helyett a betűket választom. Ez az egyetlen dolog, ami miatt otthon tudok maradni.” – jelenti ki határozottan a betűkhöz fűződő szoros viszonyát. Modernizáló, serif karakterek, változatos vonalvastagságok és organikus összekapcsolódások futnak össze múlt félévbeli tervezésében.
„A Gutenberg tér környékén találtam egy boldog békeidőkből fennmaradt címkét. Megtetszett a K betű kopottsága, amiből egy inktrapre asszociáltam. Ez lett a kiindulási pontom. Ennél a tervezésemnél ért össze minden, ami már évek óta bennem élt. Erősen kötődök hozzá, mert ez volt az a pont, ahol biztos voltam benne, hogy evvel szeretnék foglalkozni.”
CHERNOBYL ARCULAT
Chernobyl arculattervezése is a szellemi megalapozottságra, illetve az esztétikai keveredésre épül. A betűk a brutalista építészetre, míg a pixeles növények a romokból újraéledő tisztaságra utalnak, ami már soha nem lehet olyan, mint amilyen egykor volt.
„A projekthez készült betűkészlet volt az első tervezésem, amelyből nagyon sokat tanultam. Griden alapszik, amit már kissé beleerőszakolt rendszernek találok, ennek ellenére mégis szeretem.”
SZARKA AZ ENTRÓPIA BIRODALMÁBAN
A Szarka az entrópia birodalmában c. állatmese gridrendszeren alapuló ábrázolásmódja friss, de mégis sajátos esztétikát, élénk színvilágot képvisel. Jól megkomponált tipográfia és formavilág kettőségét láthatjuk, a groteszk betűk jól szuperálnak, könnyen értelmezhetőek. Részletes formái és a gazdag színhasználat ellenére képes felülemelkedni a zsúfoltság és a giccs érzetén, terei szellősek, mindennek megvan a pontos helye. A kisgyerekek célcsoportjára tekintettel sötét módra váltásnál karakterei könnyed játékossággal átváltoznak.
PASTA DEL FUTURO
A tipográfiát hogyan lehet teljesen felszabadítani? Bercel válaszokat keresve jutott el a futurista irányzatig. Habár az avantgárd irányzatok sokszor megfelelő tipográfiát rendeltek az adott feladathoz, a klasszikus szabályokat néhol mégis teljesen felrúgták.
„Az avantgárd a káoszból építkezett, ami szerintem nagyon emberi. Megtaláltam a futurista mozgalom atyjaként ismert Tommaso Marinetti szakácskönyvét, ami performatív recepteket tartalmaz. Ezt a kettőt akartam összekötni, az olasz vonalat és a grafikát, amelynek a tészta is szerves részét képezi.”
Fortunato Depero olasz futurista alkotó ikonikus Campari terveit integrálta Bercel: a foltok meghatározó jelenlétét, a dinamikus vonalakat és a betűvariációkat. Lényegi eleme, hogy az illusztrációkat és a tipográfiát a tészta karakterisztikája alapján készítette el minden egyes csomagoláson, amelyek geometrizálóak, ugyanakkor szabadabb, bohókásabb világot is képviselnek. Minden betűt máshogyan hajlított, amelyek funkcionálisak, hiszen olvashatóak, ám kétségkívűl magukban hordozzák az avantgárd merész, kísérletező törekvéseit.
WERCKMEISTER HARMÓNIÁK
Bercel eleinte képlékenyen áll munkáihoz, hogy aztán képes legyen velük azonosulni. A Werckmeister harmóniákhoz készült alternatív főcím magával ragadóan hozza Tarr Béla egyedülálló, melankolikus atmoszféráját. Vékony vonalak és markáns tipográfia mentén rajzolódik ki a film hangulatisága. Az intro lényegi része a lágy és kemény közti átmenet, amellyel hangsúlyozza a film bizonyos ellenpontjait és a főszereplő személyiségváltozását.
„A folyamatosság élményének érzékeltetése kiemelt fontosságú volt, utalni a film során állandó mozgásban lévő főszereplőre, Valuskára. Az ő személyén keresztül kerülünk kapcsolatba az eseményekkel, melyek során naiv hívőből megtört emberré válik.”
ZALOTAY KIADVÁNY
Bercel projektje Zalotay Elemér munkásságának állít emléket, azon belül is a Szalagház koncepciónak. A terv a háború utáni évek lakhatási válságának megoldására készült Le Corbusier utópista építészeti felfogása szerint. Az épület egy 20-30 emeletes struktúra lett volna, ami végül soha nem épült meg. A kiadvány az egykori felhalmozott, meg nem valósult tervekre reagál a 21. századból.
„Zalotay számára szakmai platformokon nem maradt lehetőség a releváns párbeszéd beindítására, ezért kénytelen volt irodalmi lapokban, nyílt levelek formájában publikálni a történetét, elképzeléseit, amire hasonló újságok hasábjain érkeztek megerősítő és ellenző vélemények is. A kiadvány alapját ezekből a cikkekből készült válogatás adja, ami betekintést nyújt a rendszer kafkai abszurditásába, valamint bemutatja az elképzelés alapjait.”
Elkészült munkája ennek a történetnek a vizuális absztrakciója, ami egyszerre reagál Zalotay elképzelésének monumentalitására, a kádári sajtótermékek vizualitására, valamint a klasszikus modernizmus dekonstrukciójára. Ahogyan ebben a munkában is látszik, Bercel talán legerősebb tulajdonsága, hogy az individuális, szerzői izgalmat „extrém” helyzetekben is képes megtartani. Átlényegül, de végig önmagából dolgozik – érdemes lesz követni munkáit a jövőben is.
// /
A projektek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika BA szakán készültek, konzulensei Frank Béla, Vargha Balázs, Simon Péter és Marcell Tamás voltak
