Csipke, tenisz és alternatív szabászati megoldások László Fanni portfóliójából
Hihetünk a szemünknek vagy csupán optikai csalással van dolgunk? László Fanni eklektikus, változatos, extravagáns, néhol meglepő portfóliójában merültünk el – klasszikus mintaszerkesztési elvtől kezdve a wimbledoni dresscode átírásáig.
FAIR ISLE
Norvég kötésminta vagy mégsem? Könnyen összekeverhető a skandináv kötött pulóver a Fair-szigetek egyedi stílusával. A kötés jellegzetességei közé tartozik a természetes színhasználat és a külön mintakincs, az OXO-minta. Az OXO-t – nevéből sejthetően – apró O és X formák alkotják. Fanni tervében ugyanakkor elaprózott színváltozatok és különféle kitöltő elemek szegélyezik a nagyobb egységeket, például hópihék vagy virágok.
Habár Fanni követte a klasszikus mintaszerkesztési elvet, a végeredmény tükrében mégiscsak minimálisan jelenik meg. Színben a tavaszi virágzás tónusai sejlenek fel, így az eredeti színösszetételen túl a pasztell lila is helyet kapott. Szerkezetileg továbbá belevitte a lyukcsipke mintát, ami az OXO-mintához képest egy lazább felület, így a kettő fuzionálása púpos, buggyos részleteket eredményezett. Az anyag kacifántossága, hogy beleszabni nem lehet, mert egyfelől szétbomlik, másfelől az ujjain és derekán hozzáöltött passzé nem tud egységesen „kifeküdni” a formán.
BABUSHKA
Mikor az akvarelles csíkritmus találkozik az alternatív szabászattal. A BABUSHKA kabát sziluettje egy felfújt origami darabnak látszik – a kabát ujjai úgynevezett subtraction cuttinggal készültek, mely megengedi alkotójának, hogy látható csomókat és plasztikákat hozzon létre. Ennek eredményeként jött létre az ujj L alakja, amely meghatározó konstrukcióként alakítja ki a ruhadarab sziluettjét.
Anyaghasználatban azonban nem beszélhetünk praktikumról: nedvszívó kialakítása lévén esőben, hóban nem állná meg a helyét, és valójában a karon megjelenő izgalmas struktúra sem törekszik logikai magyarázatra. Humoros csavarként érzékelhetjük a „kapucnit”, ami önállóan létezik, szinte a kabáttól függetlenül. Fanni egy fejkendő mintájára késztett egy duplán bélelt és mobilis fejfedőt, ami kitűnő hangtompítással is rendelkezik.
LOVE GAME, WIMBLEDON, JEU DE PAUME, ACE
A nyolcvanas években egyre több sportember jelent meg a wimbledoni előírásoknak nem megfelelő ruházatban. Fanni a dresscode-ot és a kihágásokat vizsgálta egymáshoz képest, ezt ültette át a saját szabályrendszerébe. Összességében négy szettről beszélhetünk, melyek a zöld-sárga-fehér skálán mozognak, ezen kívül csupán „eldolgozásként” jelenik meg egy-egy kisebb színes csík.
LOVE GAME & WIMBLEDON
Fanni a két kötött konstrukciónál sálszerű panelekből, szabás nélkül építette fel a csavaros szerkezeteket. A LOVE GAME nevű szettnél a testen megjelenő negatív terekkel kísérletezett a hurkok és laza összetűzések kombinálásával. A WIMBLEDON ruhánál azonban az ujj kidolgozottságával hívja fel magára a figyelmet – mindkét esetben a felsőtestet és a karokat hangsúlyozza ki.
A JEU DE PAUME és az ACE klasszikus, ismert sportmárkák runway összeállításai alapján jöttek létre. Fanni az eltúlzott rétegződést, valamint az indokolatlan átlyukasztásokat tekintette kiindulópontnak. A két szett hasonló, követik a klasszikus formai irányokat némi fricskával. A wimbledoni színpaletta itt megfordul: fehér kéderek lettek a tradicionális szabásvonalakba építve formázó gyanánt. Összességében talán az ACE idézi vissza leghitelesebben a tenisz öltözékeket, a JEU DE PAUME ehhez képest inkább egy néhány slittel megspékelt, nyolcvanas évekbeli „groovy” szabású szett, ami már elvonatkoztat a sporttól.
// /
A projektek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervezés BA képzésén születtek, konzulensei Tomcsányi Dóri, Monostori Pál és Nagy Adrien voltak, szakoktatói pedig Pataki Márta, Nagy Zsóka és Kátai Anikó
