Az olvashatóság határa – Orosz Rebeka „Disfluex” diplomaprojektje
Orosz Rebeka Disfluex projektjében a tipográfiai diszfluencia (disfluency effect) témakörét vizsgálja; az érdekli, hogy a nehezen olvasható betűtípusokkal való tanulás vajon hatással van-e az információ megtartására. Rebeka egy olyan kérdőívkészítő weboldalt tervezett, ami megkönnyíti az olvashatósággal foglalkozó kutatások vizuális anyagainak előkészítését. Szakdolgozatában pedig arra kereste a választ, hogy a tankönyvek tipográfiai megoldásai hatással vannak-e a diákok motivációjára és teljesítményére.
Összetett témával foglalkozol; milyen nehézségei voltak a kutatásod vizualizálásának?
A szakdolgozatban bőven ismertettem a „kívánt nehézség” (desirable difficulty) tanulási módszertanát, amely azt állítja, hogy ha valamilyen külső akadályt állítunk fel a tanulási folyamat során, az bár lelassítja a tanulási folyamatot, a fokozott kognitív terhelés által mégis mélyebben rögzül a tanult információ. Az olvashatóság megnehezítésével is egyfajta kívánt nehézségi hatást lehet elérni, ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom tipográfiai diszfluenciának. A témában készült kutatások azonban változó eredményeket mutatnak, így még nem lehet biztosan állítani, hogy az említett módszertan tényleg hatásos vagy sem.
Egy meglehetősen friss kutatási területről van szó, nemzetközi szinten is kevés szakember foglalkozik vele, ez például okozott némi nehézséget.
Vizuális szempontból viszont inkább a kötött tervezői mozgástér jelentette a kihívást, mivel a projektemben egy tipográfiai eszköztárat nyújtok az olvasáskutatók számára, amivel maguk hozhatnak majd létre további vizuális felületeket a kérdőívek és mérőeszközök megalkotásával.
Mi az, ami inspirálta a tervezést? Tudsz mondani olyan projektet, amit példaértékűnek gondolsz és segített a saját ötleteid megvalósításában?
A kutatás során Myra Thiessen és Sofie Beier tanulmányai hatottak rám, amelyek megerősítettek a témaválasztásom létjogosultságában, és alátámasztották az előzetes feltevésemet, miszerint fontos lenne a tipográfiával foglalkozó olvasáskutatóknak tipográfusokkal kollaborálni. Kissé távolabbi inspirációs forrásként említeném még az avantgárd gyerekkönyveket is, mint Kurt Schwitters Die Scheuche vagy El Liszickij About Two Squares című munkái. Felszabadító volt látni, hogy jóval korábban is alkalmaztak már kísérleti tipográfiát gyerekeknek szóló kiadványokban.
Disfluex betűmanipulációk
Szerinted miért fontos, hogy egy grafikus szerepet vállaljon edukációs kérdésekben, valamint kutatói együttműködésekben?
Említettem, hogy nem született még konszenzus az elmélet eredményességét illetően. Azt viszont nem említettem, hogy tervezőként miért láttam potenciált ebben a témában. Az általam ismert olvasáskutatásokban szinte kizárólag kognitív szakemberek és viselkedéskutatók vesznek részt. Egyetlen példát tudok említeni, amikor tipográfus bevonásával zajlott a kutatás, ez pedig a Sans Forgetica betűtípus megalkotásához fűződik. A tipográfiai diszfluencia kutatásoknál leggyakrabban könnyen és nehezen olvasható betűk segítségével hasonlítják össze, hogy a tesztalanyok mennyire emlékeznek az adott betűtípussal olvasott szöveg tartalmára. Az általam fellelt kutatásokban viszont a két olvashatósági kategória között nem volt igazán szignifikáns különbség, azaz az általuk nehezen olvashatóként megjelölt betűtípusok (pl. Comic Sans, Bodoni MT, Monotype Corsiva) olvashatósága egyáltalán nem volt nehézkes. Így azt a hipotézist fogalmaztam meg a mestermunkával kapcsolatban, hogy ha ténylegesen növelnénk az olvashatatlanság (diszfluens) kategória szintjét az olvasható (fluens) kategóriával szemben, hamarabb születhetne eredmény az elmélet hatékonyságával kapcsolatban. Én például ebben látom a tipográfusok szerepét.
Megannyi területet lehetne még találni (például oktatási segédeszközök fejlesztése), ahol a tervezők vizuális szakértelmükkel tudják támogatni más diszciplínák szakembereinek munkáját.
Ki az, akivel legszívesebben tovább dolgoznál a projekten?
A diplomamunkában a multidiszciplináris együttműködések lehetőségére hívom fel a figyelmet. Legszívesebben egy kutatócsoport tagjaként dolgoznék tovább ezen a projekten, nem pedig egyedül, pontosan az eltérő kompetenciákból kifolyólag.
Disfluex formavariációk
Milyen egy Magyarországon tanuló kisiskolás vizuális érzékenysége? Szerinted fontosnak tartják ennek az oktatását az iskolában?
A kutatásomban arra próbáltam választ találni, hogy mennyire érzékenyek a tipográfiára a gyerekek, milyen korosztálytól kezdte lehet ezt egyáltalán érzékelni, mennyire kritikusak a tankönyveikkel kapcsolatban, van-e tipográfiával kapcsolatos preferenciájuk. A mérésben 106 fő, 3. és 4. osztályos tanulók vettek részt, akiknek a feladata az általam tervezett szövegtükrök, illetve saját olvasókönyvük oldalpárjainak értékelése volt. Bár az eredmény nem reprezentatív, a kapott adatokból az rajzolódott ki, hogy még nem igazán érzékelik a különbséget egy jó és rossz szövegtükör között, és nem rajzolódott ki határozott betűtípus- és papírpreferencia. Ugyanakkor elmondható, hogy mérsékelten, de kritikusak a tankönyveik vizualitásával kapcsolatban és nagyon lelkesen fogadták a vizuális újdonságot.
Tapasztalataim szerint kevés pedagógus tartja fontosnak a vizuális érzékenyítést a gyerekek körében.
Ezt nem kell és nem is lehet oktatni, helyette viszont lehetne törekedni olyan, mindenre kiterjedő vizuális környezet kialakítására az iskolákban és az oktatási segédeszközök közt, ami egyrészt élvezetesebbé teszi a tanulást, másrészt pedig hatással lehet a teljesítményükre és nem utolsó sorban a közízlés fejlesztésére is alkalmas lehet.
Melyik a kedvenc részed, amin dolgoztál és mi az, amit még továbbfejlesztenél?
Számos tipográfiai diszfluenciával kapcsolatos olvasáskutatásban megemlítik, hogy még nem ismert az olvashatóság optimális szintje. Engem alapvetően is érdekel a betűtervezés, ezért a mestermunka egyik elemeként terveztem egy betűtípust, ami erre a problémára nyújt javaslatot. Egy olyan variábilis készletről van szó, amely axisának egyik vége teljesen olvasható, a másik vége pedig olvashatatlan, így a két végpont között számtalan további metszetet lehet kigenerálni, az egyén pedig megválaszthatja a számára optimális kívánt nehézségi szintet.
Disfluex kiadvány és betűtípus
A színválasztás is része a kutatásnak vagy csak esztétikai szerepet tölt be?
Nem találtam erre vonatkozó kutatásokat. A weboldalon van egy alapszín készlet, amivel a tipográfia, a háttér és a különböző kitakaró alakzatok színeit lehet változtatni. Több olyan színt válogattam, melyek egymás mellett alacsony kontrasztú színpárokat eredményeznek, ez is lehet egy módja az olvashatóság nehezítésének. Ugyanakkor egyéni színkódokat is meg lehet adni, hogy nyitva hagyjam a további lehetőségeket.
Milyen utóélete lehet az elkészült betűtípusnak? Gondolkoztál azon, hogy felkeresel type foundrykat az ötlettel?
Szeretnék a jövőben betűtervezéssel is foglalkozni. A variábilis betűtípust ebben a formájában kutatási célra ajánlanám fel, amelynek hatékonyságát lehetne tesztelni, de a pontosabb módszertannal kapcsolatban még nincsenek terveim. Egyéb type foundry-kat is felhívási célból keresnék meg, hogy lenne-e kedvük kutatási célra felajánlani egyes betűiket. Így a kortárs betűtípusok újabb szerepet töltenének be a tudományos területen való alkalmazásukkal.
// /
A mestermunka a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika MA szakán készült. Témavezető: Balla Dóra. Szakdolgozati konzulens: Pallag Andrea.
Orosz Rebekát Instagramon ITT követhetitek.
