„Nem ábrázolni kell a dalszövegeket” – Interjú Székely Zsófi grafikussal
Képi információk hálóban éljük mindennapjainkat, ez alól nem kivétel a zenei szcéna sem. Egy dalhoz, egy albumhoz szorosan kapcsolódik annak borítója, a különböző koncertvizuálok, nem utolsó sorban pedig az adott zenész vagy együttes arculata. Ezek mind nagymértékben hozzáadhatnak ahhoz, hogy milyen hangulatokat társítunk a zenéhez. Székely Zsófi grafikusként ebben az inspiratív környezetben találta meg igazán a helyét, erről mesélt nekünk.
Minden művészeti területen megfigyelhetők népszerű stílusok, és ezek változásai is. A te munkádat mennyire befolyásolják a trendek? Mennyire lehet ezek mellett saját vizualitást építeni?
Mikor elkezdtem grafikával foglalkozni az elején zavart, hogy nincs egy szigorú – “Zsófis” – stílusom. Sokáig befolyásoltak a trendek, volt bennem megfelelési kényszer, ám idővel megfogalmazódott bennem az, hogy a grafika valójában arról szól, hogy van egy igény, és erre kell egy vizuális választ adni. Alkalmazkodni kell a megrendelő célcsoportjához is, ami sokszor pont, hogy nem a legfrissebb irányvonalak követését jelenti. Ez a fajta hozzáállás segített levetkőzni az ebből fakadó frusztrációt.
Sorbonne Sexual borító és Lil Frakk booklet
Hogyan maradsz motivált? Mik a zenei közeg sajátosságai?
Összetartó és támogató a közösség; a résztvevők örülnek egymás sikerének. Szenvedéllyel készítik a dalokat – nem puszta gyártás zajlik, így a mi viszonyunk is inkább baráti, sem mint munkakapcsolat; megvan a kölcsönös motiváció. Ezért is annyira inspiráló a feltörekvő, magyar underground zenei közeg. Rám is alkotótársként tekintenek, és rengeteg bizalmat kapok tőlük. Azok a kedvenc projektjeim, amikor nincs konkrét elképzelés, hanem az előadók kíváncsiak arra, hogy belőlem mit hoz ki az ő zenéjük. Ahány zenekar, annyiféle oldalamat tudom megmutatni. Hálás vagyok, hogy belecsöppenhettem ebbe a világba, mert azt érzem, hogy a szövegek szinte költemények és ezáltal tanítanak engem is. Azt szeretem az egészben a legjobban, hogy akár egy albumborító vagy arculat is lehet egészen lírikus, és elrugaszkodhat az alkalmazott grafikától.
Megéri induló zenekaroknak dolgozni?
Megéri, mert sokat lehet tanulni és rengeteg élménnyel gazdagodik az ember, viszont nagyon fontos a „szerelemprojekt”-hozzáállás. Sokszor előfordulnak rövid határidők, vagy hirtelen változtatásra van szükség, amihez alkalmazkodni kell. Én ezt abszolút nem bánom, de annak, aki hasonló munkaközegben gondolkodik, ezzel számolnia kell.
aZorka cover
Milyen technikát szoktál használni?
Hiába lehet mindent megcsinálni digitálisan, de az adott grafikán látható, ha az manuális munka bevonásával készült. Érződik a valódi anyagszerűség, ezért szeretek minél több mindent analóg módon létrehozni. Egy kicsit gyűjtögető életmódot élek… mielőtt kidobnék valamit, sokszor átgondolom, hogy egy-egy anyag vagy textúra felhasználható-e valamilyen grafikában. Talán ez jellemzi legjobban a munkáimat.
Nagyon szeretek animálni, így sokszor a grafikáimban már előre figyelembe veszem, hogy mit lehet a későbbiekben akár meg is mozgatni. Foglalkozom fényképezéssel is, volt olyan anyag (aZorka), amihez elengedhetetlen volt, hogy én készítsem a fotókat is a grafika jellege miatt. Élveztem a feladat adta kihívást, de mivel ezt nem tanultam iskolai keretek között, így általánosságban szeretem hozzáértőre bízni a grafikáimban felhasznált fotók elkészítését.
Pandóra Projekt vizuál
Melyek azok a projektek, amikre a leginkább büszke vagy?
Az egyik legnagyszabásúbb munkám a Pandóra projekthez kapcsolódik. A Kikeltető független zenei tehetségkutatón különdíjasok lettek, a nyeremény pedig egy fellépés volt a Budapest Parkban; szerencsém volt, hogy én készíthettem számukra a koncert színpadi vizuáljait. Ahogy a dalok is, én is szerettem volna a női energiák különböző oldalaira, törékenységre és egyfajta őserőre egyaránt fókuszálni. A vizuálok maguk is egyszerre gyengédek, femininek, mégis határozottan női, boszorkányos szimbólumokat is tartalmaznak. Szabad kezet kaptam, a lányok egyetértettek velem abban, hogy nem ábrázolni kell a dalszövegeket, azon túlmutató érzetekkel kell megtölteni a grafikát.
Pandóra Projekt “Fomo” vizuál
Vannak más zenekarok is, akikkel már régóta együtt dolgozol?
A másik hosszú távú zenekari együttműködésem a Fiúk zenekarral alakult ki. Velük már több, mint három éve együtt dolgozunk, együtt fejlődtünk. Jelenlegi projektünk az új albumhoz készül, ami főleg a fiatalkori kiábrándultságról és útkeresésről szól. Itt már a kezdetektől mérvadó volt a koncepció, a dalok és a hozzájuk tartozó videóklipek és vizuálok sorozatszerűen épülnek fel. Emellett az albumon belül minden dalhoz külön cover tartozik. Különleges élmény volt ez a munkafolyamat, az egész stáb együtt gondolkozott, már az első meetingtől kezdve egy lapon voltunk.
Fiúk borítók
Velük hogyan kezdődött az együttműködés?
A Fiúkkal az első nagyobb projektünk a Velem egyedül című lemez arculata volt. Ebben az esetben a srácoknak már volt elképzelésük, ám ahogy hallgattam a zenét, egyértelmű lett számomra a hattyú mint szimbólum. A hattyú különböző kontextusokban más-más jelentéssel bír. Az album pedig különböző férfi-női kapcsolatokról szól, nem csupán szerelmi viszonyokról, ezért is gondoltam úgy, hogy a hattyú visszafogott, mégis rétegelt jelkép lehet. Ez adta végül az arculat fő irányát.
Grafikusként mennyiben látsz rá a különböző zenei körökre?
A legtöbbekkel baráti viszonyról beszélhetünk, így sokszor van, hogy munkán kívül is találkozunk, a különböző körök törzshelyei pedig sokszor metszik egymást, így egy kis nyitottsággal széles kapcsolati hálót lehet kialakítani. Emellett a Budapest Park „backstage” bulijain lehet ismeretségekre szert tenni, nemcsak zenekarokkal, de más kreatív iparosokkal, akik az ő kezük alá dolgoznak. Csalóka is az elnevezés, mert ez inkább a kapcsolatépítés terepe, nem VIP rendezvény. Ahogy egyre több embert van szerencsém megismerni, azt látom, hogy nemcsak a saját köreimben, de általában jellemző, a már említett, támogató atmoszféra. Összetartják a közösséget az olyan programok, mint a Hangfoglaló, a Kikeltető, vagy akár a Kőbányai Zenei Stúdió.
Pandóra Projekt “Virágról virágra” kliprészlet
És mik az elképzeléseid egyetem után?
Szakmai gyakorlat keretében bekerültem az Artificial Group reklámügynökséghez; jelenleg itt dolgozom az egyetem és a zenekari projektek mellett. Sokszor megterhelő az idő beosztása, mégis úgy gondolom, hogy mind a két világra szükségem van, és ezt szeretném folytatni az iskola elvégzése után is, mert ez tesz boldoggá.
// /
Székely Zsófia a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika BA szakos hallgatója.
